Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - Lena - Lenaia - Lénárd

Len — 632 — kat használnak, amelyek a farészeket szétmor­zsolják, a pozdorja kiveréséhez pedig gyorsan forgó léces küllőket használnak. Ez az eljárás sokkal olcsóbb a kézi törésnél, de sok rostszálat tép. A tilokt lent gerebenezik (1. Fésülés), hogy a rostnyalábokat rostszálakra bontsák és a rost­szálak közül a kurtábbakat elkülönítsék; az utób­biak neve: kóc. A gerebenezett lenből fésült fonalat, a kóc­ból nyújtott fonalat gyártanak (1. Fonálgyár­tás). A gerebenezett lent ugyanis tűsléces nyújtó­fejjel ellátott szalagképzőn kezelik, azután a nyert szalagot tűsléces nyujtófejjel ellátott nyujtó­gépen nyújtják 2—3-szor s végre szintén tűs­léces nyujtófejjel ellátott előfonon megfonják (1. Juta). A kócot kártolják s azután épp úgy, mint a gerebenezett lent, nyújtják s előfonattá alakít­ják. Az itt használt kártológép a jutafonásnál használt egyengető kártolóval azonos szerkezetű (1. Juta). A fonallá való megsodrást szárnyas­orsójú (1. Fonás) gépen (Water-gépen) végzik. A finomabb fonalakat nedvesen fonják, vagyis az előfonatot, mielőtt a nyújtóhengerek alá kerülne, melegvízfürdőn bocsátják át, miáltal a gummi­szerű anyagok oldódnak s a rostszálak széthúz­hatók. A Water-gépen nyert fonalat matringol­ják, szárítják és matring-alakban, de csomagokba kötve hozzák a kereskedelembe. A csomagolás az osztrák vagy angol rendszer szerint történik. Az első szerint a matring, illetőleg a motóla kerülete 3 bécsi rőf; ennél 60 menetet, illetőleg 60 szálat pászmának, 20 pászmát matringnak, 20 matrin­got kötegnek, 12 köteget csomagnak (shock) ne­veznek. Az angol csomagolás szerint a motóla kerülete 3 yard és ennél 100 menetet (300 yard) neveznek pászmának, 10 pászmát matringnak, 20 matringot kötegnek, 12 köteget csomagnak. A L­-fonal finomságát az angol számozással jelzik, vagyis az egy angol fontra eső 300 yardos L 1 pászmák számával, azaz Na­r­r­­y.— E kép­pO t k­­ü­letben L a fonal hosszát yardban, G a fonal sú­lyát angol fontban jelzi. A L.-fonalak leginkább fehérített vászon és mintás áruk gyártására hasz­náltatnak. E célból legjobb a fonalakat 1/2 fehér­ségig fehéríteni, ezután megszőni s a szövetet tovább fehéríteni. A L.-szövetek árak tekinte­tében a versenyt a pamutszövetekkel ugyan nem bírják ki, van azonban a L.-áruknak oly saját­sága is, amelynél fogva sok esetben elsőbbségben részesülnek. A L. ugyanis igen jól mosható, tisz­tábbra, mint a pamut, ezért női ingekre s kórházi ágyneműre alkalmasabb. A L. több vizet képes felszívni s ezért törülközőkre is alkalmasabb a pa­mutnál; végre merevebb és fényesebb s ezért finom asztalterítőkre, asztalkendőkre alkalmasabb. A lent hasonlóan fehérítik, mint a pamutot (1. o., ugyanott 1. a fehérítésnél használt készülékeket, pk Barlow fehérítő kazánja, Csapot-készülék stb.), néha klór nélkül csak a gyepen, többnyire a klór­ral és a gyepen való fehérítést egyesítik egymás­sal. A lenfehérítésnél mutatkozó eltérések abban találják magyarázatukat, hogy a len rostjában több a tisztátalanító anyagoknak a mennyisége, mely a len rostjához számítva 25—30 százalékot tesz ki és a len rostja vegyiszerekkel szemben érzékenyebb pl. a pamutnál. E tisztátalanító anya­gok túlnyomó része pektinsavból áll. A lennek mésszel, szódával, mosólúggal vagy gyantaszap­pannal való főzésénél átalakul ez a pektinsav az alkáliákban oldható, úgynevezett metapektin­savá. A klórozáshoz nem szabad előbb hozzá­fogni, míg a pektinanyagok legnagyobb részét el nem távolították, különben oly erős klórfürdőket kellene használni, melyek a len rostját is meg­támadják. A gyepen (vagy a napon) való fehérí­tésnél a vásznat kiterítik a földön és többször vízzel meglocsolják. Feltételezhető, hogy a nap­fénynek behatása, talán a víz elpárolgása folytán is, azon fejlődik, mely fehérít. A lenfehérítés 3—6 hétig tart. A lenáruk csinozását 1. csinozás. A len (vászon) festését megelőzi a portéka ki­főzése, esetleg fehérítése. A festésnél követett eljárás nagyban hasonlít ahhoz az eljáráshoz, amellyel a pamut-(gyapot)-árúkat festik(1. Pamut). Az átfestést megnehezíti a szálak aránylagos keménysége. A festett vászonárúk közül legfon­tosabbak a kék, többnyire indigóval festett mun­kás-konfekciós szövetek. Irodalom. Mádai J., Népszerű útmutatás a lennek belga módszerinti mívelése és kikészítéséről, 1870; Bakay Dezső, A lentermelés és kikészítés kézikönyve, 1891; Füredy La­jos, Lentermesztés, 1902; Kodolányi A., Die Kultur und Zubereitung des Flachses, Pest 1870. Lena, 1. folyó Kelet-Szibériában. A Bajkál-tó ÉNy.-i partjától 32 km.-nyíre ered, elfolyik Jakuck város mellett s 45 ágra oszolva hatalmas deltá­val (legnagyobb ága a Bikov K.-en) a Norden­szkjöld-tengerbe (Északi Jeges-tenger) ömlik az Újszibíriai szigetekkel szemben. Hossza 4599 km., vízterülete 2­32 millió km 2. Felső vízvidékén fes­tői sziklák közt folyik, Jakucknál kiér a síkságra, 7—8 km.-nyire kiszélesedik, Liganszknál szigetek közt szétágazik és 15 km. széles, Bulun mel­lett összeszűkül 8­6 km.-re és torkolatához közel ismét 10 km. széles. Halban gazdag, partjain réz-, vas-, ezüstércek vannak, kőszén- és só­telepek, sós és kénes források, továbbá sok mammutcsontot is találnak. Mellette D.-en burjátok, É.-en jakutok laknak. Kirenszknél máj. 11.- okt. 29. Jakucknál máj. 22.—okt. 29. nincs befagyva, e két város közt gőzhajók is járnak rajta. 320 mellékfolyója van. — 2. L., spanyol város, 1. Pola de Lena. Lenaia (gör.), szüreti ünnep, 1. Dionysos. Lénárd, 1. Fülöp, fizikus, szül. Pozsonyban 1862 jún. 7. Budapesten és külföldi egyetemeken tanult. Mint a heidelbergi egyetem asszisztense végezte vizsgálatait az eső folyadékcseppek rez­géseire, a bizmut fém elektromos tulajdonságaira, az ultraibolya-fény elektromos hatására vonat­kozólag. 1890-ben Hertz Henrik meghívására Bonnba ment mint egyetemi magántanár. Ott végezte a katódsugarakra vonatkozó híressé vált vizsgálatait, melyek előkészítették a Röntgen­sugarak felfedezését. Aztán Boroszlóban, Aachen­ben, Heidelbergben, Kielben működött mint egye­temi tanár. 1907 óta a heidelbergi egyetem tanára. 1905-ben neki ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. L. értekezéseit leginkább a Wiedemanns Annalen szakfolyóiratban tette közzé. Foglalkozott a víz­esések elektromosságával, a foszforeszcenciával, a katódsugarakkal is. Kiadta Hertz Henrik műve Lénárd

Next