Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

S - Strobl - Stroboszkóp - Strobylos - Strodtmann - Strófa - Strofantin - Strohal - Strohmann - Strokr - Stroma - Stromateidae

Stróbl — 180 — igen sok kiválóságáról készített képmás-szobrokat, ezek közü­l való Tisza Kálmán, Görgey, Schlauch Lőrinc, Fejérváry Géza báró, Szilágyi Dezső, Wekerle, József főherceg családjának öt tagja, Trefort, Gyulai Pál, Justh Zsigmond, Schulek Frigyes, Thaly Kálmán, Székely Bertalan stb. Tehetségének talán legszebb gyümölcse Anyánk c. szoborműve, amelyet 1894. készített s amelyre 1900. Párisban grand prix-t kapott. E rendkívüli nagy munkásságon kívül S. mintázást tanít a Képzőművészeti Főiskolán. Huszár halála (1885) óta igazgató-tanára a szobrászati mesteriskolának. Érdemeit a király 1907. a Ferenc József-rend kö­zépkeresztjével tüntette ki, 1913. pedig «liptó­újvári» előnévvel magyar nemességre emelte. 1914-ben a világháború kitörésekor S. önként je­lentkezett katonai szolgálatra és 1915. a honvéd­gyalogságnál főhadnagyi rangot kapott. A Kis­faludy-Társaság 1922. a Greguss-díjjal tüntette ki. V. ö. Művészet, 1911. 2. S. Zsigmond, szobrász, 1. Kisfaludi-Stróbl. 3. S. Zsófia, festő, szül. Krakkóban 1866. A Mintarajziskolában Lotz és Deák­ Ebner voltak mesterei. A Műcsarnokban 1890 óta állít ki, több­nyire csendéletképeket és genrefestményeket. Stróbl, Karl Hans, német hírlapíró és költő, szül. Iglauban (Morvaország) 1877 jan. 18. Pénz­ügyi biztos volt Brünnben, majd szerkesztő Lip­csében, a világháborúban haditudósító. Irt költe­ményeket, regényeket, ismertetéseket. Említendő művei: Der Fenniswolf (1903); Der brennende Berg (1910); Isgard Gestattner (1911); Die vier Ehen des Mathias Marenus (1913); Die drei Ge­sellen (1914); Eine gute Wehr und Waffen (1915); Zwischen "Weichsel und Karpathen (1915); Der Krieg im Alpenrot (1916); Lemuria (1917); Linda Borowitz(1917); Der Attentater (1920); Verlorene Heimat (1920); Umsturz im Jenseits (1920); Gespenster im Sumpf (1920); Die alten Türme (1921); Der dunkle Strom­ (1922); Der Zauber­käfer (1923); Mit Dolch und Regenschirm (1923); Der verruchte Schwerpunkt (1923); Wir hatten gebaut (1924). Magyar fordításban megjelent: A rossz apáca (ford. Kulinyi Ernő, 1918); A bresciai örömtanya (ford. Belle Pál, 1919); Kisértetek az ingoványban (ford. u. a., 1922). Stroboszkóp, stroboszkópikus korong, 1. Bű­vös korong. Strobylos, hegycsúcs, 1. Elbrusz. Strodtmann, Adolf, német író, szül. Flens­burgban 1829 márc. 24., megh. Steglitzben 1879 márc. 17. Hányatott életet élt s hosszabb külföldi tartózkodás után Hamburgban, majd Steglitzben hirlapíróskodott. Irt verseket, regényeket, inkább irodalomtörténetíró, mint költő. Főművei: Heine kiadása (1861—66) s Heine életrajza (3. kiad. 1884). Kiadta G. A. Bürger levelezését. Mint mű­fordító (Tennyson, Shelley) elsőrangú. Strófa (gör., strophe a. m. fordulat), a görög kartáncban és a hozzávaló énekben a félkar tánca és éneke, amelynek megfelelt a másik félkarnak teljesen azonos szabású tánca és azonos mértékű éneke (antistrophé), míg az erre következő együt­tesnek, az epodosnak más beosztása és ritmusa volt. A S. névvel jelöljük általában minden költé­szetben a versszakot, a sorok és periódusok olyan csoportját, mely szabályszerűen ismétlődik. A ré­giek az egyéni dalköltésben használt S.-kat sy­stémá-ának nevezték; a S.-k egyes tagjait (a soro­kat) kolon­oknak; az egy-, két-, háromfajta sor­ból álló S.-k neve volt monokolon, dikolon (pl. a sapphói S.), trikolon (alkatosi S.). A S.-k alakja és szerkezete rendkívül sokféle; a középkor óta a rím is hozzájárul azokhoz a tényezőkhöz, melyek­kel a sorokat a S. nagyobb egységébe sokféle vál­tozatban össze lehet foglalni. A közép- és újabb­kori S.-k közt legismertebbek a nibelungi S., a szonett, a terzina, a stanza, a hazaiak közül a Balassi­, a Himfy-S. stb. Népdalainkban a négy­sorú S. a rendes, párrímmel, esetleg egy refram­­szerű toldalékkal (rója). A műköltészetben a S. formák száma korlátlan, mert egyéni kombinációk folytán támadnak. Strofantin, J. Strophanthus, Strohal, Emil August, német jogtudós, szül. Birgitzben (Innsbruck mellett) 1844 dec. 31., megh., Lipcsében 1914 jún. 6. Eleinte ügyvéd volt, 1875. grazi egyetemi tanár lett, 1893. a göttingeni egye­temre ment Ihering megürült tanszékére s a követ­kező évben a lipcsei egyetemre. Fő művei: Zur Lehre vom­ Eigentum an Immobilien (Graz 1876); Transmission pendente condicione (u. o. 1879); Die Prioritätsabtretung nach heutigem Grundbuch­recht (u. o. 1880); Succession in den Besitz nach römischem und heutigem Recht (u. o. 1885); Die Anrechtung letztwilliger Verfügungen im deut­schen Enstwurf (u. o. 1892); Das deutsche Erbrecht nach dem Bürgerlichen Gesetzbuche vom 18. August 1896 (Berlin 1896; 3. kiad. 1904); Der Sachbesitz nach dem Bürgerlichen Gesetzbuche für das Deutsche Reich (Jena 1897); Das Pflicht­teilsrecht der entferntern Abkömmlinge und der Eltern des Erblaseers nach dem deutschen Bür­gerlichen Gesetzbuch (Leipzig 1899); Kommt dem Vorgemei­kten der öffentliche Glaube des Grund­bucheszustatten? (u.o. 1904); Grenzen der Urteils­rechtskraft bei betagter oder bedingter Berechti­gung (u. o. 1905). Strol­mann (ném., a. m. szalmabáb), tulajdon­képen gúnyos neve azoknak a személyeknek, akik bizonyos jogok vagy kötelezettségek elvállalásá­nál vagy gyakorlásánál csak nevükkel szerepel­nek, a jogokkal járó előnyök ill. kötelezettségek­kel járó terhek pedig egy magát megnevezni nem akaró egyént illetik. Strokr (Strokker), gejzír Izland szigeten, 100 lépésnyire a nagy gejzírtől; időszakos kitörése nagyon változó. Stroma (gör.), a. m. alapszövet, különösen mirigyes szervek kötőszöveti váza. Vérsejtek S.-ja a sejt teste a festékanyag távozása után. — A növénytanban $.-nak nevezik azt a hyphafonalak­ból álló tömött állományt, amelyen v. amelyben a gombák termőtestei helyet foglalnak. Stromateidae (állat), a Csontos halak (Te­leostei) egyik családja. Az idetartozó 45 fajból több a tenger mélyében él és medúzákkal táplál­kozik, így a medúzaevő (Schedophilus meduso­phagus Cocco), mely alkalomadtán az angol par­tokon is előfordul. A legtöbb faj a melegebb tengerek lakója. Legnagyobb faj a Stromateus niger Bl., mely a Malabari partokon júniustól Amely szó­­ alatt nincs meg, Sz alatt keresendő! 10* Stromateidae

Next