Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

K - *Kornilov - Kornis - Kornislaka - Koróc - Kóród - Kóródszentmárton - Korojesd - Koroknya - Korolenko - Koromlak - Koromnok - Korompa - Koroncó - Korond - Korong - Koronka - *Koror - Kórós - Korotnok - Korpád - Korpás - Korpavár - Korpona - *Korridór - *Korssursk - Kortrijk - *Korvin - Korvina - *Korvin Mátyás társaság - Korytowszki - Korzika - Kós - *Kós - *Kósa - *Kosani - Kosárfalva

Kornilov — 506 — operája:­Die tote Stadt (1920). Zenét írt Shakes­peare Sok hűhó semmiért c. színművéhez. •Kornilov, Lavr Georgievics, orosz gyalogsági tábornok, szül. Uszt-Kamenogorodszban (Szibéria) 1870 júl. 18., megh. Jekaterinodarban 1918 márc. 31. Katonai meghatalmazott volt Kínában, majd kutató utakat tett Turkesztánban és Kelet-Ázsiá­ban, a világháborúban, 1915. a szibériai lövész­dandár parancsnoka volt, 1915 májusban a Dukla­szorosban megsebesült és az osztrák-magyar se­reg foglya lett. Magyarországon volt elhelyezve, de 1916 aug. megszökött, 1917. a forradalmi kor­mány a szentpétervári katonai kerület parancs­nokává nevezte ki. Ő fogta el a cári családot. 1917. a DNy.-i hadvonalon Brusszilov utódjául főparancsnoknak nevezték ki, azonban nem en­gedelmeskedett a Kerenszki-kormány parancsai­nak, amiért Mohilevbe internálták. Később a bol­sevikok elleni harcban elesett. Kerenszki őt teszi elsősorban felelőssé azért, hogy Lenin állam­csinyje sikerült. Kornis Gyula, filozófus és pedagógus, 1914. a pozsonyi, 1920. a budapesti egyetemen lett a filo­zófia tanára. Tagja a Magyar Tud. Akadémiának, alelnöke az Országos Közoktatásügyi Tanácsnak és elnöke a Magyar Pedagógiai Társaságnak. A III. egyetemes tanügyi kongresszus elnöke volt. Újabb munkái: A lelki élet (3 köt., 1917-1919); Iskolarendszerünk reformja (1920); Kultúrpoli­tikánk irányelvei (1921); W. Wundt (1921); Be­vezetés a tudományos gondolkodásba (1922); Történetfilozófia (1924); Az új középiskolai tan­terv (1924); Nők az egyetemen (1925); A magyar filozófia fejlődése és az Akadémia (1926); A régi magyar középiskola (1926). Számos értekezést írt a filozófiai és pedagógiai folyóiratokba. Szer­keszti az Athenaeum és Magyar Pedagógia című folyóiratokat és a Filozófiai Könyvtárt. Kornislaka (Rogna), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Koróc (Kirejovce), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kóród (Goroi), Kis-Küküllő vm. (Tr. R.) Kóródszentmárton (Goroiu S. Martin), Kis-Küküllő vm. (Tr. R.) Korojesd (Coroesti), Hunyad vm. (Tr. R.) Koroknya (Grocna), Arad vm. (Tr. R.) Korolenko, Vladimir Galaktionovics, orosz író, megh. Poltavában 1921 dec. 25. Magyarul újabban megjelent művei: Makár álma. Zúg az erdő (ford. Tomcsányi János, 1918); Az ördög­szikla (ford. Horváth Béla, 1921). Koromlak (Koroml­a), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) Koromnok (Coramnic), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Korompa (Krompachy), Szepes vm., (1919) 5845 lak. (Tr. Cs.-Szl.) Koroncó, kisk. Győr, Moson és Pozsony közig, egy. egyes, vm., (1920) 1615 lak. Korond (Gorund), Udvarhely vm. (Tr. R.) Korong (Krog), Vas vm. (Tr. SzHSz.) Koronka (Goronca), Maros-Torda vm. (Tr. R.) *Koror, a Palau-szigetek egyike, ahol a német kormányzó lakott. 1919. Japán birtokába került. Kórós, kisk. Baranya vm., (1920) 614 lak. Korotnok (Korotnok), Szepes vm. (Tr. Cs.-Szl. Korpád, kisk. Baranya vm., (1920) 202 lak. Korpás (Koprás), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) Korpavár, kisk. Zala vm., (1920) 681 lak. Korpona (Krupina), r. t. város Hont vm., (1919) 5338 lak. (Tr. Cs.-Szl.) •Korridor (a. m. folyosó), így nevezik Kelet-Poroszország ama részét, melyet Németország­nak a versaillesi béke értelmében át kellett en­gednie Lengyelország részére, mint a Danzig felé vezető utat, jóllehet a lakosság 92°/0-a a Német­országhoz tartozás mellett döntött a népszavazás alkalmával és jóllehet a korábbi breszt-litovszki béke is csak a tenger felé vezető útról és a ki­kötő használatáról intézkedik. A jogalap, melyre a versaillesi béke támaszkodott, a Wilson-féle 14 pont, mely a szabad lengyel államot létesíti. •Korssursk, város Kiev ukrajnai kormányzó­ságban, (1920) 38,500 lak. Kortrijk (Gourtrai), város Belgium Nyugat-Flandria tartományában, (1919) 36,767 lak. *Korvin (Klein) Ottó, a proletárdiktatúra egyik főszereplője, szül. Nagybocskón (Máramaros vm.) 1894 márc. 24. Faipari tisztviselő volt, a proletárdiktatúra előtt nem játszott szerepet a munkásmozgalomban. A kommün alatt a politikai nyomozó­ osztály vezetője lett és kegyetlenségei­vel gyűlöletessé tette nevét. A gyorsított tanács 1919 dec.-ben halálra ítélte. Az ítéletet dec. 29. hajtották rajta végre. Korvina (l. XII. köt.), újabb bibliográfiája: A. Hevesi­, La bibliotheque du roi Matthias Corvin (Paris 1923); Fógel J., Ismeretlen Korvin-kódexek a bécsi Nationalbibliothekben (Magy. Bibl. Szemle, 1924); u. a., Bibliotheca Corvina (u. o. 1924). •Korvin Mátyás társaság, 1920 jún. alakult a magyar-olasz művészeti és irodalmi kapcsolatok ápolására. Elnöke Berzeniczy Albert lett. Korytowszki, Vitold, volt osztrák pénzügy­miniszter, megh. Posenban 1923 júl. 12. Korzika (La Corse), francia sziget és dépar­tement, tel. 8722 km 2, (1921) 281,959 lak. Kós (Kos), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Kós (Kosch) Károly, építész és iró, szül. Te­mesvárott 1883 dec. 16., építészeti tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1907., azután tanulmányúton volt Olasz- és Németországban, főképp azonban Erdélyben, amelynek székely nép­művészete annyira lekötötte érdeklődését, hogy annak elveit és formanyelvét vette legtöbb mun­kájához alapul. Jellemzők e tekintetben a buda­pesti Állatkert pavilionjai, amelyeket 1908—10. Zrumeczky D.-vel közösen tervezett. A székelyek népművészetéről több tanulmányt irt (Erdély­ország népének művészetéről, Régi Kalotaszeg). 1909. Ének Attila királyról c. hosszabb költe­ményt adott ki. •Kósa Miklós, közgazdasági író, szül. 1888. A Gazdasági Hírlap szerkesztője volt. Művei közül említendők: Háborús fejek (1917);A pénz háborúja (1917); Termeljünk többet (1917); A pénz urai (1922); A pesti pénz(1924). Fordította Webb: A szegénység problémája c. művét. •Kosani, kerület Görögországban, ter. 6487 km 2, (1920) 163,004 lak. Fővárosa K. 10,334 lak. Kosárfalva (Papradné), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kosárfalva

Next