Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

Ö, Ő - Ö, ö és Ő, ő - Ö és ő - ö - Öblögető cső - Öblös - Öböl - Öböl-áram - Öböly - Öchelhäuser - öcs - Öcs - Öcsény - Öcsöb - Öcsöd - Ödéma

Ozotipia 18 Ödéma Ozotipia. Fotográfiai pozitiv eljárás, melynél mangán- ós brómsók elegyével beecsetelt rajz­papiron másolunk és azt alkalmas oldatokban áztatott pigmentpapirral összepréselve pigment­képpé fejlesztjük ki. L. Fotográfia. Ozrul, kun vezér, 1. Kunok. Ozsdola (Osdola, Ofdula), kisk. Háromszék vmegye kézdi j.-ban, (1910) 263'i magyar és román lak.; temploma közelében a Kim grófi család ősi kastélyának romjai vannak. Környékén a mára marosi gyémánthoz hasonló kristályok fordulnak 0I6. (Tr. K.) 11 // 0. 0. Ö, ö es ő, ő, a magyar ábécének 24-ik s 25-ik betűje (régebben ilyen alakban írták: 6, a még régebben, írott nyelvemlékeink korában: ő, 0 stb., továbbá eu, ev, ew stb.). Ö és ö hang, kiejtésére nézve ajakgömbölyí­tóssel ejtett középzárt magas hang, egészen meg­felel a mély hangok közül az 0 (ó)-nak, s azon­fölül zártságra nézve a magas e (é) hangnak, melytől csak az ajakgömbölyltés különbözteti meg. Azért fordul elő ez a háromféle hang némely ragban, p. -hoz, -hez, -hoz, -tok, -tek, -tök. Az e hangnak ö-re változása jellemzi az úgynevezett ö-ző nyelvjárásainkat, t. i. az alföldi nyelvjárás­területet s a nyugati szókelységet. L. Nyelvjárás. Ö (skandináv) a. m. sziget. Öblögető cső, 1. Bányamívdés. Öblös, az a halászlegény, aki az öregháló föl­fejésénól a háló derekát v. öblét szedi; 1. Léhés. Öböl, az álló vizek partjainak homorú része, mely rendesen a környező partmagaslatok által a szelektől ós nagy hullámveréstől többé-kevósbbó védve van s vize is rendesen sekélyebb, mint a tengeré v. tóé, melynek nyúlványa s így a hajók kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők építésére alkalmas helyül szolgál. — Ö. az öreg­hálónak az a része, melyben a hal megfogózik; kosaraknál, edényeknél stb. az a kidomborodó rész, amit hasnak neveznek. — Ö. a sima hajító­lövegek fúratáuak az a része, amely a kamara torkolatától a csőtorkolat felületéig terjed. Öböl-áram, 1. Golf-áram. Öböly v. ragyarozsda, erinosis (ufiv.), a szőllő egyik betegsége, melyet az Eriophyes vitis atka idéz elő. A levél alsó felületén öblösödések és ezeknek megfelelően a felső felületen dudorodá­aok vannak. Az öblösödésekben eleinte fehér, vé­gül barnás szőrözet képződik. Hazslinszky Fri­gyes (A szőllő öbölye c. dolgozatában) e betegség másik okozójának egy parányi tömlősgombát, egy Sphaerellát is megnevez. Öchelhánser, Wilhelm von, német közgazda óa Shakespeare-kutató, szül. Siegenben 1820 aug. 26., megh. 1902 szept. 25., niederwallufl bir tokán. Mühlheim város polgármestere volt. 1852—53. a porosz képviselőháznak, 1878—93. pedig a birodalmi gyűlésnek volt tagja. ö. alapí­totta a német Shakespeare-társaságot. Kiadta Shakespeare drámai müveit (Weimar 1878, 7 köt.); munkái: Einführungen in Shakespeares Bühnendramen (3. kiad. Minden 1895); Shakes­peareana (Berlin 1894). Nevezetesebb közgazda­sági munkái: Die wirtschaft iohe Krisis (Berlin 1876); Diesozialen Aufgaben der Arbeitgeber(u. o. 1887); SozialeTagesfragen(u.o. 1889); Erinnem n­gen aus den Jahren 1848—50 (u. 0. 1892). Öcs, a kisebbik fltestvér. Öcs, kisk. Veszprém vmegye dovecseri j.-bau, (1920) 602 magyar lak. őcsény (azelőtt: öcsény), nagyk. Tolna vm. központi j.-ban, (1920) 3465 magyar lak. Öcsöb (Usubu), a Névtelen jegyző szerint (19 — 20. fejezet) Velekkel együtt hiába járt Mén Marótnál, hogy Árpád nevében a Szamos vizétől a nyíri határszélig és a Meszesi-kapuig terjedő részek átengedését követelje. Ó.-nek a hagyo­mány különösen a dunántúli hadjáratban tulaj­donít nagyobb szerepet (48—49- fejezet). Vesz­prémet bevette s menekülő őrségót a «német» ha­társzélig üldözte. Onnan visszafordulva, Vasvárt vette be s Tihanyt is elfoglalta. Utóbb Árpád (50. fejezet) őt és Veleket tette a Mén Marót ellen kül­dött újabb sereg vezérévé. Bihar várát az ostrom 13-ik napján be is vették. Erre Marót egyességet ajánlott, melyet Árpád s a tanács elfogadván, utasította Ö.-éket, hogy «lakodalmat tartva, Mén Marót leányát fiának vegyék nőül», hozzanak ma­gukkal kezeseket, Bihart pedig adják vissza Maróinak; mi megtörténvén, «Ö. és Velek nagy tisztességgel és örömmel tértek vissza Árpád ve­zérhez)). Árpád elójök ment s aztán fényesen meg­ülte az ifjak lakodalmát (52. fejezet). Ö. fia volt Szqlók, kitől a Szalók-nemzetség származott. Öcsöd, nagyk. Békés vm. szarvasi j.-ban, (1920) 7628 magyar lak. Termékeny határa 21,560 kat. hold. Igen régi község; 1217. a váradi Regestrum a tűz- ós forróvíz-itóletekről már említést tesz róla. 1241-ben a tatárjárás pusztává tette. A XV. sz.-ban, 1421., Zsigmond király Neczpáli György­nek s László Demeternek, Jánosnak, Istvánnak a osztályos rokonainak, iktári Bethlen János fiai­nak, Miklósnak ós Péternek adományozta azon hü szolgálataikért, melyeket a husziták elleni há­borúban tettek a királynak. Ödéma (oedema), a szöveteknek savós beszü­rődóse, nyirok- és szövetnedv felhalmozódása a szövetelemek között. A vérkeringés akadályai­nál szokott fellépni, mikor a vér a hajszálerek­ben pang; lehet helybeli s lehet általános. Oe. eerebíi a. m. agyvelő-ö. (1.0.). Oe. fugax gyorsan keletkező s gyorsan el is múló Ö., főleg az arcon fordul elő. Oe. malignum a bacillus oedematis maligni által előidézett, igen súlyos természetű sebfertőzés. Oe. pulmonum: «tüdővizenyő», a szív kimerülésénél következik be, igen súlyos jelen­ség ; itt a savó a tüdő légliólyagaiban van. Oe. glottidis, v. laryngis, 1. Gégebetegséqek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék