Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
S - Spanyolok - Spanyolország
Spanyolország — 67 — nak a hangsúlya az utolsóelőtti szótagon van (pl. Granada), de azért számos kivétel van, főként az igeragozásban. A S. helyesírását az akadémia 1815. gondosan átvizsgálta és megállapította Prontuariójában (új. kiad. Madrid 1911). — Magyar nyelven írott spanyol nyelvtanunk ez ideig nem lévén,csak idegen nyelvű munkákra utalhatunk. Úttörő mű e téren a spanyol akadémiától első ízben 1771. kiadott bő grammatika volt. Az ó-spanyol nyelvvel foglalkozik Mugica Péter Gramatica del Castellano antiguo (I. rész: Ponétika, Berlin 1891)c. műve. Történeti spanyol nyelvtant írtak Diez, Grammatik der romanischen Sprachen c. jeles művében (5. kiad. Bonn 1882) és Förster Paul, Spanische Sprachlehre-jében (Berlin 1880). A társalgási nyelvtanok közöl megemlítjük Franceson (4. kiad. u. o. 1835), Fuchs (u. o. 1837), Wiggers (Leipzig 1860, új kiad. 1884), Schilling (u. o. 1885), Fesenmair (München 1879 s más ízben) stb. nyelvtanait. Magántanulóknak alkalmas Avalos és Booch-Árkossy Spanische Sprachlehre-je (2. kiad. Wien 1890). A legjobb spanyol szótárak: a spanyol akadémia nagy szótára (Madrid 1726—39, 6 köt., 15. kiad., 1914,6 köt.; Cuervo Diccionario y de construcción y régimen de la lengua castellana-ja (Madrid 1887). A francia-spanyol szótárak közt jó kézi szótár Nunez de Taboadá (Paris); •a németek közt Scheckendorf, folytatta Winterh.g (Hamburg és Nürnberg 1823—31, 3 köt.), franceson (12. kiad. Leipzig 1885), Tollhausen (u. o. 1903—1904) stb. V. ö. Vinaza, Biblioteca historica de la filologia castellana (Madrid 1893). Spanyolok: Spanyolország mostani lakosai legnagyobb részben a keltiber őslakosok utódai. Ezd őslakosokhoz a déli és keleti partvidékeken feniciai és karthágói keveréknépek járultak, későbbazonban az országot annyira elárasztották a rómaiak, hogy a baszkok kivételével az összes lakosok romanizálódtak. A népvándorlással germán, azaz Andalúziában vandal, északnyugaton svéd (ó-sváb) és az ország többi részében gót elemek elegyültek a már meglevő lakossággal és az elegyülés nyomai leginkább az északkeleti hegyek közt és Közép-Spanyolország síkságain mutatkoznak; délen később kiváltképen arabokkal keveredtek. A fizikai eltéréseknek megfelelőleg a különböző tartományokban különböző dialektusok is járatosak. A lakosság e romángermán főtömege mellett még két kis népmaradvány is van Spanyolországban, a baszk (1. o.) nép, akik a róluk nevezett tartományokban és Navarra egy részében laknak, és a moriszkók vagy mudejarok (1. Mórok). Ez utóbbiak a keveretlen mórarab népség utolsó maradványai, akik csak az Alpujarras-ban (1. o.) és Valenciában laknak s külön nyelvük, külön szokásaik vannak, számukat 60,000-re teszik. Spanyolország, (Espana, Hispania, 1. a mellékelt térképet), királyság Európa DNy.-i részében, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közt, a Pireneusi- v Ibéri-félsziget 4/6-ét foglalja magában. Franciaországtól a Pireneusok választják el, Portugália felől részben a Minho, Duero, Tajo és Guadiana természetes határai. Partjait nagyobbára mindenütt mély tengerövezi. Atlanti-óceáni parthossza 1481 km., a Földközi-tengeré 1663 km., a francia határ 677 és a portugál határ 987 km. hosszú, összes határvonala 4808 km. S.-nak kevés mélyebb és szélesebb kikötője van. Az Atlanti-óceán felé nyíló cádizi és a Földközi-tenger felé az algezírászi kikötők kiválóak. Partjai a Viscayai-öböl mentén csaknem egyenes vonalban haladnak, míg a Földközi-tenger mentén szelíden íveltek. Nagyobb partmenti szigetei nincsenek. S. felülete és földtani alakulata. S. legnagyobb részét a Mezeta nevű fensík foglalja el, a Viscayai-öböl, az Atlanti-óceán, az Andalúziai medence és az Aragóniai medencék közt. Keleten Valencia táján a Földközi tengerre sarkal. Északi pereme felmagasodik mint Asturia-Cantabriai-hegység és meredeken szakad le a Viscayaiöbölre, nyugaton rasz-öblök csipkézik a hegység partvonalát. Ny.-en, Portugáliában a Mezeta lépcsőzetesen hanyatlik le a tengerre. D.-en erdős peremét Sierra Morenának nevezik, ezzel lejt le az Andalúziai medencére. ÉK.-en az Ibéri-hegységgel lejt az Aragóniai medencére. A Mezeta közepén hatalmas vetődésekkel kiemelt röghegyek sorakoznak (Sierra Estremadura, Sierra de Gate, Sierra de Guaderrama, Sierra de Gredos), ezeket összefoglalóan Castiliai választó-hegységnek nevezzük. Az Évi perem és a választó-hegység közt van Ó-Castilia és León magas medencéje, amelyet a Duero csapol le, D.-en a választóhegység és a Sierra Morena közt van a Tajo és a Guadiana felső medencéje (Új-Castilia). A két medence éghajlata aránylag zord és száraz, a D.-i medence legkietlenebb, terméketlen vidéke a La Manóba. A Mezeta és a Pireneusok közt van az Aragóniai mély medence, az Ebro folyamvidéke. Harmadkori rétegekkel kitöltött, Erdélyhez hasonló dombvidék, de nagyon száraz éghajlata van. É.-on a Pireneusok lánca Franciaországtól választja el. Fiatalon gyűrt hegység ez, amelynek vízválasztója a legmagasabb gerincen függ, azért nem vezet át rajta könnyű hágó. A Le Perthus-hágótól keletre a K.Pireneusok DNy.-ról ÉK. felé irányulnak, a tenger partján húzódó láncuk mint Cataloniai-hegység az Aragóniai medencét elválasztja a tengertől. A Mezetától D.-re az Andalúziai medence D.-i oldalán, Gibraltártól kiindulva, K.-en a Nap-fokig húzódik a Baetikai-kordillérák rendszere, ennek legmagasabb része a Sierra Nevada S. legmagasabb hegysége (Pico de Mulhacén 3481 m.). Az Andalúziai medencét a Guadalquivir folyó csapolja le. A Mezeta őskőzetei nyugaton a felszínen vannak, a magas medencékben másodkori rétegek fedik, de elő-előbukkannak az őskori és ókori kőzetek s ez őskori kőzetekben ércek, az ókoriakban itt-ott szén és vas fordul elő. Legtermékenyebb az Andalúziai medence, mert egészen fiatal tengeri rétegek borítják s a medence nyitva lévén az Atlantióceán felé, bőven kap csapadékot. Aragónia és a Földközi-tenger partvidéke nagyon száraz, mert a nyugati, esőt hozó szél árnyékában van s azért itt mesterséges öntözéssel mívelik a földet (huerták stb.) Különösen az arabok rendeztek be gyönyörű öntözőműveket. Amely szóm alatt nincs meg, ez alatt keresendő ! Spanyolország