Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
Sz - Szinkronizáló - Szinkronizmus - Szinlátás - Szinlátás hibái - Szinleges támadás - Színlelés
Szinkronizáló — 633 — formát hordó nyomóalap fölött fűtött nyirkosító henger van; e közé és a nyomóhenger közé átvivő hengert iktatnak. Az utóbbi fölött a szennyfogó papiros vezetésére még egy fűtött henger van alkalmazva, mely az átvivő hengerrel időnkint érintkezik s azt melegíti. A gép járásakor a nyirkosító henger a festékforma felületét megnedvesíti, miközben a szintén meleg átvivőhenger vékony festékréteget vesz le róla s a nyomóalapra viszi át, ahonnan az a papirosra nyomódik. Hasonlatos a Greth-féle eljáráshoz (1. o.). Szinkronizáló, műszer vagy berendezés, melyet váltakozó áramú gépek párhuzamos kapcsolásánál és szinkrón motoroknak a hálózatra való kapcsolásánál használunk. A bekapcsolás előtt kell 1. hogy a fázisok helyesen következzenek; 2. egyenlő feszültség legyen a hálózat feszültséggel ; 3. egybevágó áramváltakozás szám (periódus, frekvencia); 4. fázisegyenlőség. Háromféle Sz. van : a motoros, a periódus számmutatóhoz hasonló hangvillás elrendezésű és az izzólámpákból összeállított stroboskopikus Sz. L. Fázisindikátor, Elektrotechnikai mérőkészülékek. Szinkronizmus (synchronismus, gör. a. m. egyidejűség), a történelemben különböző területeken egyidejűleg megtörtént események feltüntetése ; e végből szinkronisztikus táblázatokat készítenek, melyekben a különböző népek történetének főeseményeit vagy a különböző irodalmak főképviselőit időrendi szempontból állítják össze. Szinlátás v. színes látás (chromopsia), színtelen tárgyaknak színes látása. Főleg bizonyos mérgezéseknél fordul elő: 1. még Színlátás hibái. Élettani értelemben Sz. 1. Színtan. Szinlátás hibái v. veleszületettek v. szerzettek. A veleszületett hibák átörökölhetők, családi rendellenességek. A veleszületett hibás színlátásnak több alakját különböztetjük meg: 1. Csökkent színlátás, amikor az egyén a három alapszínt ép úgy meg tudja különböztetni, mint a normális színlátású, tehát színlátása trichromatikus, színérzései azonban quantitative csökkentek: az élénk, tiszta színeket könnyen megkülönbözteti, de a tompított színeket egyneműnek látja. A színérzékenység ezen csökkenése is a különböző színekkel szemben különböző lehet. 2. Színtévesztés (dyschromatopsia v. dichromatopsia). A hibás színlátás ez alakjánál az egyén bizonyos színek, tehát bizonyos hullámhosszúsággal bíró sugarakkal szemben érzéketlen. Három alakját különböztetjük meg: a protanopia, a szem a nagy hullámhoszszúságú sugarakkal szemben (tehát a vörös szín, a spektrum bal oldalával szemben) érzéketlen, b) deuteranopia, a szemet a zöld fény úgy izgítja, mint a fehér v. a bíbor, c) tritanopia, a szem a spektrum jobb oldala, tehát a kis hullámhosszúságú kék-viola sugarakkal szemben érzéketlen. A Young-Helmholtz-féle teória (1. Színtan) alapján állók ezt vörösvakságnak (anerythropsia vagy protanopia, tulajdonképen Daltonismus) illetőleg zöldvakságnak (achloropsia vagy deuteranopia) és végül violavakságnak (acyanopsia vagy acyanobhlepsia vagy tritanopia) nevezik s a megfelelő színérzőanyag hiányával magyarázzák. A Hering-teória (1. Színtan) követői ezzel szemben csak vörös-zöld vakságot (xanthocyanopia, mert csak sárga-kéket lát) és sárga-kék vakságot (erythrochloropia, mert csak vörös-zöldet lát) különböztetnek meg. Megjegyzendő, hogy egyik színlátási teória sem adja meg a hibás színlátás minden alakjának magyarázatát. 3. Színvakság (achromatopsia) az a rendellenesség, melynél a szem színeket egyáltalában nem bír megkülönböztetni, tehát a különböző hullámhosszúságokkal szemben érzéketlen. Csak az intenzitáskülönbségeket veszi észre, tehát csak fehér-fekete és szürke érzése van. A szerzett hibás színlátásnak is több alakja van; ide tartozik: 1. a vakításból eredő, amely a szemet érő igen erős fényingerek alatt következett be, s hosszabb-rövidebb ideig tart. Hályogműtét után is tapasztaljuk. 2. Mérgezések után fellépő, legismertebb a santonin-mérgezés okozta sárgalátás. A Sz. nem ritkák; felismerésük, különösen a veleszületetteké, nehéz. Az ilyen egyén ugyanis csak későn tapasztalja, hogy színérzése más, mint a többi emberé s egyébként megtanulja ugyanazokat a kifejezéseket használni érzéseire, mint a normális ember. A Sz.-nak felismerése gyakorlati szempontból rendkívül fontos; vasutasoknál különös gondot fordítanak rá. Színleges támadás, erősebb, de a döntést nem kereső támadás a csatatér oly helyén, ahová az ellenség figyelmét terelni akarjuk, hogy a más helyen bekövetkező főtámadástól elvonjuk. Színlelés (szimulálás, lat. simulatio), valaminek hazug módon színét mutatni, főleg ha valaki betegséget tettet, epilepsziát, tébolyt, süketséget stb., hogy bizonyos előnyöket biztosítson magának (színlelő, szimuláns), de természetesen egyebeknek a külszínét is mutathatja az ember, jámborságot, gyermekdedséget, szeretetet, gondot stb. L. Képmutató. Sz. tudatos eltérés a jogügylet létesítésénél a valódi és kijelentett akarat között. A színlelő szándékosan és tudva mást mond, mint amit valóban akar. A Sz. kétféle, egyoldalú v. kétoldalú, aszerint, amint a másik fél, kivel szemben a nyilatkozat történt, a nyilatkozat színlelt voltáról tudomással nem bír, vagy arról tudomása van. Egyoldalú Sz. esetében a színlelő annak megtévesztését célozza, akivel szemben a nyilatkozatot teszi. Ebben az esetben nem a valódi, hanem a kijelentett akarat tartalma irányadó, s a nyilatkozó fél a kijelentett akarat szerint lesz kötelezve. Ezen alapszik az egyoldalú Sz. legkiválóbb esetének , az ú. n. reservatio mentalisnak jogi hatálytalansága (1. Reservatio). Kétoldalú Sz. esete akkor forog fenn, midőn a felek egymás iránt tett nyilatkozataik, akaratkijelentéseik színlelt voltát kölcsönösen ismerik. Az így létrejött szerződés színlelt szerződés. Ennél a felek nem egymást, mert hisz magukkal tisztában vannak, hanem a szerződésen kívül álló harmadik személyeknek elámítását, megtévesztését veszik célba. Pl. az adós, hogy hitelezőit megkárosítsa, vagyonát színleg másra ruházza át, vagy utóbbival szemben a valóságnak ellenére magát adósnak elismeri, s részére a koholt követelésekről váltót vagy kötvényt állít ki, oly célból, hogy az álhitelező a valódi hitelezők megelőzésével az adósra- Amely SZD SE alatt nincs meg, S alatt keresendő! Szinlelés