Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
N - Nádaskóród - Nádaspapfalva - Nádaspatak - Nádasszentmihály - *Náday - Nádfő - Nádkút - Nălac - Nádlány - Nádler - Nádorfa - Nádpatak - Nadrág - Nászeg - Nádudvar - Nádújfalu - *Nagaoko - Nagaszaki - Nágocs - Nagoja - Nagpur - *Nagy
Nádaskóród — 680 — Nádaskóród (Corwh), Kolozs vm. (Tr. R.) Nádaspapfalva (Papfalva), Kolozs vmegye. (Tr. R.) Nádaspatak (Nádaspatak), Bereg vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádasszentmihály (Sánmihaly), Kolozs vm. (Tr. R.) *Náday Béla, színész, N. Ferenc (1. XIV. köt.) és Vidmár Katalin fia, szül. Budapesten 1877 máj. 29.1898-ban a Nemzeti Szinház szerződtette. Legjobb szerepei: Bilicky (A dolovai nábob leánya); Polilla (Közönyt közönnyel); Lord Loon (Egyenlőség) ; Duval Henri (Válás után). Felesége Tasnády Ilona, a Nemzeti Szinház tagja. Nádiő (Nádvej), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádkút (Rohrbrunn), Vas vm. (Tr. A.) Nadlac ( Nagylak, Nádlány (Najdlice), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádler Róbert, festő, 1917. lemondott az Iparművészeti Iskola vezetéséről és az ornamentális rajz tanára lett a budapesti műegyetemen. 1925-ben összegyűjtött munkáit kiállításban mutatta be. Szerkesztette a Díszítőművészet c. folyóiratot és több cikket írt a művészi és rajzoktatás reformjáról. Nádorfa (Neradnovci), Vas vm. (Tr. SzHSz.) Nádpatak (Rodbav), Nagy-Küküllő vm. (Tr. R.) Nadrág (Nádrag), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Nádszeg (Nádseg), Pozsony vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádudvar, Hajdú vm., (1920) 9165 lak. Nádújfalu, kisk. Heves vm., (1920) 735 lak. •Nagaoko, japáni város Hondo-félszigeten, (1920) 41,627 lak. Nagaszaki (Nangaszaki), japáni kikötőváros Kiusiu szigeten, (1920) 176,534 lak. 1923. földrengés rombadöntötte. Nágocs, kisk. Somogy vm., (1920) 1191 lak. Nagoja, japáni város Nippon szigetén, (1920) 429,997 lak. Nagpur, város Brit-Kelet-India Agra provinciájában, (1921) 146,193 lak. •Nagy, 1. Adorján, színész, szül. 1888. A színiakadémia elvégzése után 1910. Kolozsvárra szerződött. 1918-ban a Nemzeti Színház szerződtette. 1925-ben a Színművészeti Akadémia tanára lett. Főbb szerepei: Tesraann (Hedda Gabler); Morell (Candida); Pincér (Nem lehessen tudni); Helmer (Nóra); Macduff (Macbeth); Lucifer (Az ember tragédiája) 1918-ban nőül vette Szabados Piroskát (szül. 1896.), a kolozsvári Nemzeti Színház tagját, aki Budapesten is nagy sikerrel játszotta Júlia kiasszonyt, Hildát (Solness építőmester), a Tanitónőt stb. 2. András, író, szül. Tiszalúcon 1875 márc. 2. Főiskolai tanulmányait Budapesten és Sárospatakon végezte. Doktorrá avatása után állami szolgálatban volt, a határrendőrség felállításakor tiszt lett, később a csendőrségben, majd a nemzeti hadseregben szolgált. Sok költeménye, prózai műve és ifjúsági munkája jelent meg fővárosi és vidéki lapokban, a Gárdonyi Géza-Társaság is rendes tagjául választotta. 3. N. Dezső, gépészmérnök, megh. Csabdin 1916 márc. 18. 4. N. Emil (vámosi), politikus és jogi író (XIV. köt.), 1922. Szolnokon, régi kerületében nemzetgyűlési képviselőnek választották, 1923. gróf Bethlen István kormányában igazságügyminiszter lett. Elkészítette a büntetőjogi novellát s több fontos igazságügyi reformot vitt keresztül. 1924 febr.-ban lemondott tárcájáról, azután Angolországba ment, ahol a jogi élet tanulmányozásával foglalkozott, egyszersmind sok cikket írt a Budapesti Hírlapba. 1926 nyarán az International Law Association magyar csoportjának vezetője lett, 1926-ban ismét Szolnokon országgyűlési képviselőnek választották. 5. N. Endre, író, Salamon Bélával együtt megszervezte a Terézkörúti Színpadot, amelynek társigazgatója. Újabb művei: Sienai szent Katalin vőlegénye (1916); Szeplőtlen asszony (1916); Erdély fia (1917); Oh az a vén bujor (1917); Phőbus védencei (1918); A Mágocsy csirkék története (1918); Gróf Mádi Zsigmond (1919); Piri papája (bohózat, Dunaparti Színház, 1919); Lukits Milos kalandjai (1926); A vásáros (színjáték, Belvárosi Színház, 1926). 6. N. Ernő, jogtudós, megh. 1921 aug. 29. 7. N. Ferenc, jogtudós, egyetemi tanár (XIV. köt.), a világháború alatt államtitkár és az Orsz. Közélelmezési Hivatal vezetője lett, 1918 okt. 31. Károly király a Károlyi-kormányban közélelmezési miniszternek nevezte ki, de e tisztéről 1919 jan.-ban lemondott. 1927-ben a Pázmány Péter tud. egyetem felsőházi tagnak választotta. Újabb munkája: Vécsey Tamás emlékezete (Akadémiai emlékbeszéd, 1922). 8. N. György, politikus és ügyvéd (XIV. ker.), megh. Budapesten 1923 márc. 29. Mint az 1913. megszüntetett köztársasági párt volt elnöke, 1919 márc.-ban kilépett a függetlenségi Lovászy-pártból és Károlyihoz csatlakozott, de a proletárdiktatúrával megszűnt politikai szerepe. 9. N. Gyida, történetíró, megh. 1924 júl. 1914-ben miniszteri tanácsosi címet nyert. Tevékeny részt vett a Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának munkálataiban (forráskiadási szabályzat) s az Anjoukori okmánytár szerkesztésében, melyből a VII. köt. 1920. jelent meg. A VIII. kötet is készen van. •10. N. Gyula (szőkefalvi), matematikus, szül. Erzsébetvárosban (Kis-Küküllő vm.) 1887 ápr. 11. Tanulmányait a kolozsvári és göttingeni egyetemeken végezte. A privigyei, rózsahegyi, csíksomlyó-csíkszeredai r. kat. főgimnáziumokban. 1912—1915-ig a kolozsvári Marianumban volt tanár. 1915-ben a női felsőkereskedelmi iskola igazgatója és egyetemi magántanár lett. 1918-ban a Szent István Akadémia tagjának választotta. 1926-ban a Math. és Phys. Társulat a König Gyula-féle jutalommal tüntette ki. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban, közülök legjelentősebbek: Aritmetikai vizsgálatok a magasabb fokú ternaer egyenletek körében (Math. és Természettud. Ért. 30. köt., 1912; Math. Ann., Band 73); Hurkolt és láncolt algebrai térgörbék algebrai előállításáról (u. 0. 34. köt., 1916; Jahresbericht d. D. M. V., Band 25); Sík és térbeli algebrai görbék reális meneteiről (u. 0.33. köt., 1915; Math. Ann., Band 77); Über Kurven von Maximal-Klassenindex (Math. Ann. Band 89-90, 1923); Maximális in Nagy