Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
S - Sikáros - Sikarpur - Sikátor - Sikátor - Sikér - Síkeszterga - Siket - Siketfajd - Siketnéma
Sikároa — 801 — Sikáros (UÖV.), 1. Zsurló. Sikarpur (Shikarpur), az ugyanily nevű kerület székhelye Pendzsab brit-indiai főkormányzóság Szindh nevű divíziójában, (1911) 53.944 lak., élénk kereskedéssel. Sikátor, igen szűk, rövid utca, átjáró két utca között. Sikátor, kisk. Veszprém vm. zirczi j.-ban, (1920) 769 magyar lak. Sikér. A gabonaszemek fehérjeszerü alkatrészeit nevezik így, elsősorban a búza S.-fehérjéből vízfelvétellel keletkező S.-t. Nevezetesen búzát lisztté őrölve és a lisztet tésztává gyúrva, akár egy szitán, akár vízcsap alatt kézzel nyomkodva, akár pedig iparilag gyúrógépekkel, a keményítőszemcsék kimosódnak (keményítőgyártás) és rugalmas, nyújtható, gummihoz hasonló anyag, a S. marad vissza. A S. gliadin ból és gluteninból, két növényi fehérjéből áll, 25°/o és 75%arányban. A gliadin és glutenin mennyisége és aránya szabja meg a liszt minőségét. E tekintetben a magyar liszt első helyen áll, mert 22—40% nedves S.-t tartalmaz, míg a francia liszt csak 10—30%-ot, az amerikai még kevesebbet. A rozslisztben a S.tartalom már csak 8% és a gliadin mennyisége a gluteninnal szemben is csökken, kevésbbé rugalmas, belőle oly jó tészta, mint a búzalisztből, nem készíthető. A S. igen értékes anyag. Búzakeményítőgyártásnál nyerik, fűtött hengerek közt hengerelve ellapul a rugalmas massza és szárad is egyúttal, majd feldarabolják és őrlik, őrölve különösen tápláló készítményeket készítenek betegek számára, aleuronát, S.-gríz, protein, S.kenyér, tápleves-anyag stb. néven. Ha pedig nem szárítják mindjárt, hanem kádakban hagyják pár napig, akkor savanyú erjedés áll be, rugalmassága elvész, kenhető lesz, így értékes növényi enyvet kapnak. A sörgyártásban is szerepelhet, mert a feloldott fehérjék a sör tápértékét növelhetik, az eltarthatósága azonban csökken. Síkeszterga, 1. Szerszámgép. Siket, 1. Siketnéma, Siketség, Siketnémaság. Siketfajd, süketfajd (állat), 1. Fajd-félék. Siketnéma az oly egyén, ki v. siketen született, v. az élet első éveiben siketült meg (1. Siketnémaság) és siketsége miatt nem tanult meg beszélni, illetőleg, ha már tudott is beszélni (pl. 5—8 évesek), megsiketülése következtében a beszédet elfelejtette. A S.-khoz számítjuk azonban azokat is, kik bár meghallják az élesebb, erősebb hangokat, a hallás fogyatékossága miatt mégsem tanulhattak meg beszélni. A S.-k elméje ép, beszélőszerveik is rendszerint kifogástalanul működnek és beszélni csak azért nem tudnak, mivel nem hallják a hangokat , emiatt nem is tudják azokat utánozni. A S. külső és belső ingertől késztetve és környezete által is támogatva, mutogatással, jelekkel igyekszik magát megértetni( Jelbeszéd). A S.-k száma hazánkban igen nagy és számuk aránylagosan is növekszik. Az 1910. évi népszámlálás szerint 28,110 S. volt Magyarországon (10 ezer lakos közül 15), köztük 15,106 a férfi és 13,004 a nő. A tanköteleskorban levők száma 6129. Az első kísérlet a S.-k oktatását illetőleg már 1580. történt Spanyolországban, majd a későbbi századokban szórványosan Hollandiában, Angolországban, Németországban és Franciaországban. Az első intézetet S.-k oktatására 1770. de Vipée abbé (1. 0.) nyitotta meg Párisban s tőle függetlenül Heinicke Sámuel (1. 0.) 1778. Lipcsében. A magyar siketnéma-oktatás előharcosa Cházár András (1. 0.). Magyarországon az első intézet 1802. nyílt meg Váczott. Ezidőszerint kilenc intézet van hazánkban és pedig Váczott (alapítási év 1802), Budapesten (állami 1891. és izr. 1876), Kaposvárt (1897), Kecskeméten (1900), Szegeden (1901), Egerben (1901), Debreczenben (1903), Sopronban (1903). Ez intézetek legtöbbje internátussal van kapcsolatban, egy részük azonban externátue-rendszerű. Már a XVI. és XVII. században a legelsők, kik S.-kat tanítottak, a hangos beszédre törekedtek azokat megtanítani, mígnem a XVIII. sz. második felében de VEpée a S.-k primitívebb jeleit választotta a gondolatközvetítés eszközéül. Elért sikerei és nagy agitációja következtében a XIX. sz. közepéig a jelbeszéd uralkodott az összes S.-intézetekben, kivéve a németországiakat, melyekben Heinicke működésének hatása alatt kizárólag a hangos beszéddel, az ú. n. német módszerrel tanították a S.-kat. A két teljesen ellentétes módszer egyesítéséből származott a bécsi vagy vegyes módszer, melyet főleg az ausztriai és magyarországi intézetekben alkalmaztak. Ma már kevés intézet van, mégpedig csakis Amerikában, ahol a S.-kat nem tanítják beszélni. A beszédtanítás, mint ilyen, három fokozatra tagozódik és pedig a kiejtési gyakorlatokra, a beszédtanításra és a leíró szemléleti oktatásra. A kiejtési gyakorlatok célja, hogy a S. a beszéd technikai részét a hallás hiánya dacára is elsajátítsa, a beszédhangok és hangcsoportok kiejtését látó- és tapintóérzékének segítségével felfogja (1. Hangképzés és Hangolvasás). A szorosan vett beszédtanítás folyamán pedig a közvetlen beszélgetés, a társalgás alapján megtanulja a L. azokat a legszükségesebb kifejezéseket, amelyek kívánságainak, érzéseinek, az őt közvetlenül környező tárgyaknak és cselekvéseknek a megnevezésére képesítik. A leíró szemléleti oktatás keretében a közvetlen társalgás mellett a nyelvalakok tudatos használatának elsajátítására is nagyobb gondot fordítanak. Ilymódon a S.-k kevés kivétellel elég jól megtanulnak beszélni s nemcsak az épértékűekkel való érintkezésük közben használják a hangos beszédet, hanem ennek segélyével a legszükségesebb elemi ismereteket is elsajátítják. Csaknem valamennyi hazai intézettel kapcsolatban iparostanonc iskolák, Váczott és Szegeden óvoda, u. o., továbbá Sopronban és Debreczenben felnőtt S.-k részére foglalkoztatók is állanak fenn. Középiskolák S.-k részére csak Amerikában vannak. A 8 évig tartó képzés után legtöbb S. ipari pályára lép, melyen általában jól boldogulnak; aránylag sok köztük a földmíves is. Értelmi pályára csak kevesen lépnek, azonban a képzőművészet terén többen kiváltak. V. ö. Kiss Lajos, Közérdekű tudnivalók a S.-król (Vácz 1901); Scherer (Ákos) István, A S.-oktatás és nevelés kézikönyve (Budapest 1895); Borbély S.: Emlékkönyv a S.-kváczi prez. int. 100 éves fennállásának ünnepe alkal- Révai Nagy tyearikona XVI. köt. Siketnóma 51