Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Noverre - Novgorod - Novgorod Litovszkij - Novgorod Nizsnij - Novgorod Szjeverszk - Novi - Novi - Novi Banovci - Novibazár
Noverre — 534 — nek, kiket a római államvallás tiszteletben részesített. Noverre (ejtsd: noverr), Jean Georges, jeles koreográfus, szül. Párisban 1727 márc. 29., megh. St.-Germainben, Páris mellett, 1810 nov. 19. Berlinben szólótáncos, majd a párisi Opéra comique balletmestere, végül rövid lyoni, bécsi és milanói működés után 1776. a párisi nagy opera rendezője. II. helyezett el legelőször drámai cselekvényt az addig lazábban összefüggő jelenetsorból összetákolt balletekbe. Művei: Lettres sur la danse et les ballets (1760; egy részét Lessing fordította le németre); Observations sur la construction d'une nouvelle salle d'opéra (1781). V. ö. Abert Hermann, N. und sein Einfluss auf die dramatische Balletkomposition (1908). Novgorod, 1. orosz kormányzóság Olonec, Vologda, Jaroszlavl, Tver, Pszkov és Szt.-Pétervár közt, 122,339 km 2 területtel (amelyből 3780 esik a tavakra) és (1913) 1.655.400 lak. Egy nagy részét a Valdai fensík borítja. Vizei a tenger környékéhez tartoznak: a Pehár-tengeréhez a Voloska, a Szvir, a Potenga, Porozovica, a Baltiéhoz, a Luga, amely a Finn-öbölbe ömlik, a Pola az I menbe és a Volhov, Pasa, Olat, amelyek a Ladogába torkolnak; végre a Kaspi-tengeréhez a Lekszna, Mologa, amelyek a Volgába szakadnak. A különböző vízrendszereket egymással összekötik a Voloci-, Tichvini-, a Mária és Sándor württembergi hercegről elnevezett csatornák. Tavai közül a nagyobbak az Ilmen, Bjelo-ozero és Vozse. Nagy területeket foglalnak el a mocsarak is. Az éghajlat zord és nedves. A lakosok túlnyomó része nagy orosz, de vannak karéliak és csúdok is. A föld, bár nagyobbára humusz takarja, a zord éghajlat miatt nem nagyon termékeny. A főbb termékek: rozs, zab, árpa és len. Az állattenyésztés nem igen jelentékeny. Bányásznak szenet, turfát és égethető agyagot; a különböző iparágak kb. 5000 gyárat és 22.000 munkást foglalkoztatnak. Sok kezet foglalkoztat a halászat, a szénégetés, faáruk készítése, hajóépítés, szegkovácsolás, cipőkészítés. Tizenegy járásra van felosztva. 2. N. vagy N. Velikij (Nagy-N.), az ugyanily nevű kormányzóságnak és járásnak székhelye a Volhov mindkét partján, vasút mellett, (1910) 27,130 lak., kereskedelme és ipara jelentéktelen. N.-ot a Volhov, amelyen szép kőhíd vezet át, két részre osztja. A jobb parton van a Torgovaja (kereskedőváros), a másik parton a Szoflrszkaja. A Szt. Zsófiáról elnevezett városban van a Kreml (Djetinec), szabálytalan ellipszis alakú erősségű toronnyal, amelyet 1302. építettek és utoljára 1818. restauráltak. Műértékkel biró épületei a Zsófia-templom (a XI. sz.-ból), 50 m. magas, 6 aranyozott kupolával koronázott, csaknem szabályos négyszögű épület. Ny.-i, Khorszunnak nevezett, XIII. sz.-ból való kapuját, amely alkalmasint a hanzavárosok ajándéka, számos bronzalak díszíti. A székesegyház mellett áll az érseki palota igen eredeti stílusban a XV. sz.-ból. A középső téren áll az 1862. fölállított Rurik-emlék. A Kremlen kívül van a Zsófia-részben a szép Dvorianszkoje-szobranje (nemesi palota), I. Katalin háza és az egészen egyszerű császári palota. A kereskedővárosban áll a gosztinnij dvor (áruház), a városház régiséggyűjteménynyel, a XIV. sz.-ból való Znamenszkijszékesegyház, a kormányzói palota, végül az 1106. alapított és egykoron nagy gazdagságáról ismeretes, Szt. Antalról elnevezett kolostor. N.-nak van azonkivül színháza, kórházai, iskolái. N. egyike Oroszország legrégibb városainak ; már jóval 862 előtt fennállott, midőn Rurik székvárosává tette; még jobban fejlődött Jaroszlav uralma (1019—54) alatt. 1270-ben önálló köztársasággá lett és hatalmát csaknem az egész É- Oroszországig kiterjesztette. III. Iván moszkvai nagyfejedelem két ízben vezetett ellene hadjáratot és 1478. a várost hatalmába is kerítette és alkotmányát megsemmisítette. 1570. Rettenetes Iván sztrjelicei a várost 5 héten át pusztították és állítólag 60,000 embert legyilkoltak. Egykoron virágzó kereskedelmének a halálos döfést Szt.-Pétervár alapítása adta meg, midőn a forgalom más irányba terelődött. Novgorod Litovszkij, 1. Novoaradok. Novgorod Nizsnij, 1. Nizsnij-Novgorod. Novgorod Szjeverszk, az ugyanily nevű járás székhelye Csernigov orosz kormányzóságban, a Deszna jobb partján, kb. (1910) 12,727 lak., kender- és épületfakereskedéssel. Novi, adó- és pk. Modrus-Fiume vm. cirkvenicai r.-ban, az Adriai-tenger partján, (1910) 3104 horvát lak., van jó kikötője, haditengerészete, gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és telefonállomása, újabban felkapott tengeri fürdője. Régi szép székesegyházában 3 püspök van eltemetve ; kis csúcsíves Szt-Háromság temploma s Szt. Sebestyénnek 1517-ből való egyháza, melyben glagol feliratok vannak, úgyszintén a Frangepán-vár maradványai figyelmet érdemelnek. A várat a velenceiek utoljára 1615. ostromolták és akkor fel is dúlták. N. a Vinodol nevű, gyümölcsben bővelkedő vidék egyik főhelye. N. mellett van Lopar várrom, mely valószínűleg valamely római erőd helyén épült a Senia (Zengg) felé vezető út mentén. Lopar előtt fekszik a tengerben Sta Marina kis szigete, hol a horvát tengerpart legnevezetesebb római emlékét, Flavus Julius Sarmentius (337—350) márvány oszlopát találták. Közelében a szép Lisani-öböl partján csinos tengeri fürdő van. A II. melletti Kálváriahegyen kis cseppkőbarlang van. Novi, határváros Boszniában, a banjalukai kerületben, a sunja-banjalukai vasút mellett, a Saunának az Unnába való torkolásánál, 3200, többnyire mohammedán lak. Itt 1629., 1717. és 1789. csaták folytak a császári csapatok és a törökök közt. Novi Banovci, adók. és pk. Szerém vm. ópazovai j.-ban, (1910) 1228 német és horvát lak., u. p. Stari Banovici, u. t. Újpazova (Nova Pazova). Novibazár (Novipazár, Jenibazár), Szerbia egyik része, amelyet az 1879 ápr. 21-én Törökország és az Osztrák-magyar monarchia közt kötött szerződés értelmében ez utóbbi 1908 okt. 5-ig megszállva tartott s Bosznia és Hercegovina végleges annexiója után Törökországnak visszaadott. Az 1913. évi török-bolgár-szerb háborúban Szerbia és kis részben Montenegro birtokába került. Területe kb. 9000 km 2, s lakossága a háború előtt Novibazár