Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

K - Kórházhajók

Kórház let stb. egyszerű volta, azonban egészségügyi szempontokból sok hibájuk van : egyrészt a bete­gek egymástól kellően nem izolálhatók, másrészt a kórtermek sötétek, nem eléggé szellőzhetők stb. Ezzel szemben a pavillon-rendszer a higiéné fel­tételeinek sokkal inkább megfelel, a betegek izo­lálása tökéletes, a kórtermek világosak, szellő­sek , ez azonban nem mindenféle megbetegedés­nél kedvező, s így a pavillon-rendszer sem válik be minden esetben. Hátránya még a pavillon-rend­szernek az, hogy különösen nagyobb K.-akban az adminisztrációt, a betegek étellel való ellátását stb. nagyon megnehezíti és költségessé teszi. Ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy a pavillonokat több emeletre építették, azonban a betegek szempont­jából legföljebb a kétemeletes pavillon engedhető meg. Újabban a korridor-rendszer előnyeit igye­keznek a pavillon-rendszerrel összeegyeztetni; a gyakorlat azt mutatja, hogy habár egészségi szempontokból a betegeknek a lehetőségig való decentralizációja kívánatos, gazdasági szempon­tokból 200 ágyasnál kisebb kórházakat célsze­rűbb a korridor-rendszerben építeni, annál is in­kább, mert ilyen kis K.-aknál ez semmiféle ve­szélyt nem rejt magában. Ezenkívül a nagyobb K.-akban is, amelyeknél egyébként a pavillon­rendszer az egyedül célszerű, jó, ha van bennük folyosó-rendszerben épített rész is, ahol a szem-, fül-, gége­ bajosok, reumások és vesebajosok, to­vábbá a deliráló betegek sokkal jobban elhelyez­hetők, mint a túl szellős és világos pavillonokban. Ami az egyes pavillonok beosztását illeti, újab­ban a régi modellektől eltérően kisebb kórterme­ket, több különszobát építenek , súlyt fektetnek rá, hogy a betegek nappali tartózkodására külön helyiség legyen föntartva, továbbá, hogy a mellék­helyiségek tágasak, szellősek, világosak legyenek. A K. megépítésénél egyébként mindazokat a követelményeket fokozott mértékben kell a sze­münk előtt tartani, amit az egészséges lakástól általában megkívánunk. A talajnak csíramentes­nek, száraznak kell lennie ; a városon kívül, por-és füstmentes, széltől védett helyet kell számára választani, amely azonban a forgalmi központok­ból könnyen elérhető. Kitűnő és bőséges víz, ár­nyas kert, villamosság és gáz, csatornázás feltét­lenül szükséges. Az egész K.-at legcélszerűbb köz­ponti fűtéssel, szellőztetéssel és melegvízszolgál­tatással berendezni. A fűtések közül legjobb az alacsony nyomású gőz- vagy melegvízfűtés. A szellőztetésnél fontos, hogy az ablakok felső szárnya külön kinyitható legyen (Pick-féle szel­lőző), ezenkívül azonban külön szellőző berende­zések szükségesek; ezek közt a pulziós szellőzés ajánlható csak, mert egyenletes, s a levegőt hozzá külön csöveken megszűrve vezethetjük. Világí­tási a kórtermekben csak az elektromos világítás alkalmas; a gáz csakis a laboratóriumokban és a kisebb tea-konyhákban szükséges. A padlózat­nak simának, lemoshatónak kell lennie; az oldal­falakkal képezett szögletek le legyenek kerekítve. A falakat lehetőleg világos színű olajfestékkel kell bemázoltatni, ha az egészet nem lehet, leg­alább embermagasságig. A K. főbejáratánál vannak a kezelési irodák, igazgatói és egyéb lakások, gyógyszertár, fel­vevő helyiségek stb. elhelyezve. A pavillonok el­rendezésénél ügyelni kell arra, hogy a betegek betegségeik és nemük szerint csoportosítva legye­nek. A K. közepén szokott lenni a műtőterem (ha­csak az a megfelelő pavillonokba beépítve nin­csen, amint az nálunk általában szokásos) és a fürdőház, amelyre a modern K.-akban nagy súlyt fektetnek. Tisztasági fürdő számára minden pavil­lonnak bőven be kell rendezve lennie, ez csak a gyógyító fürdők, lóg- és napfürdők, fényterápia stb. számára való. A fertőző betegek pavillonjai egészen külön elhelyezést és izolálást kívánnak; legcélszerűbb, ha külön felvevő irodával stb. is bírnak. Minden pavillonnak bőven be kell ren­dezve lennie a ruhák, ürülékek sterilizálására, illetőleg megsemmisítésére. A gazdasági épületek is külön csoportot képez­zenek ; jó, ha a K. megépítésénél olyan méretek­ben készülnek, hogy a K. későbbi fejlődésénél is megállják helyöket. A konyhában legcélszerűbb és legtisztább a gőzfőzés, ezenkívül gázzal is be legyen rendezve. Nagyobb K.-akat célszerű külön jéggyárral, elektromos központtal, esetleg külön vízvezetékkel ellátni. A K. végén szokott a halot­tasház, laboratórium, boncoló terem és a fertőt­lenítő épület állani. Természetesen, ha a K. bizonyos különleges célt szolgál, a berendezése is e szerint módosul. Ilyen speciális K.-ak az elmegyógyító intézetek, a fertőző betegek K.-a, tüdőbetegszanatóriumok, stb. A K.-ak nagyságát illetően a tapasztalatok azt mutatják, hogy 500 ágynál nagyobb K.-ak már semmiféle megtakarítással nem járnak, s csak rendkívül megnehezítik az adminisztrációt; semmi esetre sem ajánlatos azonban 1000 ágynál na­gyobb K.-at építeni, bár külföldön 2000 ágyas kórházak (Virchow-K. Berlinben, a Hamburg-Eppendorfl K.) is vannak, amelyeknek vezetése mégis mintaszerű. Az építés költségei is rend­kívül változók ; a nagyszűken mért költségek ké­sőbb bosszulják meg magukat. Viszont a túlságos fényűzés is fölösleges, mindenesetre ágyanként 4—5000 korona költséggel a K.-at egészen mo­dernül lehet kiállítani. A K.-akat legújabban a belügyminiszter 1902. évi 35.000. sz. rendelete szabályozza. Eszerint K. csakis a belügyminiszter engedélyével állítható fel; a hely alkalmas voltát a törvényhatóság ál­lapítja meg, s a tervrajzokat jóváhagyás végett a minisztériumhoz terjeszti fel. A K.-ak négyfélék: államiak, közkórházak, nyilvánossági joggal fel­ruházottak és magán-K.-ak. A betegforgalomról minden évben jelentés megy a minisztériumba. V. ö. Thel, Grundsätze f. d. Bau von Kranken­hausern (Berlin 1905); Lenhartz-Ruppel, D. mo­derne Krankenhausbau (Braunsch­weig 1908). Kórházhajók (ném. Hospital- vagy Lazarett­schiffe), betegek, sebesültek és hajótöröttek fel­szedésével foglalkozó hajók, mely célnak meg­felelően ringó (függő) ágyakkal, műtőszobával, gyógyszertárral stb. és a szükséges gyógykezelő személyzettel vannak ellátva. Modern K. 300— 400 beteg és sebesült ellátására alkalmasak. Kü­lön K.-kal csak a nagy flották birnak. Kisebb hajóhadak háború esetén megfelelően berendez­hető nagyobb kereskedelmi gőzhajókat alkalmaz­ — 38 — Kórházhajók

Next