Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Nádalja - Nádalmás - Nadály - Nadálygumó - Nadálytő - Nadántelek - Nadányi - Nadap - Nadar - Nádas - Nádas - Nádasberend - Nádasd - Nádasdarócz - Nádasdia - Nádasdladány - Nádasdy

Nádasdy volt; másik fia, László, a XVII. sz. elején győri nagyprépost, majd csanádi püspök; a harmadik, Tamás 1713. somogyi főispán, majd koronaőr , valóságos belső titkos tanácsos lett s a váthi ura­dalmat szerezte; egy másik fiú, Miklós, 1684. bácsi apát, 1689 pécsi nagyprépost és sebenicói címzetes püspök volt; végre a legnevezetesebb szerepet játszotta III. Ferenc fiai közül a hadi pá­lyára lépett IV. Ferenc, ki mint őrnagy a rajnai hadseregnél szolgált s vitézsége jutalmául 1714. lovas tábornokságra emelkedett. Ez alapította családja javára a felsőlendvai és lepsényi ura­dalmi hitbizományokat s örökölte Tamás testvé­rének javait is. IV. Ferenc tábornok fia volt V. Ferenc (l. alább: II. 2.). Ez utóbbinak egyik fia, szintén Ferenc (szül. 1745., megh. 1802.), atyját a fejérvármegyei főispánságban követte és fiága unokáiban már kihalt; másik M Tamás(szü­l.1749., megh. 1800.) ismét a katonai pályát választotta; a török háborúban tüntette ki magát, altábornagy s egy ezred tulajdonosa lett, későbben pedig pol­gári méltóságokat is viselt mint somogyvárme­gyei főispán és koronaőr; ennek szintén Tamás nevü fiában, ki ugyancsak katona és királyi kamarás volt, ága kihalt. IV. Ferencnek első­szülött fia, Lipót Flórián (ki 1785 máj. 31. halt el),a felsőlendvai uradalom birtokosa, tartotta fenn a családot. 1737-ben belső titkos tanácsos, 1739. királyi kincstárnok, 1746. királyi főlovászmester és Magyarország főkancellárja lett. 1751 -ben kapta családja részére a komáromvármegyei örökös főispánságot, melyben utódai követték, még pedig: Mihály (szül. 1746 szept. 19.), belső titkos taná­csos és királyi főajtónállómester, kinek 14 gyer­meke közül kiváltak: Paulai Ferenc (1. alább: II. 3.) és II. Mihály, ki 1775 szept. 6. szül., megh. 1854 márc. 18., belső titkos tanácsos, a csá­szári kamara elnöke, végre császári államtanácsos és pénzügyminiszter lett. Fia, Ferenc (szül. 1801., megh. 1883.), 1843 —46-ig az erdélyi kincstár el­nöke, utóbb 1848-ig Árva vmegye főispánja, a Bach-korszakban pedig 1851. a soproni kerületi kir. törvényszék elnöke, 1855. a legfelsőbb bécsi magyar úrbéri törvényszék elnöke s 1857 máj. 21-től kezdve a bécsi Reichsrath élethossziglani tagja, majd császári kir. igazságügyminiszter volt 1860-ig. Gyermektelen lévén, ága kihalt. Atyjá­nak, Mihály miniszternek fivére, II Lipót, ki 1772. született s 1836. halt meg, tartotta fenn a családot. Ennek fia III. Lipót (szül. 1802 júl. 8., megh. 1873 júl. 18.), belső titkos tanácsos, a hétszemélyes tábla birája, Komárom vmegye örö­kös és valóságos főispánja, 1867-től fogva a fő­rendiház tagja. Nejével, Forray Júlia bárónővel együtt mint az irodalom és művészet buzgó párto­lója volt ismeretes. Fia Ferenc (szül. 1842 jún. 28., megh. 1907 dec. 22.), belső titkos tanácsos, a fő­rendiház tagja, elhunyt testvérbátyja, N. Tamás gróf emlékére a Magyar Tud. Akadémiánál a Nádasdy-alapítványt (1. o.) létesítette. Fia, N. Tamás gróf (szül. 1870 szept. 12., megh. 1915 máj. 11.), a főrendül­ez tagja, a Magyar L­ovaregylet elnöke és igazgatója volt. A család címere nádas vízből kiemelkedő, szétterjesztett szárnyú s fejét föltartó vadkacsa, mely a grófi koronás címer­pajzsból is még egyszer kiemelkedik. Nevezetesebb tagjai még a családnak: 1. II. Ferenc (III.) gróf, II. Pál és Révay Judit fia, szül. 1625 körül, lefejezték Bécsben 1671 ápr. 30. 1633-ban Vas vármegye főispánja, 1646-ban kir. főudvarmester, 1664. országbíró, Zala és Somogy vmegyék főispánja, belső titkos tanácsos, kit rengeteg vagyona miatt magyar Krézusnak neveztek. Pottendorff várát s ebben lévő kincseit és drágaságait 4 milliónyi akkor roppant értékre becsülték. Nagy műveltségű ember s bőkezű rae­cenás volt; tudományszeretete emlékét fentartják az általa pottendorfi nyomdájában, költségén ki­nyomatott törvénygyűjtemény (1658) és a Mauso­leum pot­ regum Hungaria című díszmunka stb. Midőn a bécsi kormány és ennek Magyarországot és alkotmányát gyűlölő tagjai, az ország törvényei és a békekötések ellenére, mindinkább ráléptek az elnyomás útjára s elkeserítették előbbi legjobb híveiket is: N. is bevonatott a Wesselényi nádor, Zrinyi Péter és Frangepán-féle szövetségbe és e két utóbbival s a stájer Tattenbach gróffal együtt, bár kegyelmet kért és megkegyelmeztetése érde­kében rokonai és barátai, sőt a pápa is közbeve­tették magukat, az országon kívül és idegen tör­vények szerint ítélő biróság minden méltóságaitól s javaitól megfosztotta és halálra ítélte, mire lefe­jezték. 2. NI. Ferenc (V.) gróf, tábornagy, horvát bán, N. 1. unokája, NI. Ferenc gróf tábornok fia, szül. Regedén, Stájerországban, 1708 szept. 30., megh. Károlyvárosban 1783 márc. 22. A katonai pá­lyára lépve, mint ezredes 1734—39. részt vett az olaszországi és rajnai hadjáratokban, az örö­kösödési háborúban, már mint tábornok, 1741. Csehországban a bajoroktól és franciáktól meg­szállt Neuhaust visszavette, 1743 máj. 9. meg­verte a bajorokat Braunainnál, majd 1744 júl. 1. Lotharingiai Károly hadseregének a Rajnán való átkelését vezette mesterien. A spori csatában 1745 szept. 30. elfoglalta a porosz tábort. A drez­dai béke után az olasz harctérre ment, ahol szin­tén kitüntette magát. 1754-ben Mária Terézia lovassági tábornokká és Buda parancsnokává, 1756. horvát bánná nevezte ki. A hétéves háború­ban 1757 jún. 18. részt vett a kollini győzelem­ben, szept. 7. megverte Moysnál Winterfeldtet s nov. 12. elfoglalta Schweidnitz várost. A leu­theni ütközet (1757 dec. 5.) után visszatért Hor­vátországba. Érdemei jutalmául a Mária Terézia­rend nagykeresztjét, a tábornagyi rangot és belső titkos tanácsosi méltóságot kapta. Örök emléke­zetül királyi rendelet alapján a 9. (soproni) huszár­ezred és 1881. óta­ Budapesten a II.-kaszárnya az ő nevét viseli. Életrajzát megírta a galíciai harctéren 1914. elesett Thurzó Kálmán honvéd­százados , Gróf II. Ferenc tábor nagy élet- és jellemrajza címen, amely munka akadémiai díjat nyert. 3. N. Paulai Ferenc gróf, N. Mihály fia, szül. 1783 márc. 3., megh. 1851 júl. 21. A papi pályára lépett, 1816. esztergomi kanonok, szegzárdi apát és bácsi főesperes, a nagyszombati, majd a pesti középponti papnövelde igazgatója, a királyi tábla prelátusa, 1823. váczi megyés püspök, valóságos belső titkos tanácsos, 1837. a hétszemélyes tábla birája, 1845. kalocsai érsek. Mint ilyen közel 1 168 - Nádasdy

Next