Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
K - Kakashágás - Kakashal - Kakashal-félék - Kakasjárás - Kakasláb-fű - Kakaslépés - Kakaslomnicz - Kakas Márton - Kakas Márton - Kakas Márton Albuma - Kakasrúgás - Kakassarkfű - Kakasszó - kakasszügy - Kakastaréj - Kakastaréjú gomba - Kakastej - Kakasülő - Kákás üvegérc - Kakasviadal - Kakasvirág - Kakat - Kakath - Kákay Aranyos - Kakcsikél - Kakemono - kakerlak - Kakerlak - Kakh jang - Kaki - Kaki - Kakics - Kákics - Kakifüge - Kakinac - Kakinada - Kakingi - Kakjen - Kak-ke - Kakkerlak - Kako…
Kakashágás Kakashágás, 1. Gicatricula. Kakashal, 1. Kakashal-félék. Kakashal-félék (Cyttidae, állat), a Csontos halak egyik családja. Hátúszójuk két, egymástól különböző részből áll: az elülső kemény, a hátsó lágy sugarakból áll. Testük két oldalról összenyomott, magas; pikkelyeik nagyon aprók, v. éppen csenevészek. 9 fajuk ismeretes. Legközönségesebb a heringkirály (Zeus Faber L.), melyre jellemző, hogy a hátúszójának tüskéit összekötő hártya rendkívül hosszú, keskeny sallangokká nyúlik meg. Színezete évszak és tartózkodási hely szerint változó. Jellemző azonban a teste két oldalán levő kerek fekete folt. Hossza eléri az 1 m.-t, súlya a 15—20 kg.-ot. Hazája a Földközi-tenger s innen az Atlanti-óceánba is elkalandozik. Apró halakkal és rákokkal táplálkozik. Húsa ízletes. Kakasjárás: 1. Csánkpók. Kakasláb-fa (növ.), 1. Panicum. Kakaslépés v. csöbörbelépés, 1. Csánkpók. Kakaslomnicz (azelőtt: Nagylomnicz), kisk. Szepes vm. késmárki j.-ban, (ma) 1324 német, magyar és tót lak., vasútállomás távíróval, posta és távbeszélő. Kakas Márton, Jókai Mór írói álneve ; az ifj. K. M. álnevet Szabó Endre használta. Kakas Márton, humorisztikus képes hetilap, alapította Rákosi Viktor (Sipulusz), kiadó-tulajdonos : Rákosi Jenő Budapesti Hirlap ujságvállalata. 1894 szept. 30. jelent meg az első száma. Felelős szerkesztője 1908-ig Sipulusz, 1912-ig Barna Izidor, 1912-től Szöllösi Zsigmond. Kakas Márton Albuma, képes humorisztikus folyóirat; szerkesztette Jókai Mór és kiadta Heckenast Gusztáv. A Nagytükör folytatása volt. Megjelent 1858 máj. Pesten, azonban az első füzettel megszűnt és folytatásaként támadt 1858 aug. 21. az Üstökös. Kakasrúgás v. kakashágás, 1. Cicatricula. Kakassarkfű (növ.), 1. Polygonatum. Kakasszó v. kukorékolás; jelentőséget kivált a hajnali első K.-nak tulajdonítanak. Görögök, rómaiak s egyéb ókori népek éjjeli időmeghatározást fűztek hozzá (2 óra tájt). Néhol a K.-k között eltelő időközből az időjárásra következtetnek ; távolságmérő is a köznépnél, ameddig a K. elhullik. Kakasszügy, 1. Hollócsörporc. Kakastaréj (növ.), 1. Celosia és Pedicularis. Kakastaréjú gomba, 1. Bokros gomba. Kakastej (növ.), 1. Ornithogalum. Kakasülő, 1. a torokgerendás fedélszerkezetekben a torokgerendát — különösen pedig, ha két torokgerenda van egymás fölött, a felsőt — hívják e néven. — 2. Színházakban a legfelső emelet, vagyis a karzat. Kákás üvegérc (ásv., ném. Schiffglaserz), népies elnevezése a freislebenitnek. Kakasviadal, 1. Kakas. O K-nak neveznek egy igen elterjedt gyermekjátékot is, melyet ketten játszanak. Mindkét játékos karbakulcsolt kezekkel egy lábon szökdel. Mindegyikük igyekszik ellenfelét úgy meglökni, hogy az egyensúlyát veszítvén, kénytelen legyen két lábra állani, s az lesz a vesztes. Kakasvirág (növ.) a. m. hérics, 1. Adonis, Kakat, Kendereshez tartozó puszta Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai felső j.-ban, (1910) 1002 magyar lak., vasúti megállóhely, u. p. és u. t. Kenderes. Kakath, Párkány (1.0.) régi neve. Kákay Aranyos, több magyar politikai és társadalmi röpirat szerzőinek álneve. Először Kecskeméthy Aurél jeles publicistánk használta ezt az álnevet, mely alatt a következő műveket adta ki: Országgyűlési árny- és fényképek (Pest 1861); Ujabb árny- és fényképek (u. o. 1866); K. politikai, társadalmi tragico-humorisztikus históriája (u. 0.1869); A mi nagy férfiaink (legújabb fény-és árnyképek, u. 0.1874). E röpiratok előkelő stílusukkal, szikrázó szellemességükkel oly népszerűségre tettek szert, hogy későbbi röpiratszerzők is fölvették a K. álnevet, így ifj. Ábrányi Kornél (1.0.), aki II. K. név alatt írta: Tisza Kálmán (politikai élet- és jellemrajz, Pest 1878); Gróf Andrássy Gyula (politikai élet- és jellemrajz, u. 0.1878); A leláncolt Prométheuszok (u. 0. 1880). Követte ezt III. K. név alatt Mikszáth Kálmán, következő művekkel: Még újabb fény-és árnyképek (Pest 1878); Szeged pusztulása (Szeged 1879); Kakcsikél (cakchiqueles), Guatemala középamerikai köztársaság maga ágbeli őslakossága. A spanyolok hódítása előtt nagy szerepet játszottak. Kakemono (a. m. függő dolog), japáni függő kép selyemre v. papírra festve, hasonló anyagra felhúzva s tetején és alján egy-egy vízszintes pálcával ellátva, melyre felcsavarható v. pedig a tetején alkalmazott zsinórra akasztható. A K.-t alkalomszerüleg szokták kifüggeszteni a tokonoma nevű fülkében, rendesen pedig gondosan selyembe burkolva, külön ládába rejtve tartják. Kakerlak, így nevezik a színesbőrű emberfajták között előforduló albínót (1. 0.). Kakerlak (kakkerlak, állat), 1. Csótány. Kakhang, hegyi nép Felső-Birmában: 1. Kacsin. Kaki (növ.), 1. Diospyros. Kaki (khaki, perzsa szó, a. m. földszínű), könnyű minőségű, szürkés vagy zöldes színű pamutszövet ; az angolok indiai hadserege használja. Kákics (növ.), 1. Sonchus, Kákics, kisk. Baranya vm.szentlőrinczi j.-ban, (1910) 612 magyar lak., vasúti megállóhely, u. p. és u. t. Sellye. Kakifüge (növ.), 1. Diospyros. Kakinac, adók. Belovár-Körös vm. belovári j.-ban, (1910) 172 szerb lak., vasútállomás, u. p. és u. t. Rovisce. Kakinada (Cocanada), kikötőváros Madras britindiai kormányzóságban, a Godaveri deltájának É.-i végében, kb. 50,000 lak., gazdag környékének termékeiből (pamut, olajmagvak, rizs) jelentékeny a kivitele. Kakingi, 1. Kakonda. Kakjen (csin-po, sing-fu), néptörzs, 1. Kocsin. Kak-ke, 1. Beriberi. Kakkerlak, 1. Csótány. Kako... (a görög -/.axor-ból) a. m. rossz; összetételeiben gyakori. 126 — Kako.