Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
G - Goyaz - *Gozzano - Göbölfalva - Göc - Göcs - *Gőczy - *Göde - Gödemesterháza - Gödényháza - Göding - Gödöllő - *Gödöllői Művésztelep - Gödörháza - Gödre - Gödreszentmárton - Gödrös - Gödrösolyka - Göhre - Gölle - *Göller - Göllerich - Gölnicbánya - *Gömbös
Qoyaz — 310 — Ava főiskola tanára volt, majd a Figaro és a Revue des deux mondes főmunkatársa. Köztársasági meggyőződése mellett a katolikus irány követője. A francia akadémia tagja. Számos munkája közöl fontosabbak: Chronologie de l'empire romain (1891); Lexique des antiquités romaines (1894); Le pape, les catholiques et la question sociale (1895); Autour du catholicisme social (1897—1913); Le Vatican, les papes et la civilisation (1894); L'Allemagne réligieuse: Le protestantisme (1897); Le catholicisme (4 köt., 1905 — 8); Bismarck et l'Eglise (4 köt., 1911—13); L'école d'aujourd'hui (2 köt., 1899—906); La franc-masonnerie en France (1899); L'idee de patrie et l'humanitarisme (1902); Léon XIII. (1903); Ketteler (1907); L'Église de France durant la guerre (1917); Card. Mercier (1918); L'Église libre dans l'Europe libre (1920); L'histoire réligieuse (1922); Portraits catholiques (1921); Pensée réligieuse de J. de Maistre (1921); Papauté et chrétienté sous Bénoit XV. (1922); Card. Lavigorie (1925); Frédéric d'Ozanam (1926). Neje, Lucie Félix Faure, a volt köztársasági elnök leánya, író és költő, szül. Amboiseban 1866 máj. 4., megh. Párisban 1913 jún. 22. Művei: Nevvman (1900); Les femmes dans l'oeuvre de Dante (1902); La vie et les morts des fées (1910); Chansons simplettes pour les petits enfants(1907); Ira vie nuancée (1905); Ames paiennes, ames chrétiennes (1906). Goyaz, 1. brazíliai állam, ter. 747,090 km 2, (1920) 528,879 lak. — 2. G, az állam fővárosa, 25,000 lak. *Gozzano, Guido, olasz költő,szül. 1883., megh. 1916-ban. Legjelentősebb verskötetei: I colloqui; L'altare del passato (Ámult oltára); L'ultima traccia (Az utolsó nyom). Indiai utazását Verso la cuna del mondo (A világ bölcsője felé) c. prózai művében örökítette meg. Göbölfalva (Bugovce), Szepes vármegye. (Tr. Cs -Szl) GÖC (Ghioli), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Göcs (Golesti), Maros-Torda vm. (Tr. R.) *Gőczy Lajos, nőorvos, szül. Désen 1886 dec. 6. Tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. Előbb a budapesti II. sz. női klinikán és a Szt. Rókus-kórház nőosztályán működött, majd a Zita-kórház szülő- és nőosztályának alorvosa és a menekült Erzsébet-egyetem első tanársegéde, 1922. adjunktusa lett. 1923-ban Pécsett magántanárrá habilitálták a szülészeti műtéttan című tárgykörből. Munkái: A női húgycső záróizmának pótlása Goebel-Stückel műtéttel; Szülések alkalmival keletkező légembóliákról; Méhelőesések gyógyítása egyesített Neugebauer-Lefort-Mackenrodt-műtéttel; Sclerosis multiplex polyinsularis szövödése terhességgel; Fogóműtétekről; Az Erzsébet Tud. Egyetem szülő és nőbeteg-klinikáján használatos gyógyító eljárásokról ; Császármetszésekről; Egyszerű strumában szenvedett halott egyénen végzett császármetszés. *Göde Lajos, ref. lelkész, szül. Madocsán (Tolna vm.) 1882 okt. 17. A teológiát Budapesten végezte. 1910-ben szekszárdi lelkésszé választották, hol vezetője lett az egyházmegyei belmissziói munkának s a tolnai egyházmegye irányításában előbb mint aljegyző, majd mint főjegyző vett részt. A világháborúban tábori lelkészként szolgált s harctéri naplója Volhyniában címen jelent meg. 1924-ben budapesti Kálvin-téri lelkésszé választották. Megjelent egy kötet beszéde, amelyet eredetiség, közvetlenség és a szerető meleg szív ékesszólása jellemeznek. Gödemesterháza (Stânceni), Maros-Torda vm. (Tr. R.) Gödényháza (Gödényhaza), Ugocsa vm. (Tr. Cs.-Szl.) Göding, város Morvaországban, (1921) 13,198 lak. Most Cseh-Szlovákiához tartozik. Gödöllő, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., (1920) 10,262 lak. 1913 járásbíróságot állítottak fel. A jászóvári premontreiek új reálgimnáziuma számára 1925. díszes új épület és internátus épült. 1926. egyetemes sportpálya készült. A fővárossal való összeköttetésnek kiváló előmozdítója lett az 1912. egész 6.-ig kiépült villamos helyiérdekű vasút. * Gödöllői Művésztelep, Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és felesége Gödöllőre költöztével (1901) alakult ki minden hivatalos formaság nélkül. Az általuk alapított és fentartott szőnyegszövő-műhelyben fiatal iparművészek kaptak munkát, akikhez utóbb az ifjabb művésznemzedék több tagja csatlakozott. Gödörháza, kisk. Vas vm., (1920) 805 lak. Gödre, kisk. Baranya vm., (1920) 1160 lak. Gödreszentmárton, kisk. Baranya vm. (1920) 503 lak. Gödrös (Krivostany), Zemplén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Gödrösolyka (Kriva Orka), Zemplén vm. (Ts. Cs.-Sz.) Göhre, Paul, német szociálpolitikus, 1910— 1918-ig tagja volt a birodalmi gyűlésnek, 1918. államtitkár lett a porosz hadügyminisztériumban, 1919. a porosz államminisztériumban államtitkár. Önálló művei: Drei Monate Fabrikarbeiter und Handwerksbursche (1891); Der unbekannte Gott (1914); Gölle, kisk. Somogy vm., (1920) 2801 lak. *Göller, Emil, német kat. teológus, szül. Berolzheimben (Baden) 1874 jan. 25. A freiburgi egyetemnek volt tanára. Főbb művei: Die päpstliche Penitentiarie bis zu ihrer Umgestaltung unter Pius V. (1907); Die Einnahmen der apostolischen Kammer unter Johann XXII. (1910) és Die Einnahmen der apostolischen Kammer unter Benedikt XII. (1920); Der Ausbruch der Reformation und die spätmittelalterliche Ablasspraxis (1917); Das Eherecht im neuen kirchlichen Gesetzbuch (1918). Göllerich, August, osztrák zeneiró, megh. Linzben 1923 márc. 16. Gölnicbánya (Göllnitz), r. t. város Szepes vm., (1919) 3713 lak. (Tr. Cs.-Szl.) * Gömbös Gyida (jákfai), politikus, ny. államtitkár, szül. Murgán (Tolna vm ) 1886 dec. 26. A pécsi honvédhadapródiskolát elvégezvén, előbb a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1912. Budapesten a felsőbb tiszti iskolát, majd a bécsi hadiiskolát végezte, mire a XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályába rendelték; a világháborúban több csapattestnél szolgált, 1916. megsebesült Gömbös