Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)

M - Máriatölgyes - Máriatövis - Maria-rost - Mária-ünnepek - Mária-üveg - Mária Valéria - Mariaviták - Máriavölgy - Mariay - Mariazell - Maribios - Maribo - Marica - Maricopa - Marie de France

Máriatölgyes — 415 — kell állítani; ezóta alakult a legtöbb szent olvasó­társulat. Az Ave Maria harangoztatást még II. András rendelte el 1224., hogy a harangok na­ponként egyszer figyelmeztessék a népet a Máriá­hoz való fohászkodásnak idejére. Mária szeplő­telen fogantatásának megünneplését 1201. Sáros­patakon kezdték s azután országszerte gyakorol­ták, pedig dogma csak 1854 dec. 8. lett. A Máriá­ról szóló irodalom is gazdag, s ezt Szt. Gel­lértnek néhány fenmaradt egyházi beszéde vezeti be. Pozsonyi József mihálykői lelkész 1384. már Mária szeplőtelen fogantatásáról írt. Temesvári Pelbártnak 1446-50 táján Máriáról irt Stellariuma és Rosariuma 1518. nyomtatásban is megjelent. A Máriáról fenmaradt legrégibb magyar prédikációt (a Bódog szűz szeplőtelen fogantatásáról) a deb­reczeni legendás könyv tartalmazza a XV. sz.-ból. Mária kegyhelyeit 1. Búcsújárás. Máriatölgyes (azelőtt: Dubnicz), kisk. Tren­csén vm. Illavai j.-ban, (1910) 1833 tót és magyar lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhiva­tala. A községben fekvő régi kastély az Illés­házyak tulajdona volt, az emeletes, tornyos kas­télyban, melyet Illésházy Miklós 1719. épített, régi képek és bútorok vannak, többnyire Illésházy István idejéből. A kastélyt szép park övezi. A kat. templomban őrzött Mária-szoborhoz sok bú­csújáró zarándokol. Máriatövis (növ.), 1. Siybium. Maria-Trost, híres búcsújáróhely Graz mellett. Mária-ünnepek, a kat. egyházban a boldogsá­gos Szűz Mária élete egyes mozzanatainak emlék­napjai. L. Boldogasszony: Mária-üveg v. Boldogasszony jege, viztiszta csillám vagy gipsz, amelynek hasadási lemezeit üveg helyett szentképek befedésére szokás hasz­nálni. Mária Valéria főhercegnő, 1. Mária, 26. Mariaviták (Mariavitae), újabban keletkezett orosz-lengyel felekezet,amely bizonyos Kozlowska Feliciát (v. Máriát) vallja fejének, akit «legszen­tebb anya», az «Isten anyjához hasonló » névvel illet és azt állítja, hogy az ő közbenjárása nélkül senki sem üdvözülhet. Tanult alapvonásaiban quietizmus {1. o.). Szerintük mindent el lehet érni tanulás és munka nélkül a Szentlélekhez való imádság által. A Congr. S. C. 1904 szept. 4. el­ítélte a felekezetet, 1906 dec. 5. pedig kizárta kö­vetőit az egyházból. Az 1907 máj. 26. kelt en­ciklika a felekezetet, mely több kat. papot is meg­tévesztett, feloszlottnak jelentette ki. Ennek da­cára követői szaporodtak. 1907 elején 58 ezren voltak (egyedül Lodzban 29 ezren). V. ö. Études Francisc. février 1908. Máriavölgy, kisk. Pozsony vm. pozsonyi j.-ban, (1916) 839 lak., búcsújáróhely. Hajdani pálos kolos­torát I. Lajos alapította 1377, utóbb a Fugger-csa­lád bírta a községet. A kolostor templomát 1471. Rozgonyi László építtette. Midőn II. József a pálos­rendet 1786. feloszlatta, M. a kincstár, utóbb ma­gánosok kezébe került. M. a Kis-Kárpátok Ny.-i tövében igen csinos vidéken fekszik. Közelében patakőbánya van. Mak­ay Ödön, író, szül. 1883 jan. 13. Nagylé­tán (Bihar vm.). Jogi tanulmányai végeztével állami szolgálatba lépett a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumban. A lapokban számos költe­ménye és novellája jelent meg. Önálló novellás kötete: Kelet Fia (Budapest 1910). A kis árv­a címmel írt egy daljátékot is, melyet 1907. a deb­reczeni színház mutatott be. Mariazell (Máriacell), 1. község és búcsú­járóhely Bruck an der Mur szíriai kerületi kapi­tányságban, (1910) 1597 lak., ezek nagyobbára a búcsújárók után élnek, akiknek száma évenkint több mint 200,000. Magyarok évente nagy szám­ban keresik föl. A festői fekvésű község közép­pontja a tekintélyes háromtornyú, kupolás temp­lom, amelyet a XVII. században építettek, csakis a középső szép gót torony maradt meg a XIV. századbeli régi templomból. A csodaszép Mária­kép 0­ 5 m. magas, fából faragott Madonna, me­lyet 1157. egy bencés szerzetes készített. I. Hen­rik morvaországi határgróf fölötte 1200 körül egy kápolnát állíttatott fel; 1363. pedig Nagy Lajos magyar király, miként a déli portálénál el­helyezett ólomszobrok alatt olvasható, a törökö­kön kivívott győzelme emlékére egy nagyobb templomot építtetett. A jelenlegi templom belseje 92 m. hosszú, 34 m. széles. Kincstára gazdag ér­tékes templomi edényekben, ereklyeszekrények­ben és egyéb értékes tárgyakban. Számos nagy­becsű ajándék magyar származású, így Scitovszky és Simor prímások és a gróf Karácsonyi-csa­lád ajándéka, két régi kép Pozsony városáról stb. V. ö. Steinherz, KönigLudwig I. von Ungarn und seine Weihgeschenke für Maria-Zell (Mittheilun­gen des Vereins für Steiermark 1887). Élénk a szent képekkel, rózsafüzérekkel való kereskedés is. A magyar vonatkozású mondákra nézve 1. Pór Antal művét Nagy Lajosról (Történeti Életrajzok, 590 old.), ahol Mannesdorfer (Manesdorfer) króni­káját bírálat alá veszi. —2. M (Kis-M.), falu és búcsújáróhely Baden alsó-ausztriai kerületi ka­pitányságban, 317 lak. Maribios, vulkánsor Nicaragua középamerikai államban, nevét egy bennszülött törzstől nyerte. Legnevezetesebbek: Momotombo (1980 m.), Las Pilas, Orota, Telica (2183 m.), Santa Clara, El Viejo (1692 m.) és Asososca. A Las Pilasnak 1849- ben erupciója volt, a Momotomba meg folyton füstölög. Maribo, dán közigazgatási kerület Lolland szi­getén 1726 km 2 területtel, (1911) 84,136 lak. Fő­városa M., (1911) 3874 lak., a banholmi kikötővel szárnyvasút köt össze, különösen gabonakereske­delme élénk. Marica (ókori Hebros), a Balkán-félsziget leg­jelentékenyebb, 490 km. hosszú folyója. Banja mellett ered Kelet-Rumáliában a Rilo dagh K.-i részén, átfolyik a filippopoliszi síkságon, elfolyik Drinápoly és az egykori Enosz mellett, s mocsa­ras deltával torkollik az Égei-tengerbe. Vízterü­lete 53,846 km 2, csak helyenként hajózható. Na­gyobb mellékvizei balról: a Gök­szu, Tundzsa, Er­gene, jobbról a Kricima, Cepelar, Arda, Maricopa, északamerikai indiánus­ törzs, a yuma-törzsek egyike Arizonában, a Gila középső folyása tájékán. Marié de Francé (ejtsd: marí dö fransz), a leg­ régibb francia költőnő, a XII. sz. második felé­ben élt Angliában II. Henrik udvarában. Ma- Marie de Francé

Next