Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Marcihal - Marcinelle - Marcion - Marcipán - Marcius - Március - Márciusi napok - Márciusi sör - Március tizenötödike
Marcihal — 387 — jölte ki utódjának. Trónra lépésekor 450 aug. 25. nőül vette elődjének húgát, Pulcheriát. Attilával szemben erélyesen viselkedett, s megérte annak halálát és a hunn birodalom felbomlását. Marcihal, Marina, Martikeszeg, a rózsás márna (Barbus vulgaris Flemm.) magyar népies nevei. Marcinelle (ejtsd: marszinell), város Hainaut belga tartományban, (1910) 17,939 lak., szénbányával, vaskohókkal, acél- és vasművekkel, téglagyártással. Marcion, keresztény gnosztikus tudós, egy külön keresztény felekezet alapítója a II. sz.-ban. Nézete szerint nagy ellentét van a törvény és evangélium, zsidóság és kereszténység között, ami két különböző magát kinyiatkoztató lényre enged következtetni. Van tehát szerinte egy igazságos Isten, a zsidók haragos Istene, aki azonos a világ teremtőjével, és egy jó Isten, a szeretet Istene az evangéliumban. A jó Isten Jézusban nyilatkoztatta ki magát, ki látszólagos testet vett föl, hogy az igazságos Isten (Demiurgos) országát lerombolja. A coelibatust kötelezőnek, a házasságot meg nem engedettnek nyilvánította. A valódi kereszténység szerinte a szent iratokból merítendő, de ayenekül csak Pál tíz levelét és egy Lukácsóhoz közeljáró evangéliumot tekintett követői, a marcioniták, mint egyháznag rendezett párt a VI. sz.-ig fenmaradtak. Marcipán (olaszul marzapane a. m. mózeskalács), finom cukorsütemény, mely édes és keserű mandulából meg cukorból és rózsavízből, mit hozzá kevernek, készül, vagy frissen kerül a kereskedésbe (lübecki, hamburgi M.), vagy lassú tűzön sütve, amikor is cukorszörppel leöntik és kandirozott gyümölcsökkel körülrakják (königsbergi M.). M.-ból apró alakokat, gyümölcsutánzatokat is készítenek, néha meglepő természetességgel. Március, régi római család , kiváló tagjai voltak Ancus M. (1. o.), Róma negyedik királya és Gnaeus M. Coriolanus (1. o.), a büszke patrícius. Március (lat. martius, böjtmás hava), az évben Julius Caesar óta a harmadik, a régi római évben az első hónap, mely Marsnak volt szentelve, mitől nevét is kapta, mindig 31 napos volt. Mában van a tavasz kezdete, mikor a Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20—22. közt). A középhőmérséklet Budapesten 4'8°. Márciusi napok v. márciusi forradalom, az a forradalmi mozgalom, mely az 1848 febr. 24. Párisban kitört forradalom hírére Közép-Európában, nevezetesen Ausztriában, a német és olasz államokban és hazánkban kitört. Münchenben 1848 márc. 6., Bécsben márc. 13., Pesten 15., Berlinben 18., Milanóban márc. 18., Velencében márc. 22. tört ki a felkelés, mely az abszolutisztikus rendszer bukását és a szabadságharcok megkezdését vonta maga után. Márciusi sör, 1. Sör. Március tizenötödike. Az 1848 februári párisi forradalom híre Bécsben és Magyarországon is heves forrongásba hozta a kedélyeket. Ez események hatása alatt mondotta Kossuth Lajos március 3-iki híres beszédét, melyben független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, magyar független felelős nemzeti kormányt, az ország alkotmányának képviseleti irányban kifejtését sürgeti, amely kívánalmak országgyűlési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők. Márc. 11. a bécsi tanuló ifjúság petíciót nyújtott be a császárhoz. Pesten az Ellenzéki kör hasonlóképen elfogadott márc. 12. tartott gyűlésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontú kérvényt, melynek tartalma a következő volt: «Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget. 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviseleti egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kívánjuk az uniót Erdélylyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség.)) Az a felett való határozást, hogy e kérvényt az országgyűlésnek, v. az országos ellenzéki választmánynak nyujtsák-e be, a márc. 14. h. u. tartandó gyülésre halasztották. E közben érkezett Pestre a hir, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom s a bécsi tanuló ifjúság petícióját az országgyűlési rendekkel elfogadtatta ; e hit hatása alatt, midőn a gyűlés (a szónokok Klauzál G., Nyári P., Irinyi J. voltak) az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjúság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetése alatt a Pillvax-kávéházba ment és ott a «Közvélemény asztalá»-nál elhatározta, hogy másnap,azaz 15-én reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozzai Pál, Bulyovszky Gyula, Vasvári Pál, Sírkei I., Telepy György, Hamary Dániel s még néhányan. Gyülekezési helyül a Pillvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli 8 órát. Petőfi megígérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ír s azt maga fogja elszavalni. Másnap a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary D.) s ennyien indultak el az előleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetemutcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hozattak Petőfi és Jókai számára s Petőfi elszavalta előző éjjel irt költeményét, a Talpra magyart, Jókai fölolvasta a 12 pontot. Innen az újvág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat s az előbbihez hasonlóképen jártak el. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt. Ezután a siker és lelkesedés hatása alatt Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonultak , itt Petőfi és Jókai saját felelősségükre kinyomatták a Talpra magyart és a Tizenkét pontot s szétosztogatták a nyomda előtt váró közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy és Irányi beszédet tartottak a néphez. 25* Március tizenötödike