Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
E, É - Egregypósa - Egres - Egreshát - Egreshely - Egrespatak - Egressy - Egrestő - Egri - *Egri - *Egry - Egyed - *Egyed - Egyeduta - Egyek - *Egyéni akció - Egyensúly - Egyesbíróság - Egyesítés - *Egyesített vármegyék
Egregypósa — 176 — Egregypósa (Pó'sa), Szilágy vm. (Tr. R.) Egres (Igris), Torontál vm. (Tr. R.) Egreshát ( Vul'sinku), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) Egreshely (Agriej, Szolnok-Doboka várm. (Tr. R.) Egrespatak (Aghirel), Szilágy vm. (Tr. R.) Egressy Ákos, színművész, megh. Budapesten 1914 dec. 25. Egrestő (Agristeu), Kis-Kliküillő vm. (Tr. R.) Egri (Ag*~i§), Szatmár vm. (Tr. R.) ,Egri Viktor, író, szül. Nagyszombatban 1898 dec. 24. Iskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban bevégezvén, önként katona lett. Az olasz, majd a német harctéren küzdött s az összeomlás után gyalog jött haza Verdimtől. Első novellája 1923. jelent meg a Pesti Naplóban. Azóta a fővárosi lapokat, de kivált a felvidéki magyarság legszámottevőbb lapját, a Prágai Magyar Hírlapot keresi fel sok élettapasztalatot eláruló, néha kissé pesszimista, de mindig érdekes novelláival. Munkái: A rácsablakos ház (regény, Budapest 1925); Pierre találkozása (novellák, Berlin 1925). Sajtó alatt: Demeter (regény) és egy novellás kötet. •Egry, J. Aurél, ügyvéd, a felsőház kinevezett tagja, szül. Budapesten 1874 febr. 13. Eredetileg főképen kereskedelmi és részvényjoggal foglalkozott ; a világháború alatt a Tisza-kormány bizalmi jogásza volt és részt vett minden fontosabb háborús gazdasági jogalkotásban; ő dolgozta ki a Haditermény r.-t. és a Pénzintézeti Központ jogi szervezetét. A világháború után a béketárgyalás anyag előkészítésében volt nagy része és számos fontosabb ügy tárgyalásakor képviselte a kormányt külföldön a jóvátételi bizottságok s a döntőbíróságok előtt, valamint az idegen kormányokkal folytatott tanácskozásokban. Jogi irodalmi művei közül említendők: A részvénytársasági közgyűlési határozatoknak megtámadása (Budapest, 1904); A részvénytársaság alapszabályai (u. o. 1906). •2. E. József, festő, szül. Zalaújlakon 1883 márc. 15. Tanulmányait Budapesten, 1903 tól Münchenben, 1905-től Párisban végezte. A budapesti kiállításokon nagyobbára rajzokkal vett részt, 1907. feltűnt Menhely előtt c. képével, 1909. pedig egy rajzsorozattal a szegény emberek életéből. 1918-ban Keszthelyen telepedett le, ahol a Balaton atmoszférájának fényjelenségeiről festett képeket, melyek nagy sikert arattak 1925. a Képzőművészek Uj Társasága kiállításán. Egyed, kisk. Sopron vm., (1920) 1096 lak. •Egyed, 1. Erna, festő és rajztanár, szül. Budapesten 1891 aug. 31. Kiállításain főként illusztrációival, tempera-rajzaival tünt fel. 1920-ban elnyerte a Borbás-féle ösztöndíjat, 1921. a képeskönyv illusztráció-díjat. Faust-illusztrációit a főváros vásárolta meg. Ismertebb munkái: Siesta; Lázálom; Féltékenység; Andersen-illusztrációk 1905-ben férjhez ment Lékay Ferenc alezredeshez. •2. E. István, közjogi író, szül. Budapesten 1886 júl. 11. Tanulmányait Budapesten végezte. 1909-ben az államtudományok sub auspiciis regis doktorává avatták ; az 1911—12. évet külföldi tanulmányúton töltötte, 1913. bírói vizsgát tett, 1922. egyetemi magántanárrá habilitálták. 1908. lépett az igazságszolgáltatási pályára, 1923. ítélőtáblai bíró lett. 1919 óta az igazságügy minisztérium törvényelőkészítő osztályán működik, amellett az egyetemi közgazdaságtudományi karon a közigazgatási jog megbízott előadója. Külön megjelent munkái és tanulmányai: A delegáció pénzügyi hatásköre (egyetemi jutalomdíjjal kitüntetve, Budapest 1907); A magyar hadügy a vezérek korában (Magyar Katonai Közlöny, 1910); Választás vagy kinevezés? (Budapest 1911); A törvényhatóság foganatosító tevékenysége (Jogállam, 1911); Karhatalom az önkormányzatban (Budapest 1912); A törvényhatóság önkormányzati hatásköre (u. o. 1913); Államfelügyelet az önkormányzat felett (u. o. 1913); Az önkormányzat alkotmányvédő szerepe (Közigazgatási Szemle, 1914); A törvényhatóság háztartása és a közigazgatási reform (u. o. 1915); Önkormányzati közigazgatás a német államokban (u. o. 1916); Az alsófokú közigazgatási bíráskodás (u. o. 1916); A háborús jog kialakulása (Jogállam, 1916); Törvényhatóságaink politikai hatásköre (Politika, 1918); Közigazgatási szervezet és eljárás (A magyar háborús jog évkönyve, 1918); A nemzeti kisebbségek védelme (Jogállam, 1920); Tanácsrendszer (A bolsevizmus Magyarországon, 1920); Járási önkormányzat (Magyar Jogi Szemle, 1921); Nemzeti királyság(Jogállam, 1921); A békeszerződés, mint magyar jogforrás (Magyar Jogi Szemle, 1921); A király helyettesítése (Jogállam, 1921); Mai közjogi berendezkedéseink (Budapest, 1. köt. 1923, 2. köt. 1925); Die heutige Staatsrechtliche Einrichtungen Ungarns (Berlin 1924); A mentelmi jog határai (Budapest 1924); Felsőbíróságaink jubileuma (Magyar Jogi Szemle, 1924); Választási bíráskodás (u. o., 1925); Iparjog (Budapest 1925) stb. E Lexikonnak is munkatársa. •3. E. Zoltán, író és hírlapíró, szül. 1891. Verseket és egyfelvonásos darabokat írt, azonkívül a Rouge et noir c. színművet. Műveinek tárgyát nagyobbára Erdög életéből meríti. Egyedura, kisk. Zala vm., (1920) 1177 lak. Egyek, nagyk. Hajdú vm., (1920) 5611 lak. •Egyéni akció, így szokás nevezni felelőtlen elemek részéről a törvényes út mellőzésével v. egyenest a törvény ellenére végrehajtott bizonyos eljárásokat. L. Felelőtlen elemek (XX. köt.). Egyensúly, államháztartásé, 1. Államháztartás egyensúlya. (XIX. köt.) Egyesbiróság (1. VI. köt.). Ezelőtt nálunk peres ügyekben csak a járásbíróság járt el mint E. Az 1925. VIII. t.-c. szerint azonban polgári ügyekben a kir. törvényszék is elsőfokban mint E. jár el. Egyesítés (1. VI. köt.) A polgári perrendtartás (1911. I. t.-c.) 233. §-a értelmében a bíróság közös tárgyalás és eldöntés végett egyesíthet olyan pereket, amelyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak folyamatban, akár ugyanazon, akár különböző felek közt. •Egyesített vármegyék, teljes néven: közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék. A trianoni békeszerződés számos vármegyét teljesen elszakított, számosat pedig területeken jelen- Egyesített vármegyék