Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Nádalja - Nádalmás - Nadály - Nadálygumó - Nadálytő - Nadántelek - Nadányi - Nadap - Nadar - Nádas - Nádas - Nádasberend - Nádasd - Nádasdarócz - Nádasdia - Nádasdladány - Nádasdy
Nádasdy volt; másik fia, László, a XVII. sz. elején győri nagyprépost, majd csanádi püspök; a harmadik, Tamás 1713. somogyi főispán, majd koronaőr , valóságos belső titkos tanácsos lett s a váthi uradalmat szerezte; egy másik fiú, Miklós, 1684. bácsi apát, 1689 pécsi nagyprépost és sebenicói címzetes püspök volt; végre a legnevezetesebb szerepet játszotta III. Ferenc fiai közül a hadi pályára lépett IV. Ferenc, ki mint őrnagy a rajnai hadseregnél szolgált s vitézsége jutalmául 1714. lovas tábornokságra emelkedett. Ez alapította családja javára a felsőlendvai és lepsényi uradalmi hitbizományokat s örökölte Tamás testvérének javait is. IV. Ferenc tábornok fia volt V. Ferenc (l. alább: II. 2.). Ez utóbbinak egyik fia, szintén Ferenc (szül. 1745., megh. 1802.), atyját a fejérvármegyei főispánságban követte és fiága unokáiban már kihalt; másik M Tamás(szül.1749., megh. 1800.) ismét a katonai pályát választotta; a török háborúban tüntette ki magát, altábornagy s egy ezred tulajdonosa lett, későbben pedig polgári méltóságokat is viselt mint somogyvármegyei főispán és koronaőr; ennek szintén Tamás nevü fiában, ki ugyancsak katona és királyi kamarás volt, ága kihalt. IV. Ferencnek elsőszülött fia, Lipót Flórián (ki 1785 máj. 31. halt el),a felsőlendvai uradalom birtokosa, tartotta fenn a családot. 1737-ben belső titkos tanácsos, 1739. királyi kincstárnok, 1746. királyi főlovászmester és Magyarország főkancellárja lett. 1751 -ben kapta családja részére a komáromvármegyei örökös főispánságot, melyben utódai követték, még pedig: Mihály (szül. 1746 szept. 19.), belső titkos tanácsos és királyi főajtónállómester, kinek 14 gyermeke közül kiváltak: Paulai Ferenc (1. alább: II. 3.) és II. Mihály, ki 1775 szept. 6. szül., megh. 1854 márc. 18., belső titkos tanácsos, a császári kamara elnöke, végre császári államtanácsos és pénzügyminiszter lett. Fia, Ferenc (szül. 1801., megh. 1883.), 1843 —46-ig az erdélyi kincstár elnöke, utóbb 1848-ig Árva vmegye főispánja, a Bach-korszakban pedig 1851. a soproni kerületi kir. törvényszék elnöke, 1855. a legfelsőbb bécsi magyar úrbéri törvényszék elnöke s 1857 máj. 21-től kezdve a bécsi Reichsrath élethossziglani tagja, majd császári kir. igazságügyminiszter volt 1860-ig. Gyermektelen lévén, ága kihalt. Atyjának, Mihály miniszternek fivére, II Lipót, ki 1772. született s 1836. halt meg, tartotta fenn a családot. Ennek fia III. Lipót (szül. 1802 júl. 8., megh. 1873 júl. 18.), belső titkos tanácsos, a hétszemélyes tábla birája, Komárom vmegye örökös és valóságos főispánja, 1867-től fogva a főrendiház tagja. Nejével, Forray Júlia bárónővel együtt mint az irodalom és művészet buzgó pártolója volt ismeretes. Fia Ferenc (szül. 1842 jún. 28., megh. 1907 dec. 22.), belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, elhunyt testvérbátyja, N. Tamás gróf emlékére a Magyar Tud. Akadémiánál a Nádasdy-alapítványt (1. o.) létesítette. Fia, N. Tamás gróf (szül. 1870 szept. 12., megh. 1915 máj. 11.), a főrendülez tagja, a Magyar Lovaregylet elnöke és igazgatója volt. A család címere nádas vízből kiemelkedő, szétterjesztett szárnyú s fejét föltartó vadkacsa, mely a grófi koronás címerpajzsból is még egyszer kiemelkedik. Nevezetesebb tagjai még a családnak: 1. II. Ferenc (III.) gróf, II. Pál és Révay Judit fia, szül. 1625 körül, lefejezték Bécsben 1671 ápr. 30. 1633-ban Vas vármegye főispánja, 1646-ban kir. főudvarmester, 1664. országbíró, Zala és Somogy vmegyék főispánja, belső titkos tanácsos, kit rengeteg vagyona miatt magyar Krézusnak neveztek. Pottendorff várát s ebben lévő kincseit és drágaságait 4 milliónyi akkor roppant értékre becsülték. Nagy műveltségű ember s bőkezű raecenás volt; tudományszeretete emlékét fentartják az általa pottendorfi nyomdájában, költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1658) és a Mausoleum pot regum Hungaria című díszmunka stb. Midőn a bécsi kormány és ennek Magyarországot és alkotmányát gyűlölő tagjai, az ország törvényei és a békekötések ellenére, mindinkább ráléptek az elnyomás útjára s elkeserítették előbbi legjobb híveiket is: N. is bevonatott a Wesselényi nádor, Zrinyi Péter és Frangepán-féle szövetségbe és e két utóbbival s a stájer Tattenbach gróffal együtt, bár kegyelmet kért és megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is közbevetették magukat, az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő biróság minden méltóságaitól s javaitól megfosztotta és halálra ítélte, mire lefejezték. 2. NI. Ferenc (V.) gróf, tábornagy, horvát bán, N. 1. unokája, NI. Ferenc gróf tábornok fia, szül. Regedén, Stájerországban, 1708 szept. 30., megh. Károlyvárosban 1783 márc. 22. A katonai pályára lépve, mint ezredes 1734—39. részt vett az olaszországi és rajnai hadjáratokban, az örökösödési háborúban, már mint tábornok, 1741. Csehországban a bajoroktól és franciáktól megszállt Neuhaust visszavette, 1743 máj. 9. megverte a bajorokat Braunainnál, majd 1744 júl. 1. Lotharingiai Károly hadseregének a Rajnán való átkelését vezette mesterien. A spori csatában 1745 szept. 30. elfoglalta a porosz tábort. A drezdai béke után az olasz harctérre ment, ahol szintén kitüntette magát. 1754-ben Mária Terézia lovassági tábornokká és Buda parancsnokává, 1756. horvát bánná nevezte ki. A hétéves háborúban 1757 jún. 18. részt vett a kollini győzelemben, szept. 7. megverte Moysnál Winterfeldtet s nov. 12. elfoglalta Schweidnitz várost. A leutheni ütközet (1757 dec. 5.) után visszatért Horvátországba. Érdemei jutalmául a Mária Teréziarend nagykeresztjét, a tábornagyi rangot és belső titkos tanácsosi méltóságot kapta. Örök emlékezetül királyi rendelet alapján a 9. (soproni) huszárezred és 1881. óta Budapesten a II.-kaszárnya az ő nevét viseli. Életrajzát megírta a galíciai harctéren 1914. elesett Thurzó Kálmán honvédszázados , Gróf II. Ferenc tábor nagy élet- és jellemrajza címen, amely munka akadémiai díjat nyert. 3. N. Paulai Ferenc gróf, N. Mihály fia, szül. 1783 márc. 3., megh. 1851 júl. 21. A papi pályára lépett, 1816. esztergomi kanonok, szegzárdi apát és bácsi főesperes, a nagyszombati, majd a pesti középponti papnövelde igazgatója, a királyi tábla prelátusa, 1823. váczi megyés püspök, valóságos belső titkos tanácsos, 1837. a hétszemélyes tábla birája, 1845. kalocsai érsek. Mint ilyen közel 1 168 - Nádasdy