Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)

M - Mária

Mária — 409 — Mária Anna III. Sándor néven cár lett (megh. 1894 nov. 1.). Férjhez menetelekor áttért az ortodox vallásra. Elsőszülött fia: II. Miklós orosz cár (1. o.). [Portugália.] 46. I. M­, Portugália király­nője (1777—1816), József portugál király leánya (megh. 1816). Nagybátyjához, Péterhez ment nőül 1760., kivel megosztotta az uralkodást, mikor atyja halála után 1777 febr. a trónra lépett. Első dolga volt, hogy a felvilágosodott Pombal minisztert elbocsátotta és perbe fogatta. Férjének halála után az elmebaj annyira erőt vett rajta, hogy 1799. fia, János (a későbbi VI. János) vette át helyette az uralkodást. 47. II. M. da Glória, Portugália királynője (1834—53), I. Dom Pedro, braziliai császár leánya, szül. Rio de Janeiróban 1819 ápr. 4., megh. Lisz­szabonban 1853 nov. 15. Nagyatyjának, VI. Já­nosnak halála után, miután atyja is lemondott a portugál trónról, 1826 máj. 2. Portugália király­nőjének kiáltották ki s eljegyezték nagybátyjá­val, Dom Miguel herceggel. 1828 nyarán jött át Európába, de mivel Dom Miguel ezalatt magá­hoz ragadta a királyi ha­talmat, M. 1829 okt. ismét Braziliába távozott. Csak miután Dom Miguelt angol és francia segítséggel végleg el­űzték, jött ismét vissza s 1834 szept. 24. átvette az uralkodást. Először Ágost leuchtenbergi her­ceghez ment nőül, de ez már két hónapi házas­sága után meghalt 1835 márc. 28. Egy év múlva (1836 ápr. 9.)Koburg-Koháry Ferdinánd herceg felesége lett, kitől négy fia­­és két leánya szüle­tett. A trónon legidősebb fia, V. Péter követte. 48. M. Pia, portugál királyné, II. Viktor Emá­nuel szardiniai király ifjabbik leánya, szül. To­rinóban 1847 okt. 16., megh. Stupinigi-kastély­ban (Piemont) 1911 júl. 5. I. Lajos portugál ki­rály felesége lett 1862 szept. 17. s kezdetben nagy népszerűségnek örvendett a portugál nép­nél. 1889-ben özvegységre jutott, 1908. megérte fiának, Károly királynak és unokájának, Lajos Fülöp trónörökösnek meggyilkoltatását. 1910 okt. másik unokáját, II. Mánuelt űzte el a for­radalom s M. Olaszországba menekült sógornő­jéhez, Margit özvegy királynéhoz, kinek egyik kastélyában meg is halt. [Románia.] 49. M., román királyné, Albert szász-koburg-gothai uralkodó herceg leánya, szül. Eastwall Parkban 1875 okt. 29. Férjhez ment 1893 jan. 10. Ferdinánd román trónörököshöz, aki I. Károly király halála után, 1914 okt. 10. Románia királya lett Legidősebb fiuk Károly, szül. 1893 okt. 15. (okt 3.), román trónörökös, kívüle még öt gyermekük van. [Skótország.] 50. M. (Guise), skót királyné, Guise Claudius lotharingiai herceg leánya, szül. 1515 nov. 22., megh. 1560 jún. 11. Előbb La­jos orleáns-longuevillei hercegnek volt felesége (1534-37), majd 1538 máj. 9. V. Jakab skót ki­rályhoz ment nőül. Férjének halála után 1542 Arran gróf régens tanácsadója lett, 1554 óta pe­dig önállóan vezette a kormányt kiskorú leánya, Stuart Mária nevében. A reformációnak nagy ellensége volt s ezért többször fellázadt ellene a kálvinista főnemesség. 51. M. (Stuart), Skótország királynője (1542 —1568), V. Jakab király és Guise Mária leánya, szül. 1542 dec. 7., megh. Fotheringay várában 1587 febr. 8. Atyját hét napos korában vesztette el s a trónra jutva anyjának gyámsága alatt volt. VIII. Henrik angol király még gyermek ko­rában el akarta jegyezni kis fiával, VI. Eduárd­dal, de M.-nak katolikus érzületű anyja vissza­utasította ezt az ajánlatot s őt a francia udvarba küldötte nevelés végett. Itt 1558 ápr. 24. Ferenc dauphin (a későbbi II. Ferenc francia király) felesége lett. De férjét már 1560 dec. 5. elvesz­tette s minthogy anyja is meghalt időközben, vissza kellett térnie Skótországba (1561 aug.), hogy annak uralmát átvegye. M. nem érezte jól magát a hatalmaskodó kálvinista főnemesek közt és Erzsébet angol királynőt is ellenségévé tette azáltal, hogy még Katolikus Mária halála után (1558) felvette az angol királynői címet. Hogy magának támaszt szerezzen, 1565 júl. 29. nőül ment unokatestvéréhez, a hat vallású Darnley Henrik lordhoz. De ez is M. ellenségeihez csatla­kozott s annak olasz származású titkárát, Riccio Dávidot, kire alaptalanul féltékeny volt, M. szeme­láttára meggyilkoltatta (1566 márc. 9.). Ez a bor­zasztó esemény M.-t teljesen elidegenítette férjé­től. Nemsokára ezután született (1566 jún. 19.) M.-nak fia, VI. Jakab (később I. Jakab néven angol király). M. bizalmát és kegyeit most Both­well gróf nyerte meg, ki néhány nemessel össze­esküdött Darnley meggyilkolására. Az összeeskü­vők Darnleyt egyik edinburghi házában, hol be­tegen feküdt, megfojtották, azután légbe röpítették a házat (1567 febr. 10.). Hogy M.-nak volt-e része férjének meggyilkoltatásában, azt mai napig sem sikerült bebizonyítani. A közvélemény Bothwellt tartotta a gyilkosnak, bár a bíróság őt hivata­losan felmentette a vád alól. M. ekkor szerel­métől elvakíttatva azt a végzetes hibát követte el, hogy szinleg elraboltatta magát Bothwell ál­tal s miután az nejétől elvált, vele Hollrood­ban máj. 15. megesküdött. A skót főnemesség erre felkelésben tört ki, Bothwell elmenekült, a seregétől cserben hagyott M. pedig kény­telen volt megadni magát a felkelőknek, kik őt Lochteven várába vitték. Itt 1567 júl. arra kényszerítették, hogy kiskorú fiának, Jakabnak javára mondjon le. M. azonban 1568 máj, kime­nekült fogságából s híveit felkelésre szólította. De Murray gróf régens (Mária féltestvére) kicsiny­seregét szétverte s I. Angolországba menekült (máj. 16.). Itt Erzsébet királynő rögtön elfogatta és mint veszedelmes ellenfelét Bolton-Castle vá­rába záratta. Egyúttal birói eljárást indított el­lene állítólagos férjgyilkossága miatt. Az an­gol lordokból álló bíróság sem felmentő, sem marasztaló ítéletet nem hozott ellene, csakhogy állandóan fogságban tarthassa. Minthogy M. az angol katolikusok előtt nagy szeretetben állott és több felkelés is tört ki megszabadítása érdeké­ben, Erzsébet egyik várból a másikba vitette, hogy a kiszabadítására szőtt terveket meghiúsítsa. M. szerencsétlen sorsa az egész katolikus világ­ban mély részvétet keltett s úgy tekintették őt, mint vallásának vértanuját. Erzsébet királynőre is állandó veszedelmet jelentett az ő élete, mert a pápa és II. Fülöp spanyol király mindent elkö­vettek, hogy kiszabadítsák és az angol trónra

Next