Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vár-Zsüri, Kiegészítés: Aachen-Beöthy (1926)
V - Világháború
Világháború — 304 — ták el magukat, azután pedig és összefüggésben a Dobrudzsában kezdett előnyomulással, ellentámadásba kivántak fogni. A románok a közp. kat.-nak a Kárpátokra támaszkodó keleti arcvonalát megingatva, az itteni 7. hadsereg hátába kivántak törni azzal a szándékkal, hogy azután az oroszokkal együtt elfoglalják Magyarországot, elvágják a Balkánra vezető utakat és így lehetetlenné teszik számukra a további küzdelmet. Hadi események 1916. szep. 184g (1. a 9. vázlatot). Erdélyben az Arz gyal. tb. alatt megalakult 1. o.m. hadsereg a románok támadása elől védekezve hátrált úgy, hogy a románok alig nyertek tért (60—100 km., sőt Hátszegnél és Orsovánál semmit) és hogy ezen idő alatt a 9. ném. hadsereg Nagyszebennél felvonulhasson. A Dobrudzsában a Mackensen vezette elegyes erők már aug. 28. átlépték a határt és szept. 18-ig a román-orosz erőket a Hasova—Gobadinu— Tuzla közötti védelmi vonalba szorították vissza és arra kényszerítették a román hadvezetőséget, hogy az Erdély ellen felvonult seregtesteikből támogató erőket hozzanak ide. A nagyszebeni és brassói csaták. Amíg az o.m. 1. hadsereg lassan hátrált, addig a román haderők szept. 18. Nagyszeben, Fogaras, Székelykeresztúr, Parajd, Libánfalva és Mesterháza között képzelt vonalig jutottak. Ezalatt Nagyszeben környékén ném. és o.m. csapatokból megalakult a Falkenhayn vezette ném. 9. hadsereg (a ném. Alpenkorps, a 76. és 187. ném., 51. honv. gyal., 3. ném. és 1. cs. és k. lov. hadoszt.), amely a román 1. és 2. hadseregnek egymástól való elkülönített helyzetét felhasználva, ellentámadást kezdett. Ennek eredménye volt a nagyszebeni csata (szept. 26—29.), amelyben a Guber tb. vezette nagyobb erejű 23. és 13. román hadosztályt, a hozzá tartozó lovas dandárral együtt megsemmisítő vereség érte (a két p.m. hegyi üteggel megerősített Alpenkorps a havasokon át a románok házában a Vöröstorony-szorost elzárta). A nagyszebeni győzelem után is még válságos maradt a helyzet a közp. hat.-ra nézve, mert a gyengébb erők alkotta, kevésbbé szilárd arcvonalukat a román erők szétszakíthatták és mivel a románok az o.m. 1. hadsereg ellen sikeresen támadást kezdtek. Tehát gyorsan a román 2. hadsereg déli szárnya ellen kellett támadni, hogy Brassóig előretörvén, az Erdélyben álló összes ellenséges erőknek elvágják visszavonulási vonalát. A haderők átcsoportosítása után, okt. 2. indult meg a 9. ném. hadsereg támadása a még veretlen, de a nagyszebeni csata hatása folytán döntő jelentőségű hadműveletek irányítására alkalmatlan és önbizalmát vesztett 2. román hadsereg ellen, így jött létre okt. 5. a persányi ütközet (okt. 3. óta zajlik a monasztiri csata), majd okt. 7—9. a brassói csata, amely után (okt. 9—12. vívták meg a 8. isonzói csatát) és mivel az o.m. 1. hadsereg is ellentámadásba fogott, okt. 13-ra a románok csupán 47 napra terjedő hadműveleteik teljes kudarca után kitakarodtak Erdélyből-Hadi események Petrozsénynél és Orsovánál. A Vulkán-hágón és a Szurdok-szoroson át betört román 11. hadoszt. 144. népf. dandárunkat eleinte visszanyomta, de amikor a 187. ném. hadoszt. két ezrede és az Alpenkorps három zlja szept. 14. Hátszegről ellentámadást kezdett, megverten vonult vissza Romániába. Az Orsóni ellen támadó 1. román hadosztály a vele szemben álló 145. népf. dandárt a Cserna jobbpartjára szorította vissza. Ez mintegy 9 zljjal és 7 üteggel a Cserna mentén KdDlU'ár i 'Ü^ ujfelu o Arz Erdély * A 9. n é m e t h s^snUné^T & ) Küh ne fc^Wítf, •fen központi hatalmak ••• arcvonala romén arcvonal 30 60 30 '?C 150 km '-azurauHsz. -y • Vulkáni fommcu-ValceacQ JWtflM/^5 omák • ' vulkanl temn SZIVO JTg jűarqu-Jii , „ (Mlromárv/- 777. V Orsovao** hn s \ £ Q a 9. vázlat. Világháború,