Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
K - Kistelek - Kisteleki - Kistelep - Kistemaeckers - Kisterebes - Kisteremi - Kisterenye - Kistétény - Kis-Tibet - Kistikvány - Kistler - Kistokaj - Kistolmács - Kistompa - Kistopoly - Kistopolya - Kistorboszló - Kistormás - Kistorony - Kistoronya - Kistószeg - Kistótfalu - Kistótlak - Kistőke - Kistölgyes - Kistövis - Kistribün - Kistúr - Kisturjaszög - Kis tükör - Kisucza - Kisuczaújhely - Kisudva
Kistelek 707 — Kistelek, 1. nagyk. Csongrád vm. tiszáninneni j.-ban, (1916) 8744 magyar lak., vasútállomás, posta-, táviró- és távbeszélőhivatal. Nagy határa (11.274 ha) igen termékeny, a földmivelés és állattenyésztés virágzó. — 2. K. Czeglédhez tartozó puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, (1910) 477 magyar lak., u. p. Czegléd, u. t. Nyársapát. Kisteleki Ede, hirlapiró, szül. Kisteleken (Csongrád vm.) 1861 nov. 26. Elvégezve Szegeden a gimnáziumot, Budapesten filozofiát és jogot hallgatott s közben hirlapíróskodott. Utóbb egészen e pályára lépett, előbb fővárosi, majd a 90-es évek óta szegedi napilapoknál dolgozott, legutóbb a Szegedi Napló rendes munkatársa. Foglalkozott tanyai gazdálkodással is. Novellái és versei a fővárosi szépirodalmi lapokban jelentek meg ; önálló kötetei közül nevezetesebbek: Költemények (1888); Szabad ég alatt (elbeszélések, 1894); A reporter (költői elbeszélés, 1898); Vándorúton (elbeszélések, 1900); Feltámadunk (versek, 1903); Zöldön és az égben (versek, 1912). Kistelep, kisk. Temes vm. vingai j.-ban, (1910) 254 német lak., u. p. és u. t. Két fél. Kistemaeckers (ejtsd: — makersz),Henry, franciabelga író, szül. Floresseben 1872 okt. 13. Párisban telepedett meg. Eleinte sikamlós történetkéket irogatott, majd komolyabb erkölcsrajzokat, minek L'illégitime (1896), Le frisson du passé (1900) c. regényei s végül nagysikerű színműveket : La blessure (1900); L'instinct (1905, nálunk Az ösztön címen 1906. adta elő a Nemzeti Színház) ; La rivale (társszerző Delard, 1907); La flambée (1911). Magyarul megjelent Az ösztön, ford. Ábrányi Emü(Budapest 1912); A kém, ford. Góth Sándor (u.o. 1913); Kisterebes (azelőtt: Trepecz), kisk. Zemplén vm. varannói j.-ban, (1910) 246 tót és lengyel lak., u. p. Nagydobra, u. t. Kelese. Kisteremi, kisk. Kis-Küküllő vmegye radnóti j.-ban, (1910) 173 magyar lak., u. p. Nagyteremi, u. t. Nyárádtő. Kisterenye (azelőtt: Kistereme), kisk.Nógrád vm. füleki j.-ban, (1910) 2896 magyar lak., vasútállomás, posta- és táviróhivatal. Kistétény, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. biai j.-ban, a Duna partján, (teio) 1435 magyar és német lak., vasúti- és gőzhajóállomás, postaügynökség, u. t. Budafok. Hegyen fekszik, kiterjedt szőllők közt, a fővárosiaknak kedvelt nyaralóhelye. Kis-Tibet, 1. Baltisztán, Kistikvány, kisk. Krassó-Szörény vm. oraviczabányai j.-ban, (1910) 1408 oláh lak., vasútállomás táviróhivatallal (Kistikvány-Gorecz), u. p. Kákófalva. Kistler, Gyrill, német zeneszerző, szül. 1848 márc. 12. Gross-Aitingenben Augsburg mellett, megh. 1907 jan. 1. Kissingenben. 1878-ban a sonderhauseni konzervatórium tanára lett.Művei: 1. operák: Kurnhild (1884); Eulenspiegel (1889); Arm Elstein (1902); Röslein im Hag (1903); Der Vogt auf Mühlstein (1904); Baldurs Tod (1905); Die deutschen Kleinstädter; 2. szimfonikus költemény : Hexenküche; 3. zeneelméleti munkák: Harmonielehre (1898); Der einfache Kontrapunkt und die einfache Füge (1904); Der doppelte Kontrapunkt (1905); Der dreifache und mehrfache Kontrapunkt (1908). Kistokaj, kisk. Borsod vm. miskolczi j.-ban, (1910) 704 magyar lak., u. p. és u. t. Hejőcsaba. Kistolmács (azelőtt: Tolmács), kisk. Zala vm. letenyei j.-ban, (1910) 365 magyar lak., u. p. Győrffyborsfa, u. t. Letenye. Kistompa (azelőtt: Tompa), kisk. Hont vm. ipolysági j.-ban, (1910) 191 magyar lak., vasútállomás, táviróhivatal és postaügynökség. Kistopoly (azelőtt: Kistopolovecz), kisk. Temes vm. temesrékási j.-ban, (1910) 1315 oláh lak., vasútállomás táviróhivatallal (Topolovecz), u. p. és u. t. Nagytopoly. Kistopolya (azelőtt: Topolya), kisk. Zemplén vm. szinnai j.-ban, (1910) 504 rutén lak., u. p. Utczás, u. t. Révhely, Kistorboszló (azelőtt: Treboszló), kisk. Turócz vm. szentmártoni j.-ban, (telo) 421 tót lak., u. p. Kostyán, u. t. Pribócz, Kistormás, nagyk. Tolna vm. simontornyai j.-ban, (1910) 1014 német lak., u. p. és u. t. Kölesd. Kistorony, nagyk. Szeben vmegye nagyszebeni j.-ban, (1910) 2831 német és oláh lak., vasútállomás táviróhivatallal, u. p. Nagyszeben. Kistoronya, kisk. Zemplén vm. sátoraljaújhelyi j.-ban, (1910) 567 magyar lak., u. p. és u. t. Csörgő. Kistószeg, kisk. Torontál vmegye zsombolyai j.-ban, (1910) 939 német és magyar lak., u. p. és u. t. Nagytószeg. Kistótfalu, kisk. Baranya vm. siklósi j.-ban, (1910) 371 magy. és ném. lak., u..p.Vokány, u.t. Áta. Kistótlak (azelőtt: Tótiák), kisk. Vas vm. szentgotthárdi j.ban, (1910) 685 német lak., u. p. Liba, u. t. Gyanafalva. Templomában XIV. sz.beli falfestmény. Kistőke, Szenteshez tartozó puszta Csongrád vm.-ben, (1910) 1389 magyar lak., vasúti megállóhely, u. p. és u. t. Nagytőke. Kistölgyes (azelőtt: Dubrava), kisk. Zemplén vm. szinnai j.-ban, (1910) 295 rutén lak., u. p. Ugar, u. t. Kisberezna. Kistövis (azelőtt: Szpin), kisk. Kis-Küküllő vm. hosszúaszói j.-ban, (1910) 400 oláh lak., u. p. és u. t. Szépmező. Kistribün, a lőversenypályák olcsóbb helyének a tribünje. A budapesti pályán az 1500 méter távolságú futások célja van a K. előtt. Kistúr, kisk. Hont vm. ipolysági j.-ban, (1910) 411 magyar lak., u. p. és u. t. Ipolyság Kisturjaszög (azelőtt: Kisturicza), kisk. Ung vm. perecsényi j.-ban, (1910) 681 rutén lak., u. p. Nagyturjaszög, u. t. Turjaremete. Kis tükör v. Hármas kis tükör, 1. Losonczy. Kisucza, a Vág jobboldali mellékvize, ered a Javornik-hegységben, Trencsén vármegye és Morvaország határán, eleintén ÉK.felé folyik, majd Csáczánál D.-re kanyarodik és DNy.-i folyással a Vág felé tart, melybe Budatinnál ömlik. Hossza mintegy 60 km., forrásának torkolatától való távolsága ellenben csak 28 km. Kisuczaújhely, 1. Kiszuczaújhely. Kisudva (azelőtt: Kisugyics), kisk. Trencsén vm. vágbeszterczei j.-ban, (1910) 229 tót lak., u. p. és u. t. Vágbesztercze. 45* Kisudva