Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vár-Zsüri, Kiegészítés: Aachen-Beöthy (1926)
V - Világháború
Világháború Rövidítések e fejezethez: á. = ágyú ált. = általános altbn. = altábornagy A.-M. = Ausztria-MagyarKing. — angol bolg. = bolgár cs. = császári cs. isi. = császári és királyi tr. vagy franc. — francia gépp. = géppuska gyal. = gyalogos gy. ír.= gyalogsági tábornok gy. zsj. = gyalogzászlóalj hadoszt. = hadosztály hadügym. = hadügyminiszter 71·z. = herceg 70 mtd. — honvéd kel. = keleti kir. — királyi kir. hg. = királyi herceg közp. hat. — központi hatalmak lov. = lovas lov. sz. vagy l. sz. = lovaslov. tb.= lovassági tábornok műsz. = műszaki ném. =7 német népf. = népfelkelő nyug. — nyugati o.m. = osztrák-magyar O.M. M. = Osztrák-Magyar Monarchia osztr. = osztrák osztr.-magy. = osztrákmagyar sz. vagy szd. = század –46. = tábori tb. = tábornok fringy. = tábornagy tésen. = táborszernagy tb. n. = tábori üteg tör. — török tüz. — tüzér tüz.-oszt. — tüzérosztag v. = üteg vártüz. = vártüzér vezérk. fém. v. tik. fém. = vezérkari főnök vk. = vezérkar zlj. = zászlóalj. — 291 — A) Hadi események Európában. Haditervek általában. A számbelileg nagyobb erővel rendelkező entente nyugaton, keleten és délkeleten egyidőben végrehajtott támadásával összeroppantani kívánta a közp. hat.-at és ezeknek szívében remélte megszabni a békefeltételeket. Csak ha a támadás csütörtököt mond, következnék a teljes körülzárással kapcsolatos megőrlés háborúja és a kiéheztetés eszköze. A gyengébb és eleinte katonailag csak részben, de diplomáciailag már teljesen körülfogott és ép ezért súlyos helyzetben lévő központi hatalmak a védelemre szorultak. Ennek azonban nem volt szabad puszta védelemnek, hanem támadással kapcsolatosnak kellett lennie az esetenként döntő arcvonalon. Csak így lehetett megállítani a három irányból előretörő fegyveres tömegeket. A döntést legelőször a nyug hadszíntéren kellett keresni, mert Franciaország, Anglia és Belgium seregtesteiknek békében való elhelyezése és készenléte, valamint vasúti hálózatának fejlettsége következtében legelőbb válhatott támadásra képessé és eláraszthatta Németországnak iparban leggazdagabb, tehát katonailag is legértékesebb nyugrészeit (Rajna melléke). A nyugellenségekre Németországnak kellett gyorsan, nagy lendülettel lesújtania, hogy azután később, de azért még idejében A.M.-gal együtt az orosz tömegeket is feltartóztathassák és visszavethessék. Később, amikor az entente a közp. hat. gazdasági erőinek megbénítására és a kiéheztetésre törekedett, a közp. hat.-nak minden áron tágítaniuk kellett a nagyon is szűkre szabott gyűrűt, hogy egyrészt a körön kívül egymástól elkülönítetten álló entente-hatalmakat még jobban elválasszák egymástól, másrészt, hogy annál nagyobb arányokban biztosíthassák a megélhetésükhöz és a hadviseléshez szükséges termőföldeket, nyersanyagokat és ipari vállalatokat. Az orosz fegyveres erő leverésére azért kerülhetett csak később a sor, mert az orosz birodalom sajátságos körülményei következtében az első pillanatban nem látszott nagyon veszedelmesnek, mivel két világrészben szétszórt roppant nagy hadserege, a számítások szerint (ami azonban nem vált be a valóságban) csak idők múltán gyülekezhetett a Visztula mellékén. Szerbia és Montenegro sakkbantartása mellett A.M. fegyveres erejére jutott az oroszlánrésze annak a feladatnak, hogy megállítsa, illetőleg magára rántsa az orosz óriást, nehogy az elárasztván Németországot, a hátába törjön a Franciaországban hadakozó német seregeknek. Igen súlyos körülmény volt, hogy a közp. har. mindegyikének már a háború elején két hadszíntéren kellett harchoz állania (kétarcvonalas háború!). Erőviszonyok. A fegyveres hatalmak I—II. vonalbeli terv szerinti hadi létszámai 1914, a következők voltak: Németország 2.020,000 Ausztria-Magyarország ... 1.838,000 Összesen 3.358,000 Oroszország 3.420,000 Franciaország 1.650,000 Szerbia és Montenegro 285,000 Anglia 132,000 Belgium - 117,000 Összesen 5,604,000 A háború kezdetén az entente nyugati hatalmasságai összesen 85 hadosztállyal vonulhattak fel Franciaországban és Belgiumban. Oroszország fegyveres ereje összesen 79 sor hadi- és lövész, valamint 35 tartalék- és mintegy 40 népfelkelő hadosztályból állott. Bár a népfelkelés teljes erejével nem volt készen a háború elején és ámbár a birodalom más részeiben is maradtak erők s a gyér vasúti hálózat lassította a felvonulást, Oroszország mégis legalább 80 hadosztállyal kezdhette meg a hadműveleteket az európai hadszintéren. Szerbia-Montenegró 23 hadosztállyal támadhatott. A közp. hat. mind a három irányba összesen 172 (123 német és 49 osztr.-magy.) hadosztállyal vonulhattak fel. A.M. Szerbiával és Montenegróval szemben 11 hadoszt. állított; a megmaradt 38 hadoszt., valamint 9 német hadoszt. és német honvédségből, népfelkelésből és a keleti várak megszálló csapataiból alakított seregtestek (17 hadoszt.) a keleti hadszíntéren csoportosultak. A nyugati hadszíntérre tehát kereken 97 német hadoszt. jutott az ententebeli 85-tel szemben. Hadvezetőségek: Közp. hatalmak. Németország : fővezér II. Vilmos ném. császár, vezérk. főnöke: 1914 aug. 1.—szept. 14. Moltke Hellmuth vezérezredes, 1914 szept. 15.—1916. aug. 29. Falkenhayn Erik gy. tb., 1916 aug. 30. a háború befejezéséig: Beneckendorf-Hindenburg Pál tábornagy. Első szállásmester: 1916 aug. 30.—1918 okt. 26. Ludendorff Erik gy. tb., azután Gröner Vilmos tb. — Ausztria-Magyarország. Hadseregfőparancsnok : 1914 aug. 1.—1917 febr. 15. Frigyes kir. herceg, azután Károly király. Vezérkari * Hadosztály: hadműveleti egység, olyan seregtest, melynek ereje nálunk rendszerint és legfeljebb 16 gy. zlj., 16 gépp.osztag, 3 lov. szd., 7 üteg és szükséges intézetek (lövészet, élelem és egészségügy), vagyis összesen 16,000 puska, 32 gépp., 300 lovas és 42 ágyú. Németországban: 12 gy. zlj., 4 lov. szd., 12 üteg stb., vagyis 12,250 puska, 24 gépp., 600 lov. és 72 ágyú. Franciaországban : 12 gy. zlj., 1 lov. szd. stb. és 48 ágyú. Oroszországban: 16 gy. zlj., 32 gépp., 1—3 lov. szd., 6—8 üteg stb., vagyis 14,000 puska, 32 gépp., 400 lovas és 48—64 ágyú. Később változások következtek be. 17* Világháború