Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Kristyán - Kristyor - Kisuvigit - Krisztallin - Krisztallit - Krisztallofánia - Krisztallofizika - Krisztallogénia - Krisztallográfia - Krisztalloidok - Krisztalloid oldatok - Krisztallolumineszcencia - Krisztallometria - Krisztallonomia - Kriszte elejszon - Krisztián - Krisztiána - Krisztiána - Krisztiánia - Krisztiánia-fjord - Krisztics - Krisztina - Krisztina
Kristyfin — 301 — 1911 jún. 2. Békéscsabán az ottani parasztpárt képviselőjévé választotta. K. azonban nem igen vett részt a Ház tanácskozásaiban, mert radikális választójogi elvei miatt nem tudott elhelyezkedni a parlamenti pártok keretében. Ebbeli politikai szerepe véget ért egy összeférhetlenségi bejelentéssel, mely után 1913 decemberében K. lemondott mandátumáról. Kristyán, község, 1. Köröstyén. Kristyár, kisk. Hunyad vmegye brádi j.-ban, Brád mellett, (1910) 2247 oláh és magyar lak., posta-, telefon- és táviróhivatallal. A határához tartozó Gurabárza bányatelepen van a brádi bányaművek nagy része, leginkább a Budai 12 apostol társulat tulajdonában; az itteni zúzómű nagyszabású telep. Krisuvigit (ásv.), 1. Brodhantit, Krisztallin a. m. anilin (1. o.). Krisztallit, ama mikroszkópos kicsinységü testek, melyeket főképen vulkáni üvegekben és salakban lehet látni és amelyek mintegy középhelyet foglalnak el a kristályok és az amorf anyag között. Anyagukat meghatározni gyakran igen bajos. Némelyek általánosan mikrolitnak mondják. Elnevezésük az alakjuk szerint történik: az olyan K.-nak, melynek alakja gömb, globulit a neve ; amelyek olvasó módjára sorakoznak egymáshoz, azok margaritok; a hosszúkásak a longulitok; a szabálytalanul összehalmozott globulitok a kumulitok; a buzogányalakúak a belonitek; a hajszálszerűek a trichitek. Mesterségesen is elő lehet állítani a K.-okat, ha valamely kristályosodó üvegbe valami sűrű, a kristályosodást gátló tömeget teszünk. Krisztallofánia, a krefeldi Thomastól föltalált áttetsző-nyomásos eljárás. Spiritusszal ablakra ragasztható képek készülnek a K. útján s ezek a fölragasztás után teljességgel lemoshatatlanok. Krisztallofizika, a kristályok fizikai sajátságainak összefoglaló tana. Krisztallogénia a. m. kristálykeletkezés vagy kristályosodás. Krisztallográfia a. m. kristálytan (1. o.). Krisztalloidok. Graham használta a K. elnevezést megkülönböztetésül a kolloidoktól. A krisztalloid anyagokra jellemző, hogy oldataikban gyorsan diffundálnak, könnyen kristályosodnak és oldataikban az oldatok jellemző tulajdonságait mutatják. A Krisztalloid anyagok ásványtani szempontból olyan mikroszkopikus kicsinységű testek, amelyek nincsenek kristálylapokkal határolva, de a polarizált fényre hatnak, ide tartoznak tehát az ú. n. mikrolitok. — K (növ.): fehérjéből álló kristályok, melyek különösen az aleuron-szemecskékben fordulnak elő, de megtalálhatók néha a citoplazmában (1. o.) is, mint pl. a burgonya külső, keményítőben szegény sejtjeiben. A szabályos és hatszöges rendszerben kristályosodnak. A valódi kristályoktól könnyen megkülönböztethetők, mert jódtól sárgaszínűek lesznek. Krisztalloid oldatok: 1. Kolloid oldatok. Krisztallolumineszcencia, a fénylós, mely egyes anyagok kristályosodása pillanatában észrevehető. Így, ha arzénes sav, fluornátrium, kénkálium és kénnátrium kristályosodik, fénylós mutatkozik. Folyékony ezüst a megmerevedés pillanatában fénylőbb lesz. Krisztallometria (gör.), a kristályok mérésével foglalkozó tudomány, 1. Goniométer. Krisztallonomia (gör.) a. m. kristályszámítástan, vagyis az az ága a kristálytannak, mely a kristályok paraméter-viszonyainak, szögeinek stb.-nek számításával foglalkozik. Krisztellefszon (gör.), 1. Kirie, Krisztián, férfinév, a. m. Keresztély. Krisztiána, szent, állítólag egy angol királynak egyetlen leánya a VII. sz.-ból. Ünnepe júl. 26. A róla elnevezett női kongregációt (Szent K. nővérei) tanítás és nevelés céljára Madame Tailleur alapította 1807. Metzben és XIII. Leo erősítette meg 1888. és 1899. Elszász-Lotharingiában, Belgiumban stb. vannak elterjedve. Krisztiána, magyarországi gazdag nemes olasz nő, 1129. János görög császárnak elárulta II. István magyar király azon tervét, hogy Barancs építése közben a Dunán hirtelen átkelve meglepte és szétverje megfogyott seregét. A császár nagy nehezen elmenekült a király elől, ki az áruló K.-t elevenen megégettette. Krisztiánia, Norvégia fővárosa, 1. Kristiania. Krisztiánia-fjord, 1. Kristiania-fjord. Krisztics, 1. Filip, szerb államférfiú, szül. Belgrádban 1819., megh. Mentoneban 1905 febr. 15. Párisban tanult s hazatérvén birói és hivatalnoki pályán működött. 1859-ben Milos fejedelem kabinet-titkára, 1860. pedig külügyminiszter lett. 1870-ben Konstantinápolyba küldték követnek, hol 1873-ig maradt; 1873—74. közoktatásügyi miniszter volt. 1878-ban konstantinápolyi, 1879. bécsi, 1882. londoni követ lett. 1885-ben a szerb nemzeti bank élére állott. 2. K. Nikola, szerb államférfiú, szül. Mitrovicban (Szerém vm.) 1818., megh. Belgrádban 1902 jan. 25. Tanulmányait Magyarországon végezte, de 1839. átköltözött Szerbiába s a birói pályán működött. 1860—68-ig belügyminiszter volt. Mikor gyámfia, Milán fejedelem trónra lépett, 1868. miniszterelnök lett rövid időre. 1888 ápr. 27. újból őt állította Milán király a kormány élére s ő dolgozta ki Szerbia új, liberális szellemű alkotmányát. 1889 márc. Milán lemondása után ő is távozott. Utoljára Sándor király alatt volt miniszterelnök 1894 okt.—1895 jún.-ig. 1901-ben az államtanács elnökévé nevezték ki s az maradt haláláig. Krisztina, 1. szent, vértanú Kr. u. 300 körül. Diokletián alatt Bolsenában szenvedett halált, miután gyermeki buzgalmában atyjának házi bálványait szétrombolta. Ünnepe júl. 24. 2. Belgiumi K., szent (mirabilis a. m. csodálatos jelzővel), szül. 1150. Brüsthemben, megh. 1224 körül St. Trondban. 17 esztendeig magános életet élt, mint pásztornő. 1182-ben súlyos betegség után holtnak hitték, amikor rendkívüli dolgok történtek vele, amelyek azonban csak részben hitelesek. Ünnepe júl. 24. Krisztina, svéd királynő (1632—54), Gusztáv Adolf svéd király leánya, szül. Stockholmban 1626 dec. 18., megh. Rómában 1689 ápr. 19. Atyjának halála után 1632 nov., mint hat éves gyermek került Svédország trónjára s 1644-ig gyám Krisztina