Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913)
G - Gutedel - Gutenberg - Gutenberg - Gutenberg-múzeum - Gutenberg-társaság - Gutenstein - Gutgesell - Guthe - Gutheil-Schoder - Guthi
Gutedel — 91 - tani és ennek az iskolának álláspontjából a modern filozófia és antropológia által felvetett apologetikus problémák fejtegetését kísérlette meg. Legelterjedtebb művei: Lehrbuch d. Philosophie (Münster 1878—85, 6 köt.; 3. kiad. 1896—1900); Lehrbuch d. Apologetik (u. o. 1888—94, 3 kötet; 3. kiad. 1903—4); Die Willensfreiheit u. ihre Gegner (Fulda 1893); Der mechanische Monismus (Paderb. 1893); Der Mensch. Sein Ursprung u. s. Entwicklung (u. o. 1896,3. kiad. 1911); Der Kampf um d. Seele (Mainz 1899 , 2. kiad. 1903, 2 köt.); Kosmos (1908); Gott u. d. Schöpfung (1910). Huledel, 1. Gyöngyszöllö, Gutenberg, falu a württembergi Duna-kerületben. Határában terül el a G.er Höhle néven ismert gyönyörű cseppkőbarlang. Gutenberg, Johann Gensfleisch zum G., a könyvnyomtatás feltalálója, szül. Mainzban 1394 és 1400 között, megh. 1468 febr. 24. A mainzi Gensefleisch patricius-családból származott s a XV. és XVI. sz.-beli krónikások említik csak G.-nek, ami temérdek zavarra adott okot. A föltaláló valószínűleg G. Elsének és Gensfleisch Friesének második fia volt. Ifjúságáról semmit sem tudunk; még 1430 előtt kivándorolt Mainzból s valószínűleg Eltvillebe ment, ahol testvére Friele lakott. Később Strassburgba került, itt Dryzehn Andrással és másokkal szerződést kötött 1436., melyben kötelezi magát, hogy összes «titkos és csodálatos művészeteire» megtanítja szerződő társait s az azokból eredő haszonból részelteti őket. Dryzehinnek 1438. bekövetkezett halála azonban meghiúsította ezt a vállalkozást, amelynek első pontjául a könyvnyomtatás volt felvéve, s G. pörbe keveredett az elhunyt egyik testvérével, Dryzehn Györggyel. A pert elvesztette ; az erre vonatkozó okmányokban fordul elő először a könyvnyomtatás művészetének említése. Ugy látszik, hogy 1444. G. elhagyta Strassburgot s visszatért Mainzba, hol nagybátyjának, Gensfleisch Hennének házában, a «Hof zum Jungen»ben állíthatta föl nyomtató műhelyét, mint azt az 1856. ott talált sajtódarabkák gyanítani engedik. 1450-ben szerződést kötött Fust (1. o.) v. Faust János aranyművessel, amelynek értelmében Fust János adta a pénzt a vállalathoz. Ekkor nyomta első művét, a latin bibliát. A szerződés néhány esztendő múlva fölbomlott. Fust túlságos követelésekkel állott elő s a dolog pörre került, melynek az lett a vége, hogy G.-et kizárták a nyomda tulajdonjogából. Fust ekkor a gernsheimi Schöffer Péterrel dolgozott tovább s nyomdájából került ki 1457. a szépen nyomott latin Psalterium, zsoltárokkal és ünnep-s vasárnapokra való karénekekkel. G. mindazáltal Hummer Konrád mainzi tanácsos segélyével ismét fölállított egy könyvnyomtató sajtót s ezen nyomta bűnbocsátó leveleit, a 36-soros bibliát, egy 1460-ra szóló kalendáriumot (egyetlen egy példánya a darmstadti udvari könyvtárban van) és a Catholicont. A nyomda 1465-ig állott fönn. Ebben az időben a már elöregedett G. Adolf nassaui érsek szolgálatába lépett s azt székhelyére, Eltvillebe követte. Emlékének szobrot állítottak Mainzban, Strassburgban, Majna-Frankfurtban és Bécsben. Születésének 500. évfordulóját Mainzban 1900 jún. 24. nagy fény nyel megünnepelték. Ugyanakkor ott G.-muzeumot nyitottak meg, melynek gondozására s a nyomdászat történetének kutatására G.-társaság alakult. A budapesti nyomdászok ugyanakkor szintén megünnepelték az 500-as évfordulót. Irodalom. Soliaab, Die Geschichte der Erflndong der Buchdruckerkunst, Mainz 1830; W'etter, Kritische Geschichte der Erflndung d. Buchdrackerkunst, Mainz 1830; van der Linde, Gutenberg, Stuttgart 1878: Faulmann, Illustrierte Geschichte der Buchdruckerknnst, Wien 1882; Hesselo, Gutenberg', London 1882; Bchraidt, Nouveaux détails de la vie de G., ötrassburg 1841; Klein, Hur G. et le t'ragment de sa presse, Mainz 1856; Dziadtzko, Beitr. zor G.-Frage, 1889; u. a., G.-s l'riiheste Praxis, Berlin 1890; Schwenke, Untersuchungen zur Gesctichte des ersten Bucbdrucks, Berlin 1900; Zedler, Gutenberg-Forschungen, Leipzig 1901. Gutenberg-muzeum, 1. Gutenberg, Gutenberg-társaság, 1. Gutenberg, Gutenstein, község Wiener-Neustadt alsóausztriai kerületi kapitányságban, (1910) 1900 lak., vas-és rézhámorral, malmokkal. Határában a Habsburg-család egyik ősi Várának romjai láthatók. Gutera Illés, horvát politikus, megh. 1894 szeptember 12. Zágrábban községi tanácsos és Bosznia és Hercegovina okkupációja idejében a felkelők egyik kiválóbb embere volt. G. szerkesztette a felkelő bosnyákok emlékiratát, valamint ő volt a közvetítő a kiküldött európai biztosok és a felkelők közt. Már 1848. is mint a horvát közjogi ellenzék híve szerepelt. Gutgesell Dávid, nyomdász, 1578. állította fel nyomdáját Bártfán, melyet 1599-ig, haláláig maga vezetett. A műhelyéből kikerült nyomtatványok közül említést érdemelnek: Stöckel Leonhart, Formulae tractandarum Sacrarum etc. (1578); Kulcsár György, Postilla (1579 és 1597); Balassa Bálint, Beteg lelkeknek való füves kertecske (1580); Judicium magyar nyelven (1581) és Huszti Péter, Aeneis (1582); Wagner Márton, Apologia Examenis Ecclesiae et Scholae Bartphensis(1590); Énekes könyv (1593); Stöckel Leonhart, Postilla (1596). Guthe, Hermann, német prot. teológus, Palesztina-kutató, szül. 1849 máj. 10. Westerlindeben, 1884 óta lipcsei egyetemi tanár. 1881-ben Palesztina vidékén ásatásokat végzett. Munkái: Palästina in Bild und Wort (2 köt., 2. kiad. Stuttgart 1886—87); Ausgrabungen bei Jerusalem (Leipzig 1883). Szerkeszti a Zeitschrift des Deutschen Palästinavereins c. folyóiratot. Gutheil Schoder, Marie, német operaénekesnő (mezzoszoprán), szül. 1874 febr. 10. Weimarban, Gungl Virginia növendéke volt. 1891— 1900-ig a bécsi Hofoper tagja. Férje, Gutheil Gustav, a Hofoper karnagya. Guthi Soma, ügyvéd, író, szül. Tállyán 1866. A Pesti Hírlapnak hosszú időn át volt munkatársa. Ebben az újságban jelentek meg törvényszéki humoros karcolatai, amelyek hét kötetben külön is, azonkívül német fordításban is megjelentek. Írt számos novellát, amelyek közül a Pesti Naplóban megjelent bűnügyi novellákat Fekete Könyv címmel öt kötetben adta ki. Vígjátékai és bohózatai a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Népszínházban kerültek színre. Darabjai: Doktor Szeleburdi, A zsadányi boszorkány, Házasodjunk, Egy nap a paradicsomban, A szaharai konzul, Jupiter és társai, A brezo- Guthi