Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
G - Gallyas - Gálocs - *Gálocsy - Galonya - Gálos - Gálos - Gálosfa - Gálosháza - Gálospetri - Galponya - Galsa - Galsworthy - Gálszécs - Galt - Galvács - *Galvanauskas - Galveston - Galwaq - Gálya - *Galzy - Gamás - Gambia - *Gamelin
Gallyas — 284 tette Szerbiában, 1916 febr.—szept.-ig Verdon előtt volt parancsnok, majd a Somme-csatában, 1918. ismét Verdun előtt volt egy hadseregcsoportnak főparancsnoka. 1920. az új birodalmi gyűlésbe képviselőnek választották. Gallyas (Haluzice), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Gálocs (Galoc), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Gálocsy Árpád (gálocsi), bánya- és kohómérnök, szül. Tarnócon (Ung vm.) 1864 máj. 15. Tanulmányait a Selmecbányai bányászati és erdészeti főiskolán végezte. Állami és külföldi szolgálat után felépítette a Chaudoir-féle fémárúgyárat, amelynek igazgatója volt, 1896. üzemfőnök lett a Rimamurányi r.-t. ózdi gyárában. 1900-ban mint magánmérnök Budapesten telepedett le. 1903—11. a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője volt, 1921. az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke lett, tiszt, tagja a Turán-szövetségnek s a Mérnökök Nemzeti Szövetségének; nagy tevékenységet fejtett ki a Területvédő Ligában, ahol a propaganda vezetője volt. Ez időbeli politikai röpiratai: A népek önrendelkezési joga (1919); La question de nationalité en Hongrie (1919); ugyanaz olasz nyelven is. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. 1922-ben kezdte írni Közérdekű levelek c. társadalompolitikai röpiratsorozatát. Munkatársa e Lexikonnak is. Galonya (Caliia), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Gálos, (Gols), Moson vm. (Tr. A.) Gálos, 1. Kálmán, szakíró, megh. Balatonfüreden 1925 máj. 17. *2. G. Rezső, irodalomtörténetíró, szül. Budapesten 1885 dec. 17. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a filozófiát a budapesti, kolozsvári és német egyetemeken végezte. A középiskolai tanári és a bölcsészetdoktori oklevél megszerzése után, 1908. keresk. isk. tanár és h. igazgató lett Temesvárott, majd részt vett a világháborúban s 1918-ban a győri felsőkereskedelmi iskola igazgatója lett. Az Arany János Társaság örökös tiszteletbeli főtitkárává választotta. Irodalomtörténeti dolgozataival a Kisfaludy Társaság pályázatain két ízben dicséretet nyert. Számos tankönyvet, továbbá sok értekezést, ismertetést, cikket és bírálatot írt a különféle hazai és német folyóiratokba. Munkái közül kiválnak forráskiadványai és Magyar irodalomtörténete, melyet Császár Elemér egyetemi nyilv. r. tanárral együtt írt s amely a régi irodalom beható ismertetésén kívül kivált az újabb magyar irodalmi jelenségek méltatásával nemcsak a tanulóifjúságnak, hanem a nagyközönségnek is jó szolgálatot tesz. Önálló művei: Arany mint műbíráló (Budapest 1910); Szentjóbi Szabó László élete és munkái (u. o. 1911., Akadémia); Kis János és a német költészet (u. o. 1911); Dayka Gábor költészete (u. o. 1912); Lukáts István versei (Temesvár 1912); A magyar irodalom története (Császár Elemér közreműködésével, I—II. Budapest 1921); Arany János novellái (u. o. 1922. Olcsó könyvtár); Legrégibb bibliafordításunk (Irodalomtört. Füz. 9., u. o. 1926). Sajtó alatt: A német irodalom (Műveltség Könyvtára, XII. köt.); Kazinczy köre (Kisfaludy Társaság Nemzeti könyvtára, XLII. köt.). E Lexikonnak is munkatársa. V. ö. Magyarország vármegyéi és városai, Temesvár város. Gálosfa, kisk. Somogy vm., (1920) 797 lak. Gálosháza (Gáláseni), Bihar vm. (Tr. R.) Gálospetri (Galos-Petrei) Bihar vármegye. (Tr. R.) Galponya (Galpáia), Szilágy vm. (Tr. R.) Galsa (Galsa), Arad vm. (Tr. R.) Galsworthy (ejtsd: gelszvörszi), John, angol író. Színműveiben és regényeiben különösen az arisztokrácia és a gazdag polgárság bizonyos típusainak a társadalmi érdekekkel szemben való lelki vakságát korholja. Előadása kellemes, könynyedén szatirikus és melankólikus színezetű. Főbb színművei: The silver box (1906); Joy (1907); Justice (1910); The Pigeon (1912); The ekin game (1920); Loyalties (1922); Windows (1922); regényei: The Island pharisees (1904); The dark flower (1913); The freelands (1915); Beyond (1917) és ennek folytatása The Forsytesaga (1922); The Burning Spear (1923);írt tanulmányokat is. A Pen-klub elnöke. 1926 őszén Budapesten járt. Magyar fordításban a következők jelentek meg tőle: A gazdag férfiú (ford. Balla Mihály, 1923); Testvériség (ford. Bartos Zoltán, 1924); A sötét virág (ford. Házsongárdhy Gábor, 1925); Ablakok (1925); Úri emberek (ford. Szép Ernő, 1925); Menekülő asszony (ford. Karinthy Frigyes, 1926); Az ezüst szelence (ford. Pünkösdi Andor, 1926). V. ö. Kaye-Smith, G. (1916). Gálszécs (Lecovce), Zemplén vm., (1919) 3432 lak. (Tr. Cs.-Szl.) Galt, város Kanadában, Ontario tartományban, (1921) 13,216 lak. Galvács, kisk. Borsod, Gömör és Kishont közig. egy. egyes, vm., (1920) 470 lak. *Galvanauskas, Frnest, litván államférfi, szül. Vadalminkaiban 1882 nov. 7. Bányamérnöknek készült, de korán részt vett az orosz ellenes függetlenségi mozgalmakban, amiért 1906-ban börtönbe vetették, de ő Belgiumba menekült. A világháborúban a szerb hadseregben, azután a francia harctéren szolgált. 1918-ban a litván függetlenség proklamálásakor őt küldték a békekonferenciára. Több izben volt miniszterelnök, kül-és pénzügyminiszter s a genfi konferencián is ő képviselte Litvániát, majd hágai követ lett. Galveston, kikötőváros Texas északamerikai államban, (1920) 44,255 lak. Galway, grófság az ír szabadállam Connaught tartományában, ter. 5940 km*, (1911) 182,224 lak. Fővárosa G., (1911) 13,942 lak. Gálya (Gaj), Temes vm. (Tr. SzHSz.) *Galzy, Jeanne,francia írónő, szül. 1893. Bölcsészeti tanulmányai végeztével az amiensi líceumban lett tanár. Les allonges című regénye 1923 Femina-díjat nyert. Szentimentális regényei népszerűek. Gamás, nagyk. Somogy vm., (1920) 2430 lak. Gambia, brit-nyugatafrikai gyarmat, területe 10,706 km 2, (1921) 210,530 lak. Fővárosa Bathurst, kikötő, 9000 lak. *Gamelin (ejtsd: gámier), francia tábornok, szül. Párisban 1872 szept. 30. Vezérőrnagy lett 1919., Camella