Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Lena - Lenaia - Lénárd
Len — 632 — kat használnak, amelyek a farészeket szétmorzsolják, a pozdorja kiveréséhez pedig gyorsan forgó léces küllőket használnak. Ez az eljárás sokkal olcsóbb a kézi törésnél, de sok rostszálat tép. A tilokt lent gerebenezik (1. Fésülés), hogy a rostnyalábokat rostszálakra bontsák és a rostszálak közül a kurtábbakat elkülönítsék; az utóbbiak neve: kóc. A gerebenezett lenből fésült fonalat, a kócból nyújtott fonalat gyártanak (1. Fonálgyártás). A gerebenezett lent ugyanis tűsléces nyújtófejjel ellátott szalagképzőn kezelik, azután a nyert szalagot tűsléces nyujtófejjel ellátott nyujtógépen nyújtják 2—3-szor s végre szintén tűsléces nyujtófejjel ellátott előfonon megfonják (1. Juta). A kócot kártolják s azután épp úgy, mint a gerebenezett lent, nyújtják s előfonattá alakítják. Az itt használt kártológép a jutafonásnál használt egyengető kártolóval azonos szerkezetű (1. Juta). A fonallá való megsodrást szárnyasorsójú (1. Fonás) gépen (Water-gépen) végzik. A finomabb fonalakat nedvesen fonják, vagyis az előfonatot, mielőtt a nyújtóhengerek alá kerülne, melegvízfürdőn bocsátják át, miáltal a gummiszerű anyagok oldódnak s a rostszálak széthúzhatók. A Water-gépen nyert fonalat matringolják, szárítják és matring-alakban, de csomagokba kötve hozzák a kereskedelembe. A csomagolás az osztrák vagy angol rendszer szerint történik. Az első szerint a matring, illetőleg a motóla kerülete 3 bécsi rőf; ennél 60 menetet, illetőleg 60 szálat pászmának, 20 pászmát matringnak, 20 matringot kötegnek, 12 köteget csomagnak (shock) neveznek. Az angol csomagolás szerint a motóla kerülete 3 yard és ennél 100 menetet (300 yard) neveznek pászmának, 10 pászmát matringnak, 20 matringot kötegnek, 12 köteget csomagnak. A L-fonal finomságát az angol számozással jelzik, vagyis az egy angol fontra eső 300 yardos L 1 pászmák számával, azaz Narry.— E képpO t kületben L a fonal hosszát yardban, G a fonal súlyát angol fontban jelzi. A L.-fonalak leginkább fehérített vászon és mintás áruk gyártására használtatnak. E célból legjobb a fonalakat 1/2 fehérségig fehéríteni, ezután megszőni s a szövetet tovább fehéríteni. A L.-szövetek árak tekintetében a versenyt a pamutszövetekkel ugyan nem bírják ki, van azonban a L.-áruknak oly sajátsága is, amelynél fogva sok esetben elsőbbségben részesülnek. A L. ugyanis igen jól mosható, tisztábbra, mint a pamut, ezért női ingekre s kórházi ágyneműre alkalmasabb. A L. több vizet képes felszívni s ezért törülközőkre is alkalmasabb a pamutnál; végre merevebb és fényesebb s ezért finom asztalterítőkre, asztalkendőkre alkalmasabb. A lent hasonlóan fehérítik, mint a pamutot (1. o., ugyanott 1. a fehérítésnél használt készülékeket, pk Barlow fehérítő kazánja, Csapot-készülék stb.), néha klór nélkül csak a gyepen, többnyire a klórral és a gyepen való fehérítést egyesítik egymással. A lenfehérítésnél mutatkozó eltérések abban találják magyarázatukat, hogy a len rostjában több a tisztátalanító anyagoknak a mennyisége, mely a len rostjához számítva 25—30 százalékot tesz ki és a len rostja vegyiszerekkel szemben érzékenyebb pl. a pamutnál. E tisztátalanító anyagok túlnyomó része pektinsavból áll. A lennek mésszel, szódával, mosólúggal vagy gyantaszappannal való főzésénél átalakul ez a pektinsav az alkáliákban oldható, úgynevezett metapektinsavá. A klórozáshoz nem szabad előbb hozzáfogni, míg a pektinanyagok legnagyobb részét el nem távolították, különben oly erős klórfürdőket kellene használni, melyek a len rostját is megtámadják. A gyepen (vagy a napon) való fehérítésnél a vásznat kiterítik a földön és többször vízzel meglocsolják. Feltételezhető, hogy a napfénynek behatása, talán a víz elpárolgása folytán is, azon fejlődik, mely fehérít. A lenfehérítés 3—6 hétig tart. A lenáruk csinozását 1. csinozás. A len (vászon) festését megelőzi a portéka kifőzése, esetleg fehérítése. A festésnél követett eljárás nagyban hasonlít ahhoz az eljáráshoz, amellyel a pamut-(gyapot)-árúkat festik(1. Pamut). Az átfestést megnehezíti a szálak aránylagos keménysége. A festett vászonárúk közül legfontosabbak a kék, többnyire indigóval festett munkás-konfekciós szövetek. Irodalom. Mádai J., Népszerű útmutatás a lennek belga módszerinti mívelése és kikészítéséről, 1870; Bakay Dezső, A lentermelés és kikészítés kézikönyve, 1891; Füredy Lajos, Lentermesztés, 1902; Kodolányi A., Die Kultur und Zubereitung des Flachses, Pest 1870. Lena, 1. folyó Kelet-Szibériában. A Bajkál-tó ÉNy.-i partjától 32 km.-nyíre ered, elfolyik Jakuck város mellett s 45 ágra oszolva hatalmas deltával (legnagyobb ága a Bikov K.-en) a Nordenszkjöld-tengerbe (Északi Jeges-tenger) ömlik az Újszibíriai szigetekkel szemben. Hossza 4599 km., vízterülete 232 millió km 2. Felső vízvidékén festői sziklák közt folyik, Jakucknál kiér a síkságra, 7—8 km.-nyire kiszélesedik, Liganszknál szigetek közt szétágazik és 15 km. széles, Bulun mellett összeszűkül 86 km.-re és torkolatához közel ismét 10 km. széles. Halban gazdag, partjain réz-, vas-, ezüstércek vannak, kőszén- és sótelepek, sós és kénes források, továbbá sok mammutcsontot is találnak. Mellette D.-en burjátok, É.-en jakutok laknak. Kirenszknél máj. 11.- okt. 29. Jakucknál máj. 22.—okt. 29. nincs befagyva, e két város közt gőzhajók is járnak rajta. 320 mellékfolyója van. — 2. L., spanyol város, 1. Pola de Lena. Lenaia (gör.), szüreti ünnep, 1. Dionysos. Lénárd, 1. Fülöp, fizikus, szül. Pozsonyban 1862 jún. 7. Budapesten és külföldi egyetemeken tanult. Mint a heidelbergi egyetem asszisztense végezte vizsgálatait az eső folyadékcseppek rezgéseire, a bizmut fém elektromos tulajdonságaira, az ultraibolya-fény elektromos hatására vonatkozólag. 1890-ben Hertz Henrik meghívására Bonnba ment mint egyetemi magántanár. Ott végezte a katódsugarakra vonatkozó híressé vált vizsgálatait, melyek előkészítették a Röntgensugarak felfedezését. Aztán Boroszlóban, Aachenben, Heidelbergben, Kielben működött mint egyetemi tanár. 1907 óta a heidelbergi egyetem tanára. 1905-ben neki ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. L. értekezéseit leginkább a Wiedemanns Annalen szakfolyóiratban tette közzé. Foglalkozott a vízesések elektromosságával, a foszforeszcenciával, a katódsugarakkal is. Kiadta Hertz Henrik műve Lénárd