Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Mária-kongresszusok - Mária könnye - Mária Krisztierna - Mária Krisztina - Mariakulm - Máriakút - Maria-Laach - Marialit - Maria-Lonk - Mária Lujza - Mária Lujza-rend - Mária Magdolna - Mariamne - Mariampol - Mariana - Mariana-szigetek - Mária névnapja - Mariani hegyrendszer - Marianiták - Mariano - Márianosztra - Marianusok - Mária Pia - Maria-Plain - Máriapócs - Máriaradna
Mária-kongresszusok — 412 — jog és tanulási kedv emelésére. Számos iskola követte a példát, mire XIII. Gergely 1584 megerősítette. V. Sixtus 1586. megengedte a nemtanulók kongregációit, XIV. Benedek pedig (1751) a női M.-at. Az egyes M. vezetői a prézes, a prefektus, több asszisztens és tanácsos. A M. kiválóan eredményes munkát végeznek vallásos, erkölcsös, társadalmi és tudományos tekintetben. Magyarországban már a XVII. sz.-ban voltak M. kizárólag a jézustársaságiak által vezetett intézetekben. Jelenleg világi papok is alakítanak és tartanak fenn M.-at a különféle nemű iskolák tanulóiból. Budapesten külön házaik vannak (Regnum Marianum, Kongregációs otthon), amelyekben összejöveteleiket tartják. Mária-kongresszusok, a katolikus egyházban a Mária-tisztelet előmozdítását célzó gyűlések. Az első Mária-kongresszust Lyonban tartották (csak Franciaország számára) 1900, a másodikat (nemzetközi) Genfben 1902., a harmadikat (világ k.) Rómában 1904. Mária könnye (növ.), 1. Lithospermum. Mária Krisztierna, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem neje, 1. Mária, 9. Mária Krisztina, spanyol királynék, 1. Mária, 53. és 54. Mariakttm, község Falkenau cseh kerületi kapitányságban, az Eger és vasút mellett, (1910) 927 lak., a XIV. sz.-ban bizánci stílusban épített búcsújáró templommal. Máriakút (azelőtt: Rafajócz), kisk. Zemplén vm. sztropkói j.-ban, dsio) 128 rutén lak., u. p. és u. t. Kelese. Maria-Laach, 1. Laach, Marialit (ásv.), 1. Skapolit. Maria-Lonk, kolostor, búcsújáróhely Neumark várostól (Westpreussen) északra. Mária Lujza, 1. Ferdinánd bolgár fejedelem neje, 1. Mária, 33. 2. M., etruriai királyné, 1. Mária, 35. 3. M., francia császárné, 1. Mária, 40. 4. M., spanyol királyné, 1. Mária, 52. Mária Lujza-rend, spanyol női érdemrend, melyet 1792 ápr. 21. alapított IV. Károly spanyol király. A kinevezés joga a spanyol királynét illeti meg, a jelölt nőknek régi nemesi családból kell származniok. 1846 nov. 24. Izabella királynő új alapszabályokat adott a rendnek. Mária Magdolna, I. Magdolna, Mariamne, I. Heródes zsidó király felesége. Mariampol (Maryampol), járási székhely Szuvalkij orosz-lengyel kormányzóságban, 5000 lak., 5 sörgyárral és sárgaréz-öntővel. Az 1914—15-iki világháborúban a német csapatok 1915 március havában megszállották, de környékén még hetekig heves harcok dúltak. Mariana, Juan, spanyol történetíró, szül. Talaverában 1536., megh. Madridban 1623 febr. 17. A jezsuita rendbe lépett s a teológia tanára volt Rómában és Párisban. Feltűnt szabadelvű felfogásával s a jezsuita rend hibáiról könyvet is irt. Ezért egy évi fogságra ítélték. Fő történeti műve: Históriae de rebus Hispanicis libri XXX (Toledo 1592). Egyik művét: De rege et regis institutione (u. o. 1598) a párisi parlament megéget tette. V. ö. Cirot: M., historien (Bordeaux 1905). Mariana-szigetek (Ladrones v. Tolvaj-szigetek), a Karolina-szigetek fölött fekvő szigetcsoport a Csendes-óceánban, 1140 km 2 területtel, kb. 12.000 lakossal. A 15 szigetből álló csoport jelentékenyebb szigetei: Guam (1. o.), a legnagyobb és legnépesebb, 9000 lak., továbbá Asuncion, Tinian, Saipan. A szigetcsoportot Magelhaes fedezte fel , a spanyolok IV. Fülöp özvegyének tiszteletére M.-nak nevezték el. 1898-ban a spanyolokkal vívott háború után Guam szigete az északamerikai Egyesült Államok birtokába jutott, a többi szigetet pedig (626 km 2) 1899, a Német birodalom vásárolta meg. Az 1914—15-iki világháború folyamán a japániak 1914 október havában a szigeteket megszállották s japáni polgári kormányzót és hivatalnokokat rendeltek oda. Azóta tömegesen mentek japáni kivándorlók a szigetekre. Mária névnapja, 1. Boldogasszony. Maxiani hegyrendszer (spany. Cordillera Marianica), a kasztíliai fensík D.-i pereme, amely Andalúziát Esztremadurától és Új-Kasztíliától, Portugáliában pedig Algarvez Alemtejótól választja el. A Sierra Moréna, Algarve és Sierra Monchique részekre oszlik, legmagasabb pontjai 1200—1300 m. körül vannak. Marianiták a. m. Mariaviták (1. o.). Mariano, Raffaele, olasz író, szül. Capuában 1840 szept. 5., megh. Firenzében 1912 dec. elején. 1885—1904-ig a nápolyi egyetemen az egyházjog tanára volt. Hegel tanainak buzgó híve. Munkáiban főleg az államnak és egyháznak különösen Olaszországban való kölcsönös viszonyát tárgyalja. Nevezetesebb művei: La philosophie contemporaine en Italie (Paris 1868); La libertá di coscienza (Milano 1875); Cristianesimo, cattolicismo e civiltá (Bologna 1879); Giordano Bruno (Roma 1881); La personadel Cristo (Napoli 1889); Cristianesimo e buddismo (1890); L'Italia cattolica ö eristiana o pagana? (1892); Gli evangelii sinottici (1896). Márianosztra, kisk. Hont vm. szobi j.-ban, (1910) 1468 tót és magyar lak., postahivatallal és telefonállomással. A község felett egy magaslaton van a pálos-rend hajdani kolostora, melyet Nagy Lajos király 1352. építtetett, 1552 körül megsemmisült. 1711. helyreállították a pálosok s új kétemeletes kolostort s kéttornyú templomot építettek. 1782-ben H. József a kolostort megszüntette s az épületet 1854. állami fegyintézetté alakították át nők számára. Benne 1912-ben 369 női fegyenc volt elhelyezve, kiknek részére 27 háló-, 5 munkaterem s 183 magánzárka (közte 6 sötét) áll rendelkezésre. Marianusok, 1. Német lovagrend. Mária Pia, portugál királyné, 1. Mária, 48. Maria-Plain, búcsújáróhely, 1. Salzburg. Máriapócs, nagyk. Szabolcs vm. nyírbátori j.-ban, (1910) 2006 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal, a görög katolikusoknak híres búcsújáróhelye; van itt Vazul-rendi hittani intézet, melyet 1749. alapítottak. Máriaradna (Radna), nagyk. Arad vm. M.-i j.-ban, a Maros jobbpartján, Lippával szemben; a járási szolgabírói hivatal székhelye, járásbírósággal és adóhivatallal, vasúti állomással, posta-, táviróhivatallal és telefonállomással, (1910) 2858 Máriaradna