Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
C, Cs - Cseh irodalom - Csehlaka - Csehország - Csehov - Csehszlovákia - *Csehszlovák Köztársaság
Cseh Irodalom — 104 — Cseh irodalom (1. V. köt.). Az újabb írók Julius Zeyer (1841—1901) tanítványának, Jaroslav Vrchl'ckynek (Emil Frida) halála után (1912) Josef Svatopluk Machar (szül. 1864) körül csoportosultak, aki az előbbiek romanticizmusával szemben a lírában a realizmusnak és ezen keresztül a szimbolizmusak lett képviselője. Tanítványai közül, akikre nagymértékben hatottak a francia szimbolisták is, elsősorban Antonin Sova (szül. 1864) és P. X. Salda (szül. 1868) nevei említendők. Mellettük még Jifi Karásek, Josef Timánek népszerű költői az iskolának. A realizmus ellen foglal állást a maró szatírájú Viktor Dyk. A legfiatalabb lírikus nemzedék legkimagaslóbb tehetsége Jiri Wolker volt (1900—24). A regényírók közül első helyen a történeti regényíró Aloys Jirásek (a cseheknek Muchar mellett legnagyobb élő írójuk) és a realista-szocialista Matej Anastasia Simácek állanak. A prágai életet Ignát Hermann rajzolja műveiben, a cseh vidék és paraszt életét V. Rais és Karel Cervinka. Különleges tehetségű író K. M. Vapek-Chod (szül. 1861), a mai társadalom gyakran szatirikus naturalistája (V tretim dvore; Turbina; Jindrová; Vilém Rozkoé). A modern cseh irodalom legkiválóbbja azonban kétségenkívül Karel Capek (1. XX. k.), aki színdarabjaiban (A rovarok élete; R. U. R.) és regényeiben (Az abszolutum gyára; Krakatit) egészen újszerű tárgyakat elevenít meg és legizgatóbb problémája az egyre jobban mechanizálódó világ és benne a gépember. A drámában még Frantisek Langer (szül. 1888) két darabja: A teve a tű fokán és a Periferia aratott tartósabb sikert. Mellette Jaroslav M. Mayer, Lothar Suchy, Abigail Horáková, Arno Dvorak és Jaroslav Hubert a legjobb drámaírók. A tudományos irodalomban a legnagyobb hatása Tomás Garrigue Masaryknak, a filozófusnak, szociológusnak és államférfiúnak volt. Az irodalomtörténészek közül Jaroslav Vlcek (szül. 1860), Arna Novak és Ján Jakuber, a nyelvészek közül Václav Vondrák (1859—1925), Fr. Pastmek, Adolf Cerny (szül. 1864), Jan Michal (szül. 1855) és Josef Zubaty, a cseh tudományos akadémia elnöke (szül. 1855) válik ki. Filozófus: Frantisek Driina (megh. 1925), archeológus és történész: Lubor Niederle (szül. 1865), etnográfus-folklorista: Václav Tille, Fr. Kretz, Jiri Polivka, Cenek Zibrt, jogtörténész: Karel Kadlec, bibiográfus: Zd. Tobolka. A magyar irodalom termékeit Jaroslav Vrchlicky, Fr. Brábek (1848—1926) és Gustav N. Mayerhoffer (szül. 1865) fordították csehre. Vrchlick£ és Brábek Petőfit és Aranyt ültették át, Brábek az Ember tragédiáját, Jókait, Eötvöst, Mikszáthot, Herczeget, Bródyt, Molnárt stb. Mayerhoffer főleg Jókait és Herczeget. Brábek készítette a legnagyobb cseh-magyar szótárt. V. ö. J. és A. Novák, Prehledné déjiny literatury ceské (3. kiad., 1922): Vlcek, Déjiny ceské literatury. Csehlaka (Cehovec), Zala vm. (Tr. SzHSz.) Csehország, 1918-ig Ausztria egyik koronatartománya, cseh királyság néven, 1918 nov.-tól a Csehszlovák Köztársaság törzsországa, 52,052 km 2, (1921) 6.670,582 lak. A lakosságból 4.244,075 cseh, 2.477,930 német. Az új közigazgatási felosztás szerint Prága (Praha) fővároson kívül 9 kerületre van osztva, nevezetesen Praha, Pardubice, Králové Hradec (Königgrätz), Mlady Boleslava (Jungbunzlau), Ceská Lipa, Louby(Laun), Karlové Vary (Karlsbad), Plzen, Budéjovice (Budweis). L. még Csehszlovák Köztársaság. (XX. k.) Csehov, Anton Pavlovics, orosz író, az V.kötben felsorolt művein kívül magyarul megjelentek: Tarka históriák (ford. Zsatkovics Kálmán, 1903); Elbeszélések (ford. Barabás Ábel, 903); Az orosz életből (ford. Zsatkovics Kálmán, 1904); Az orvos felesége és más elbeszélések (1912); Dráma a vadászaton (ford. Balla Mihály, 1914, majd 1921); Vanja bácsi (jelenetek a falusi életből, 4 felv., ford. Jób Dániel, 1920); Aki nem akar úr lenni (regény, 1921); A semmirekellő. A halál árnyai (ford. Goda Géza, é. n., 1923); Ünnepi álom (1923). 1924-ben megindult a Cs. Antal összes elbeszélő művei című sorozat, amelyből eddig a következő kötetek jelentek meg: Kísértetes éjjel és egyéb elbeszélések (ford. Peterdi István, 1924); A fekete barát és egyéb elb. (ford. Honti Rezső, 1925); Idegen kenyéren és egyéb elb. (ford. Peterdi István, 1925); A koldus és egyéb elb. (ford. Peterdi István, 1925). A Vígszínház következő drámáit hozta színre: Vanja bácsi (ford. Jób Dániel, 1920); Három nővér (ford. Kosztolányi Dezső, 1922); Ivanov(ford. Tóth Árpád, 1923); Cseresznyéskert (ford. Tóth Árpád, 1921). Csehszlovákia, 1. Csehszlovák Köztársaság. (XX köt.) "Csehszlovák Köztársaság (Csehszlovákia, Ceskoslovenská Republika), alkotmányos köztársaság a Németbirodalom, Lengyelország, Románia, Magyarország és Németausztria között. Természetes határt csak a Cseh-Morva-Érchegység és a Kárpátok, valamint a D.-i oldalon a Duna alkot körülötte, míg többi határa kivétel nélkül nyílt. Földrajzi viszonyok: Cs. két, egymástól sok tekintetben különböző földrajzi tájból áll: a Szudéták, az Érchegység, a Böhmerwald, a Kis-Kárpátok, a Cseh-Morva-határhegység által befogott s két részre tagolt cseh-morva medencéből és a Kárpátok által befogott régi felsőmagyarországi hegyvidékből. A cseh-morva medence alapja az őskori cseh masszívum, gránit, gnájsz és pala perem hegységeivel, kambrium, szilur és harmadkori üledékekkel (March és Odera-vidék), valamint újabb vulkanikus képződményekkel. Ez utóbbi helyen sok az ásványos tartalmú forrás. E terület folyói közül az Odera, Elbe, Eger, Moldva a Keleti-tenger (Rajna), a Morva, Thaya a Duna vízkörnyékéhez tartoznak. A Kárpátok vidékének a Tátra- és Fátra-, valamint a Szepes-Gömöri-Érchegység, Ostrovski-, Vepor-, Eperjes-, Tokaji-hegysor, az Erdős Kárpátok, Beszkidek s a Máramírosi-havasokat környező, folyóktól gazdagon tagozott s a magyar Alföld felé jól járható nyílt részei alkotják jellegzetes földrajzi tájait. Nagyobb síkságok : a Kis-Alföld a Mátyásfölddel és Csallóközzel, a Szepesi- és Gömöri plató, a Zemplén-Ung-Bereg alsó részeit alkotó dombvidékek által tarkított síkság. Folyói a Pap- Csehszlovák Köztársaság