Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)

M - Mária-kongresszusok - Mária könnye - Mária Krisztierna - Mária Krisztina - Mariakulm - Máriakút - Maria-Laach - Marialit - Maria-Lonk - Mária Lujza - Mária Lujza-rend - Mária Magdolna - Mariamne - Mariampol - Mariana - Mariana-szigetek - Mária névnapja - Mariani hegyrendszer - Marianiták - Mariano - Márianosztra - Marianusok - Mária Pia - Maria-Plain - Máriapócs - Máriaradna

Mária-kongresszusok — 412 — jog és tanulási kedv emelésére. Számos iskola követte a példát, mire XIII. Gergely 1584 meg­erősítette. V. Sixtus 1586. megengedte a nem­tanulók kongregációit, XIV. Benedek pedig (1751) a női M.-at. Az egyes M. vezetői a prézes, a pre­fektus, több asszisztens és tanácsos. A M. kiválóan eredményes munkát végeznek vallásos, erkölcsös, társadalmi és tudományos tekintetben. Magyar­országban már a XVII. sz.-ban voltak M. kizáró­lag a jézustársaságiak által vezetett intézetek­ben. Jelenleg világi papok is alakítanak és tarta­nak fenn M.-at a különféle nemű iskolák tanulói­ból. Budapesten külön házaik vannak (Regnum Marianum, Kongregációs otthon), amelyekben összejöveteleiket tartják. Mária-kongresszusok, a katolikus egyházban a Mária-tisztelet előmozdítását célzó gyűlések. Az első Mária-kongresszust Lyonban tartották (csak Franciaország számára) 1900, a másodikat (nem­zetközi) Genfben 1902., a harmadikat (világ­ k.) Rómában 1904. Mária könnye (növ.), 1. Lithospermum. Mária Krisztierna, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem neje, 1. Mária, 9. Mária Krisztina, spanyol királynék, 1. Mária, 53. és 54. Mariaktt­m, község Falkenau cseh kerületi kapitányságban, az Eger és vasút mellett, (1910) 927 lak., a XIV. sz.-ban bizánci stílusban épített búcsújáró templommal. Máriakút (azelőtt: Rafajócz), kisk. Zemplén vm. sztropkói j.-ban, dsio) 128 rutén lak., u. p. és u. t. Kelese. Maria-Laach, 1. Laach­, Marialit (ásv.), 1. Skapolit. Maria-Lonk, kolostor, búcsújáróhely Neumark várostól (Westpreussen) északra. Mária Lujza, 1. Ferdinánd bolgár fejedelem neje, 1. Mária, 33. 2. M., etruriai királyné, 1. Mária, 35. 3. M., francia császárné, 1. Mária, 40. 4. M., spanyol királyné, 1. Mária, 52. Mária Lujza-rend, spanyol női érdemrend, melyet 1792 ápr. 21. alapított IV. Károly spanyol király. A kinevezés joga a spanyol királynét illeti meg, a jelölt nőknek régi nemesi családból kell szár­mazniok. 1846 nov. 24. Izabella királynő új alap­szabályokat adott a rendnek. Mária Magdolna, I. Magdolna, Mariamne, I. Heródes zsidó király felesége. Mariampol (Maryampol), járási székhely Szu­valkij orosz-lengyel kormányzóságban, 5000 lak., 5 sörgyárral és sárgaréz-öntővel. Az 1914—15-iki világháborúban a német csapatok 1915 március havában megszállották, de környékén még he­tekig heves harcok dúltak. Mariana, Juan, spanyol történetíró, szül. Tala­verában 1536., megh. Madridban 1623 febr. 17. A jezsuita­ rendbe lépett s a teológia tanára volt Rómában és Párisban. Feltűnt szabadelvű fel­fogásával s a jezsuita­ rend hibáiról könyvet is irt. Ezért egy évi fogságra ítélték. Fő történeti műve: Históriae de rebus Hispanicis libri XXX (Toledo 1592). Egyik művét: De rege et regis insti­tutione (u. o. 1598) a párisi parlament megéget­­ tette. V. ö. Cirot: M., historien (Bordeaux 1905). Mariana-szigetek (Ladrones v. Tolvaj-szige­tek), a Karolina-szigetek fölött fekvő szigetcso­port a Csendes-óceánban, 1140 km 2 területtel, kb. 12.000 lakossal. A 15 szigetből álló csoport jelen­tékenyebb szigetei: Guam (1. o.), a legnagyobb és legnépesebb, 9000 lak., továbbá Asuncion, Tinian, Saipan. A szigetcsoportot Magelhaes fedezte fel , a spanyolok IV. Fülöp özvegyének tiszteletére M.-nak nevezték el. 1898-ban a spanyolokkal ví­vott háború után Guam szigete az északamerikai Egyesült­ Államok birtokába jutott, a többi szige­tet pedig (626 km 2) 1899, a Német­ birodalom vá­sárolta meg. Az 1914—15-iki világháború folya­mán a japániak 1914 október havában a szigete­ket megszállották s japáni polgári kormányzót és hivatalnokokat rendeltek oda. Azóta tömege­sen mentek japáni kivándorlók a szigetekre. Mária névnapja, 1. Boldogasszony. Maxiani hegyrendszer (spany. Cordillera Ma­rianica), a kasztíliai fensík D.-i pereme, amely Andalúziát Esztremadurától és Új-Kasztíliától, Portugáliában pedig Algarvez Alemtejótól vá­lasztja el. A Sierra Moréna, Algarve és Sierra Monchique részekre oszlik, legmagasabb pontjai 1200—1300 m. körül vannak. Marianiták a. m. Mariaviták (1. o.). Mariano, Raffaele, olasz író, szül. Capuában 1840 szept. 5., megh. Firenzében 1912 dec. elején. 1885—1904-ig a nápolyi egyetemen az egyház­jog tanára volt. Hegel tanainak buzgó híve. Mun­káiban főleg az államnak és egyháznak különö­sen Olaszországban való kölcsönös viszonyát tár­gyalja. Nevezetesebb művei: La philosophie con­temporaine en Italie (Paris 1868); La libertá di coscienza (Milano 1875); Cristianesimo, cattoli­cismo e civiltá (Bologna 1879); Giordano Bruno (Roma 1881); La personadel Cristo (Napoli 1889); Cristianesimo e buddismo (1890); L'Italia catto­lica ö eristiana o pagana? (1892); Gli evangelii sinottici (1896). Márianosztra, kisk. Hont vm. szobi j.-ban, (1910) 1468 tót és magyar lak., postahivatallal és telefonállomással. A község felett egy magaslaton van a pálos-rend hajdani kolostora, melyet Nagy Lajos király 1352. építtetett, 1552 körül megsem­misült. 1711. helyreállították a pálosok s új két­emeletes kolostort s kéttornyú templomot építet­tek. 1782-ben H. József a kolostort megszüntette s az épületet 1854. állami fegyintézetté alakították át nők számára. Benne 1912-ben 369 női fegyenc volt elhelyezve, kiknek részére 27 háló-, 5 munka­terem s 183 magánzárka (közte 6 sötét) áll rendel­kezésre. Marianusok, 1. Német lovagrend. Mária Pia, portugál királyné, 1. Mária, 48. Maria-Plain, búcsújáróhely, 1. Salzburg. Máriapócs, nagyk. Szabolcs vm. nyírbátori j.-ban, (1910) 2006 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal, a görög katolikusoknak híres búcsújáróhelye; van itt Vazul-rendi hittani intézet, melyet 1749. alapítottak. Máriaradna (Radna), nagyk. Arad vm. M.-i j.-ban, a Maros jobbpartján, Lippával szemben; a járási szolgabírói hivatal székhelye, járásbíróság­gal és adóhivatallal, vasúti állomással, posta-, táviróhivatallal és telefonállomással, (1910) 2858 Máriaradna

Next