Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

O, Ó - Ozmium-lámpa - Ozmo… - Ozobróm nyomás - Ozocerotin - Ozokerit - Ozolák - Ozolyi - Ozon - Ozonszellőztető - Ozor - Ozora - Ozora - Ozorai - Ozorai Pipo - Ozorkov

Ozmium-lámpa - 1' Ozorkov amikor a készülék hidegebb részeire O.-tetroxid szublimálódik, amelyből az 0. leválasztható úgy is, hogy e szublimátumot káliumhidroxidban old­ják, ezt az oldatot ammoniumkloriddal elegyítik és az így kapott sárga csapadékot hidrogénáram­ban hevítik. Az 0. leválasztása azonban igen nagy kellemetlenséggel jár, mert az O.-tetroxid mérges gőze a szemet és a légzőszerveket igen erősen megtámadja. Az 0. tömör állapotban kékes fehér, a cinknél valamivel világosabb színű fém, finomul eloszlott állapotban fekete por. Faj­súlya 22"47, tehát az eddig ismert testek között a legnehezebb. A durranógáz lángjának hőmérsék­letén nem olvad meg, hanem elillan. A finom por­alakú 0. a levegőn hevítve igen könnyen átala­kul O.-tetroxiddá. Magasabb hőmérsékleten köny­nyen egyesül a klórral,és káliumhidroxiddal össze­olvasztva, ozmiumsavas kálium képződik belőle. Az O.-ot tisztán nem, de az irídiummal való öt­vözetét sokféle célra használják. Némely írótoll hegye is ebből az ötvényből készül. Vegyületei­nek kémiai sajátságai a platinavegyületekéhez igen sokban hasonlítanak. Ozmium-lámpa, 1. Elektromos világítás­Ozmo . . . alatt nem talált szók Oszmo • - • alatt keresendők. Ozobróm nyomás, Manly által feltalált foto­gráfiai pozitív eljárás, mellyel a brómezüst-má­solatot pigmentképpé alakítjuk át. L. Fotográfia. Ozocerotin, 1. Cerezin. Ozokerit v. földi viasz (ásv.), 1. Hegyi viasz. Ozokerit, Szamos-Udvarhelyhez tartozó bánya­telep Szilágy vm. zsibói j.-ban, ásványolaj- és kátránytartalmú homokkőbányával. (Tr. R.) Ozolák (Ozolae), görög néptörzs, a lokriszi néptörzs egyik ágának neve (a. m. «büdösek»). Ozolyi Flóra, vallásos írónő, ólt a XVIII. sz. közepén, Szt. Klára-rendű apáca volt és különféle vallásos munkák fordításával és átdolgozásával foglalkozott. Ilyenek voltak: Megdicsőített peni­tenciatartásnak eleven példája^ 1722); Jó remény­ség haj ócskája (1743) stb. Ozon (aktív, polarizált oxigén), O s, az oxigén­nek allotrop módosulata. Előfordul á levegőben, mesterségesen is előállítható. Az oxigénnek csak 5—7'5 százaléka alakítható át O.-ná (Houzeau szerint 34%-a). Tiszta 0. még nem ismeretes. A víz elektrolitikus szétbontásakor 1840. Schön­bein fedezte fel, szagát már 1785. van Marum észlelte. Elektromosság segélyével való előállí­tására először a Siemens-fóíe O.-cső szolgált 1857. Ez az első készülék (ozonizátor) sokféle változtatáson ment keresztül. 0. képződik, ha katodsugár, ultraviolett rádiumsugár hat oxi­génre ; kénsavas víznek elektrolízise alkalmával, ha az anod platina vagy arany, sok kémiai fo­lyamatnál. Az 0. fajsúlya 1-658, amiből követ­kezik, hogy molekulaképlete 0 S, míg a közönsé­ges oxigéné 0 2. Ozonizált oxigén 1 m. vastag rétegben kékes színű, ha erősen komprimáljuk, sötétkék színű. 125 atmoszféra nyomáson ós 100 C. fokon kékes explozív folyadékot képez. 1 liter víz 1—2'5° 28.16 cm 8 0.-t old. Szerves anyagok­kal szemben az oldott 0. úgy viselkedik, mint az oxigén; az oldott 0. gyorsan átalakul közönséges oxigénné. 0. nagyon erős oxidálószer már kö­Rtxai ]Sagy Lexikona, XV. küt. zönséges hőmérsékleten is. főleg víz jelenlété­ben. Schönbein szerint az elektropozitiv 0. mel­lett elektronegativ 0. is keletkezik (antozon), mely azonban nem egyéb, mint hidrogénperoxid. Nagyon elterjedten használják az ivóviz steri­lizálására ós különféle anyagok fehérítésére. Ozonszellőztető, készülék romlott levegőnek megjavítására betegszobákban, tantermekben stb. A készülék működése azon alapszik, hogy ozont a levegő izzításával is fejleszthetünk, pl. Nernst­fóle izzólámpával (1. Elektromos világítás). A készülék a lámpán kívül elektromótortői hajtott szellőztetőkerékből áll s legfeljebb 01% ozont fejleszthet a levegőben; működéséhez 85 watt elektromos energia kell, 200—230 volt egyen­áram mellett. Ozor, községek, 1. Alsóozor, Felsöozor. Ozora v. TJzora, a XIV. ós XV. sz.-ban ma­gyar bánság, mely Boszniában a Száva, Bosnya és Verbász folyók közt feküdt. Ozora, nagyk. Tolna vmegye tamási j.-ban, a Sió partján, (1920) 4655 magyar lak., posta- és táviróhivatallal; itt állott egykor Ozorai Pipo (1. 0.) kastélya, az olasz renaissance remek alko­tása, Masolino freskóival; ma már nyoma sincsen. Itt adta meg magát 1848 okt. 6. a Jellachichtól elszakadt horvát tartolókcsapat 8000 embere s 12 ágyú. — L. még Újozora. Ozorai Imre, az első magyar reformátorok egyike, szül. Ozorán; papnak készült s a reformá­ció híve lett. Midőn a krakói egyetemről, melyre 1530. a téli félévében, s a wittenbergiről, melyre 1531. iratkozott be, visszatért, azonnal a protes­tantizmus érdekében kezdett működni s mint bé­kési lelkész, Békés, Bihar ós Zaránd vmegyék összeszögellő vidékein Luther tanait buzgón hir­dette. írói téren is működött, De Christo et ejus ecclesia, item de Antichristo, ejusque ecclesia (Krakó 1535) c magyar nyelvű munkája olyan népszerűségre i'vtt szert, hogy már 1546. új kiadása jelent meg, ugyancsak Krakóban. Ozorai Pipo, családi nevén Scolari Fülöp, firen­zei származású magyar hadvezér. Ozorai nevét onnan kapta, hogy a magyar Ozorai Borbálát vette nőül. 1387 előtt, mint ifjú, Demeter esz­tergomi érseknek, majd Zsigmond királynak szol­gálatába lépett. Az 1403-iki felkelés leveretóse után gyorsan emelkedett. 1407—1426-ig temesi főispán lóvén, kortársai közönségesen csak Ispán Fülöpnek nevezték; egyúttal Idrályi kincs­tartó és a királyi sókamarák igazgatója volt. 1410-ben Kapy Andrással együtt Zsigmond király és XXm. János pápa közt megkötötte a kiegye­zést. Az 1411—1412-iki velencei nagy háborúban ő volt a magyar sereg vezére. 1423-ban Havas­alföldön a törököket keményen megverte. 1425­ben Dán vajda érdekében még egyszer hadat vezérelt Oláhországba, a következő évben pedig Galambócznál aratott győzelmet nagyszámú török csapaton. Még ez óv végén Lippán hunyt el. V. ö. Wenzel, Ozorai Pipo (M. Akadémiai Értesítő, 1859); Teleki-család oklevóltára (Magyar Tört. Tár, XII., 185 old.); Schönherr, Az Anjou-ház örökösei. Ozorkov, város Kalis volt orosz-lengyel kor­mányzóságban, (1910) 11.533 lak., pamut- és gyap­jufonókkal. Most Lengyelországhoz tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék