Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
Ö, Ő - Ökörbélyegzés - Ökörbőr - Ökörfarkkóró - Ökörgúzs - Ökörhegy - Ököritó - Ökörmező - Ökörnyál - Ökörnyelv - Ökorpatak - Ökörsütés - Ökörszem - Ökörszem - Ökörszem - Ökörszemű szőllő - Ökörszív - Ökröndözés - Ökrös - Ökröske - Ökröss - Ökumeniek - Ökumenikus - Öl - Öland
Ökörbélyegzés — 20 színű vagy vörhenyesbarna, nagy, sötétbarna v. fekete foltokkal és háta közepén egy sárga vonallal tarkázott. Hasa sárgásfehér. Testhossza 17—21 cm, s hátsó lábai 24 cm. hosszúak. Hazája Észak-Amerika. Feltűnővé teszi nagysága és bőgőshez hasonló hangja. Ökörbélyegzés, 1. Ökörsütés. Ökörbőr, 1. Bör. Ökörfarkkóró (növ.), 1. Verbascum. Ökörgúzs (növ.), 1. Ononis. Ökörhegy, hegy, 1. Pozsálló. Ököritó, kisk. Szilágy vm. zilahi j.-ban, (1916; 649 román lak. (Tr. R.) — L. még Szatmárököritó. Ökörmező, kisk. Máramaros vm. 6.-i j.-ban, (1916) 3649 rutén, német és magyar lak. Környékén a világháborúban 1914-ben véres harcok folytak. (Tr. Cs.-Szl.) Ökörnyál vagy bikanyál, a fonalvető pókok (Theridium) lebegőpelyhes szálai,melyeknek segítségével, a szál közreműködésével, a pókok egyik tájról a másikra vitetik magukat. L. Kaparépók. Ökörnyelv, a tőrnek a középkorban használatos neme, amely a markolatnál igen széles volt , hirtelen hegyesedett. Ökörpatak ( Valeaboul'), kisk. Krassó-Szörény vm. temesi j.-ban, (1910) 889 román lak. (Tr. R.) Ökörsütés. A székelyek Mátyás király idejéjében és későbben bizonyos alkalmakkor adófizetésre szoríttattak, amit marhában tartoztak leróni. Ha a király megkoronáztatott, ha megházasodott, ha fia született, a szabad székelyek minden családjától királyi adóban egy-egy ökröt szedtek. Az adóban kapott ökrök mindegyikére rásütötték a király bélyegét s ez eljárás után az egész adózást e.-nek v. ökörbélyegzésnek nevezték.. L. Erdély: Ökörszem (Anothura troglodytes L., állat, némely vidéken csaláncsattogtató), az Éneklők rendjébe, az Ökörszemfélék családjába tartozó madárfaj. Háta rozsdabarna sötétebb harántvonalakkal, szemein keresztül barna sáv húzódik, torka fehér, hasa világos rozsdabarna, a középső szárnyfedő tollak végén fehér folttal. Csőre vékony, oldalt összenyomott, szárnyai rövidek, lekerekítettek, 10 elsőrendű evezőtollal, melyek közül a 4-ik és 5-ik a leghosszabb. Csüdje hosszú és táblás. Hossza 10, szárnyhossza 45, farkhossza 3 ,5 cm. A királykával (1. o.) együtt hazánk és Európa legkisebb madara. Állandó helyet változtató madár, mely egér módjára bújkál a legsűrűbb farakásokon és bozótokon keresztül, folytonosan az eledelét tévő rovarokat keresve. Európán kívül még Kis-Ázsiát, Észak-Afrikát is lakja. Fészkét a fára vagy a földre, fa-és földnyílásokba, lyukakba rakja elrejtve. Ápr.júliusig költ. 6—8 fehér, barnaveresen pettyes tojást rak, melyeket a szülők közösen 13 nap alatt költenek ki; a fiatalok sokáig maradnak a fészekben, fészeklakók. Fogságban nem igen tartható. Hasznos madár. Ökörszem (növ.), 1. Buphthalmum ; így nevezik az Anthemis tinctoria-t is. Ökörszem v. ökörszeme-kő, 1. Labradorit. Ökörszemű szőllő (kék ökörszem, dodrelabi), asztali szőllő, mely, mint késői érése is bizonyítja, déli vidékről, némelyek szerint Görögországból származik. Fürtje nagy, ágas, laza, bogyói diónagyságuak, sötétkékek, hamvasak, vastaghéjúak. Mint asztali vagy csemegeszőllő szórványosan az egész országban elterjedt. Húsos bogyóiban kevés cukor van, s ha nincs jól megérve, még savanyú is. Ökörszív, 1. Bucardia és Corbovinum. Ökröndözés, 1. Öklöndözés. Ökrös, kisk. Bihar vm. déli j.-ban, (1910) 1053 román és magyar lak. (Tr. R.) — L. még Kisökrös, Poprádökrös. Ökröske (Volica), kisk. Zemplén vm. mezőlaborczi j.-ban, (1916) 305 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) Ökröss Bálint, jogtudós, szül. Debreczenben 1829 febr. 13., megh. Váczon 1889 jan. 4. Szentesen közjegyző, majd Pesten ügyvéd s váltójegyző lett. 1861. megírta Az ált. m. polgári magánjog az 1848-iki törvényhozás s az országbírói tanácsk. módosításai nyomán c. kézikönyvét, 1863. pedig Az áll. m. törvénykezési eljárást; átdolgozta Szlemenics Pál Büntetőjogát s kommentárral látta el az akkor dívó osztrák törvénykönyvet. 1866. Heckenast kiadásában jogtudományi szaklapot alapított, a máig is virágzó Jogtudományi Közlönyt, 1867. az igazságügyminisztériumban titkár, majd osztálytanácsos lett s ebben a minőségében dolgozta ki (1870) külföldi tanulmányút után a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló polgári perrendtartás tervezetét és indokolását, melyet A törvényhozás reformja, a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján, javaslatul a polgári perrendtartáshoz c. a. ki is adott. 1874-ben budapesti kir. közjegyző s a budapesti közjegyzői kamara elnöke lett. 1868-ban a M. Tud. Akadémia levelező tagjává választotta; székét A törvényhozás reformja c. értekezésével foglalta el. Szépirodalmi téren is működött; több költeményt írt, Cinka Panna c. színműve pedig, melyet Kolozsvárit adtak elő, nyomtatásban is megjelent (1887). V. ö. Tóth Lőrinc emlékbeszéde, (Akad. Emlékbeszédek VI. köt., 2. sz. 1889). Ökumeniek, 1. Anatólia. Ökumenikus (gör.) a. m. egyetemes, az egész földkerekséget (oikumene) illető; így Ö. zsinat; Ö. patriarcha, a konstantinápolyi patriarcha címe. A magyarban kevésbbé használatos. Öt, régebbi hosszmérték, eredetileg azt a távolságot jelentette, ami egy középtermetű embernél kiegyenesített karok mellett az ujjak legszélsőbb pontjai között mutatkozik. Feloszlott 6 lábra a 12 hüvelyk a 12 vonal. 1 öld 1*89648 m. Használják ma is a tüzelőfánál, ahol egy olyan fatömeget jelent, mely 2 méter hosszú, 2 m. széles és 1 m. mély. Kisebb egységei a deszkák, lécek stb. számításainál ma is alkalmazásban vannak. Öland, 1. Kalmar (ettől 5 km.-nyíre) svéd läncoz tartozó 139 km. hosszú, 1345 km 2 területű sziget a Keleti-tengerben, (1910) 30,000 lakossal. A lakosok fő foglalkozása a halászat, hajózás, marha- és juhtenyésztés. Ny.-i partján van Borgholm (1. o.), é. egyedüli városa. A Kalmar-szorosban van a Jungfran és Grimskar-zátony, melyek a dánok és svédek közt 1564. és 1679. vívott tengeri csatákról ismeretesek. 1900-ban a sziget belsejében őskori gazdag ezüstleletekre bukkan- Clancs