Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
K - *Kornilov - Kornis - Kornislaka - Koróc - Kóród - Kóródszentmárton - Korojesd - Koroknya - Korolenko - Koromlak - Koromnok - Korompa - Koroncó - Korond - Korong - Koronka - *Koror - Kórós - Korotnok - Korpád - Korpás - Korpavár - Korpona - *Korridór - *Korssursk - Kortrijk - *Korvin - Korvina - *Korvin Mátyás társaság - Korytowszki - Korzika - Kós - *Kós - *Kósa - *Kosani - Kosárfalva
Kornilov — 506 — operája:Die tote Stadt (1920). Zenét írt Shakespeare Sok hűhó semmiért c. színművéhez. •Kornilov, Lavr Georgievics, orosz gyalogsági tábornok, szül. Uszt-Kamenogorodszban (Szibéria) 1870 júl. 18., megh. Jekaterinodarban 1918 márc. 31. Katonai meghatalmazott volt Kínában, majd kutató utakat tett Turkesztánban és Kelet-Ázsiában, a világháborúban, 1915. a szibériai lövészdandár parancsnoka volt, 1915 májusban a Duklaszorosban megsebesült és az osztrák-magyar sereg foglya lett. Magyarországon volt elhelyezve, de 1916 aug. megszökött, 1917. a forradalmi kormány a szentpétervári katonai kerület parancsnokává nevezte ki. Ő fogta el a cári családot. 1917. a DNy.-i hadvonalon Brusszilov utódjául főparancsnoknak nevezték ki, azonban nem engedelmeskedett a Kerenszki-kormány parancsainak, amiért Mohilevbe internálták. Később a bolsevikok elleni harcban elesett. Kerenszki őt teszi elsősorban felelőssé azért, hogy Lenin államcsinyje sikerült. Kornis Gyula, filozófus és pedagógus, 1914. a pozsonyi, 1920. a budapesti egyetemen lett a filozófia tanára. Tagja a Magyar Tud. Akadémiának, alelnöke az Országos Közoktatásügyi Tanácsnak és elnöke a Magyar Pedagógiai Társaságnak. A III. egyetemes tanügyi kongresszus elnöke volt. Újabb munkái: A lelki élet (3 köt., 1917-1919); Iskolarendszerünk reformja (1920); Kultúrpolitikánk irányelvei (1921); W. Wundt (1921); Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922); Történetfilozófia (1924); Az új középiskolai tanterv (1924); Nők az egyetemen (1925); A magyar filozófia fejlődése és az Akadémia (1926); A régi magyar középiskola (1926). Számos értekezést írt a filozófiai és pedagógiai folyóiratokba. Szerkeszti az Athenaeum és Magyar Pedagógia című folyóiratokat és a Filozófiai Könyvtárt. Kornislaka (Rogna), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Koróc (Kirejovce), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kóród (Goroi), Kis-Küküllő vm. (Tr. R.) Kóródszentmárton (Goroiu S. Martin), Kis-Küküllő vm. (Tr. R.) Korojesd (Coroesti), Hunyad vm. (Tr. R.) Koroknya (Grocna), Arad vm. (Tr. R.) Korolenko, Vladimir Galaktionovics, orosz író, megh. Poltavában 1921 dec. 25. Magyarul újabban megjelent művei: Makár álma. Zúg az erdő (ford. Tomcsányi János, 1918); Az ördögszikla (ford. Horváth Béla, 1921). Koromlak (Koromla), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) Koromnok (Coramnic), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Korompa (Krompachy), Szepes vm., (1919) 5845 lak. (Tr. Cs.-Szl.) Koroncó, kisk. Győr, Moson és Pozsony közig, egy. egyes, vm., (1920) 1615 lak. Korond (Gorund), Udvarhely vm. (Tr. R.) Korong (Krog), Vas vm. (Tr. SzHSz.) Koronka (Goronca), Maros-Torda vm. (Tr. R.) *Koror, a Palau-szigetek egyike, ahol a német kormányzó lakott. 1919. Japán birtokába került. Kórós, kisk. Baranya vm., (1920) 614 lak. Korotnok (Korotnok), Szepes vm. (Tr. Cs.-Szl. Korpád, kisk. Baranya vm., (1920) 202 lak. Korpás (Koprás), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) Korpavár, kisk. Zala vm., (1920) 681 lak. Korpona (Krupina), r. t. város Hont vm., (1919) 5338 lak. (Tr. Cs.-Szl.) •Korridor (a. m. folyosó), így nevezik Kelet-Poroszország ama részét, melyet Németországnak a versaillesi béke értelmében át kellett engednie Lengyelország részére, mint a Danzig felé vezető utat, jóllehet a lakosság 92°/0-a a Németországhoz tartozás mellett döntött a népszavazás alkalmával és jóllehet a korábbi breszt-litovszki béke is csak a tenger felé vezető útról és a kikötő használatáról intézkedik. A jogalap, melyre a versaillesi béke támaszkodott, a Wilson-féle 14 pont, mely a szabad lengyel államot létesíti. •Korssursk, város Kiev ukrajnai kormányzóságban, (1920) 38,500 lak. Kortrijk (Gourtrai), város Belgium Nyugat-Flandria tartományában, (1919) 36,767 lak. *Korvin (Klein) Ottó, a proletárdiktatúra egyik főszereplője, szül. Nagybocskón (Máramaros vm.) 1894 márc. 24. Faipari tisztviselő volt, a proletárdiktatúra előtt nem játszott szerepet a munkásmozgalomban. A kommün alatt a politikai nyomozó osztály vezetője lett és kegyetlenségeivel gyűlöletessé tette nevét. A gyorsított tanács 1919 dec.-ben halálra ítélte. Az ítéletet dec. 29. hajtották rajta végre. Korvina (l. XII. köt.), újabb bibliográfiája: A. Hevesi, La bibliotheque du roi Matthias Corvin (Paris 1923); Fógel J., Ismeretlen Korvin-kódexek a bécsi Nationalbibliothekben (Magy. Bibl. Szemle, 1924); u. a., Bibliotheca Corvina (u. o. 1924). •Korvin Mátyás társaság, 1920 jún. alakult a magyar-olasz művészeti és irodalmi kapcsolatok ápolására. Elnöke Berzeniczy Albert lett. Korytowszki, Vitold, volt osztrák pénzügyminiszter, megh. Posenban 1923 júl. 12. Korzika (La Corse), francia sziget és département, tel. 8722 km 2, (1921) 281,959 lak. Kós (Kos), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Kós (Kosch) Károly, építész és iró, szül. Temesvárott 1883 dec. 16., építészeti tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1907., azután tanulmányúton volt Olasz- és Németországban, főképp azonban Erdélyben, amelynek székely népművészete annyira lekötötte érdeklődését, hogy annak elveit és formanyelvét vette legtöbb munkájához alapul. Jellemzők e tekintetben a budapesti Állatkert pavilionjai, amelyeket 1908—10. Zrumeczky D.-vel közösen tervezett. A székelyek népművészetéről több tanulmányt irt (Erdélyország népének művészetéről, Régi Kalotaszeg). 1909. Ének Attila királyról c. hosszabb költeményt adott ki. •Kósa Miklós, közgazdasági író, szül. 1888. A Gazdasági Hírlap szerkesztője volt. Művei közül említendők: Háborús fejek (1917);A pénz háborúja (1917); Termeljünk többet (1917); A pénz urai (1922); A pesti pénz(1924). Fordította Webb: A szegénység problémája c. művét. •Kosani, kerület Görögországban, ter. 6487 km 2, (1920) 163,004 lak. Fővárosa K. 10,334 lak. Kosárfalva (Papradné), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kosárfalva