Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

Sz - Szinkronizáló - Szinkronizmus - Szinlátás - Szinlátás hibái - Szinleges támadás - Színlelés

Szinkronizáló — 633 — formát hordó nyomóalap fölött fűtött nyirkosító henger van; e közé és a nyomóhenger közé át­vivő hengert iktatnak. Az utóbbi fölött a szenny­fogó papiros vezetésére még egy fűtött henger van alkalmazva, mely az átvivő hengerrel időn­kint érintkezik s azt melegíti. A gép járásakor a nyirkosító henger a festékforma felületét meg­nedvesíti, miközben a szintén meleg átvivőhenger vékony festékréteget vesz le róla s a nyomó­alapra viszi át, ahonnan az a papirosra nyomó­dik. Hasonlatos a Greth-féle eljáráshoz (1. o.). Szinkronizáló, műszer vagy berendezés, me­lyet váltakozó áramú gépek párhuzamos kapcso­lásánál és szinkrón motoroknak a hálózatra való kapcsolásánál használunk. A bekapcsolás előtt kell 1. hogy a fázisok helyesen következzenek; 2. egyenlő feszültség legyen a hálózat­ feszültség­gel ; 3. egybevágó áramváltakozás szám (perió­dus, frekvencia); 4. fázisegyenlőség. Háromféle Sz. van : a motoros, a periódus számm­utatóhoz hasonló hangvillás elrendezésű és az izzólámpák­ból összeállított stroboskopikus Sz. L. Fázis­indikátor, Elektrotechnikai mérőkészülékek. Szinkronizmus (synchronismus, gör. a. m. egyidejűség), a történelemben különböző területe­ken egyidejűleg megtörtént események feltünte­tése ; e végből szinkronisztikus táblázatokat ké­szítenek, melyekben a különböző népek történeté­nek főeseményeit vagy a különböző irodalmak főképviselőit időrendi szempontból állítják össze. Szinlátás v. színes látás (chromopsia), színtelen tárgyaknak színes látása. Főleg bizonyos mérge­zéseknél fordul elő: 1. még Színlátás hibái. Élet­tani értelemben Sz. 1. Színtan. Szinlátás hibái v. veleszületettek v. szerzettek. A veleszületett hibák átörökölhetők, családi rend­ellenességek. A veleszületett hibás színlátásnak több alakját különböztetjük meg: 1. Csökkent színlátás, amikor az egyén a három alapszínt ép úgy meg tudja különböztetni, mint a normális színlátású, tehát színlátása trichromatikus, szín­érzései azonban quantitative csökkentek: az élénk, tiszta színeket könnyen megkülönbözteti, de a tom­pított színeket egyneműnek látja. A színérzékeny­ség ezen csökkenése is a különböző színekkel szemben különböző lehet. 2. Színtévesztés (dys­chromatopsia v. dichromatopsia). A hibás színlátás ez alakjánál az egyén bizonyos színek, tehát bizo­nyos hullámhosszúsággal bíró sugarakkal szem­ben érzéketlen. Három alakját különböztetjük meg: a­ protanopia, a szem a nagy hullámhosz­szúságú sugarakkal szemben (tehát a vörös szín, a spektrum bal oldalával szemben) érzéketlen, b) deuteranopia, a szemet a zöld fény úgy izgítja, mint a fehér v. a bíbor, c) tritanopia, a szem a spektrum jobb oldala, tehát a kis hullámhosszú­ságú kék-viola sugarakkal szemben érzéketlen. A Young-Helmholtz-féle teória (1. Színtan) alap­ján állók ezt vörösvakságnak (anerythropsia vagy protanopia, tulajdonképen Daltonismus) illetőleg zöldvakságnak (achloropsia vagy deu­teranopia) és végül violavakságnak (acyanopsia vagy acyanobhlepsia vagy tritanopia) nevezik s a megfelelő színérzőanyag hiányával magyaráz­zák. A Hering-teória (1. Színtan) követői ezzel szemben csak vörös-zöld vakságot (xanthocyano­pia, mert csak sárga-kéket lát) és sárga-kék vak­ságot (erythrochloropia, mert csak vörös-zöldet lát) különböztetnek meg. Megjegyzendő, hogy egyik színlátási teória sem adja meg a hibás szín­látás minden alakjának magyarázatát. 3. Szín­vakság (achromatopsia) az a rendellenesség, mely­nél a szem színeket egyáltalában nem bír meg­különböztetni, tehát a különböző hullámhosszú­ságokkal szemben érzéketlen. Csak az intenzitás­különbségeket veszi észre, tehát csak fehér-fekete és szürke érzése van. A szerzett hibás színlátásnak is több alakja van; ide tartozik: 1. a vakításból eredő, amely a szemet érő igen erős fényingerek alatt követke­zett be, s hosszabb-rövidebb ideig tart. Hályog­műtét után is tapasztaljuk. 2. Mérgezések után fellépő, legismertebb a santonin-mérgezés okozta sárgalátás. A Sz. nem ritkák; felismerésük, különösen a veleszületetteké, nehéz. Az ilyen egyén ugyanis csak későn tapasztalja, hogy színérzése más, mint a többi emberé s egyébként megtanulja ugyan­azokat a kifejezéseket használni érzéseire, mint a normális ember. A Sz.-nak felismerése gyakor­lati szempontból rendkívül fontos; vasutasoknál különös gondot fordítanak rá. Színleges támadás, erősebb, de a döntést nem kereső támadás a csatatér oly helyén, ahová az ellenség figyelmét terelni akarjuk, hogy a más helyen bekövetkező főtámadástól elvonjuk. Színlelés (szimulálás, lat. simulatio), vala­minek hazug módon színét mutatni, főleg ha valaki betegséget tettet, epilepsziát, tébolyt, süket­séget stb., hogy bizonyos előnyöket biztosítson magának (színlelő, szimuláns), de természetesen egyebeknek a külszínét is mutathatja az ember, jámborságot, gyermekdedséget, szeretetet, gondot stb. L. Képmutató. Sz. tudatos eltérés a jogügylet létesítésénél a valódi és kijelentett akarat között. A színlelő szándékosan és tudva mást mond, mint amit való­ban akar. A Sz. kétféle, egyoldalú v. kétoldalú, aszerint, amint a másik fél, kivel szemben a nyi­latkozat történt, a nyilatkozat színlelt voltáról tudomással nem bír, vagy arról tudomása van. Egyoldalú Sz. esetében a színlelő annak meg­tévesztését célozza, akivel szemben a nyilatkoza­tot teszi. Ebben az esetben nem a valódi, hanem a kijelentett akarat tartalma irányadó, s a nyilat­kozó fél a kijelentett akarat szerint lesz kötelezve. Ezen alapszik az egyoldalú Sz. legkiválóbb eseté­nek , az ú. n. reservatio mentalisnak jogi hatály­talansága (1. Reservatio). Kétoldalú Sz. esete akkor forog fenn, midőn a felek egymás iránt tett nyilatkozataik, akaratkijelentéseik színlelt voltát kölcsönösen ismerik. Az így létrejött szer­ződés színlelt szerződés. Ennél a felek nem egy­mást, mert hisz magukkal tisztában vannak, hanem a szerződésen kívül álló harmadik szemé­lyeknek elámítását, megtévesztését veszik célba. Pl. az adós, hogy hitelezőit megkárosítsa, vagyo­nát színleg másra ruházza át, vagy utóbbival szemben a valóságnak ellenére magát adósnak el­ismeri, s részére a koholt követelésekről váltót vagy kötvényt állít ki, oly célból, hogy az álhite­lező a valódi hitelezők megelőzésével az adós­ra- Amely SZD SE alatt nincs meg, S alatt keresendő! Szinlelés

Next