Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
N - *Németalföldi India - Németalföldi irodalom - Németalföldi-Kelet-India - Német-Ausztria - Németbánya - Németbarnag - Németbél
Németalföldi India — 695 — Alkotmány és történet. II. alkotmánya a világháború alatt, 1917. változott meg. Ekkor Gert van d. Linden miniszterelnöksége idején bevezették az általános választójog proporcionális, nőkre is kiterjesztett rendszerét, választási kényszerrel. Az ennek alapján történt 1918-iki választás, a középpártok rovására, a szociáldemokrata és konzervatív pártokat erősítette. Az új miniszterelnök, Ruus de Beerenbrouck, a Németország felől jövő forradalmi mozgalmakat szociális reformokkal, főkép a nyolc órai munkaidő törvénybeiktatásával ellensúlyozta. Ezáltal az 1922-iki választáson a konzervatív, a keresztény-történeti és a katolikus pártok erősbödtek a szocialisták rovására. Az 1922-iki parlament mégis demokratikus szellemben módosította az alkotmányt. Választói joga van minden 25. évét betöltött, mindkét nembeli állampolgárnak választható minden 30 éven felüli állampolgár. A képviselőház 100 képviselőből áll, az ülésszak 4 éves, a felsőház 50, a tartománygyűléseken 6 évre választott tagból áll A választás általános, egyenlő, titkos és közvetlen. A kettős kamara mellett még van 14 tagú államtanács (Raad van State). 1923-ban Golyn, a kiváló nemzetgazdász lett a pénzügyminiszter s ő az összes állami fizetéseketésére szállította le, a vámot felemelte, új adónemet léptetett életbe, minek következtében 1925, a pénzügyi egyensúly helyreállott. Időközben Golyn a miniszterelnökséget is átvette, de nem tudta megakadályozni azt, hogy a katolikus párt, mely a XIX. sz.-ban jelentéktelen szerepet vitt, a kamarába egyre nagyobb számban kerüljön be. 1925 nov. Colyn is lemondott, de második kormányalakítása nem járt sikerrel. Ezért az új kormányt nem parlamentáris alapon de Geer alakította meg 1926 márc.-ban. W. O. Robertson—Scott, War time and peace in Holland (1914); Japikse, Stellung Hollands im Weltkrieg (1921); Arselin, La Hollande dans le Monde (1921); Ramouir, Holland under Queen Wilhelmina (1923); Bonsquet, Evolution sociale aux Pays-Bas (1923); L. Nemry, Les Pays-Bas aprés la guerre (1925); G. N. Clark, The great Netherlands Idea (Edinburgh Review 1926 ápr.) •Németalföldi India. A németalföldi gyarmatok két részre oszlanak: Németalföldi Kelet-Indiára és Nyugat-Indiára (Szurinammal). 1. A keletindiai gyarmatok részei: a Nagy Szunda-szigetek (Jáva, Madura, Szumátra, Borneo, Celebesz), a Kis Szunda-szigetek (Bali, Lombok, Szumbava, Flores, Timor, Szumba) és a Molukkák, a hozzájuk tartozó apró szigetekkel, valamint Új-Guinea Ny.-i része, összesen 1.768,789 km 2 területtel, kb. 37.397,253 lak. Politikailag feloszlanak: 1. közvetlen németalföldi kormányzat alatt álló országokra, 2. hűbéres, 3. szövetséges országokra. A németalföldi kormányzat alatt álló részek rezidenciákra, divíziókra, kormányzóságokra, kerületekre és községekre (dessas) oszlanak. A főkormányzót, valamint a melléje rendelt 5 tagú indiai kormánytanácsot Németalföld uralkodója nevezi ki 5 évre. Az egyes rezidenciák élén németalföldi tisztviselők állanak. Ezek végzik a felügyeletet a szomszédos hűbéres és a szövetséges országok fölött is. A keletindiai gyarmatok egyes részeinek területe és lakossága. Az európaiak száma ezek közt kb. 82,000, a kínaiaké 600,000. A keresztények száma kb. 450,000. (Németalföldi Nyugat Indiát. Gujána és Curagao alatt, XX. köt.) Németalföldi irodalom (I. XIV. köt.). Az újabb költők Pesk (1860—1881), a fiatalon elhunyt lirikusforradalmár emléke körül csoportosultak. Folyóiratuk a De nieuwe Gids (szerkesztője Frederik van Beden), legtehetségesebb tagjai: Adama van Scheltema és Henriette Roland Holst. Egy másik csoport Albert Verney havi folyóirata, a De Beweging mellé állt. Legkiválóbb költői az idősebb nemzedéknek: Verwey, Boutens, de Woestijne, J. H. Leopold (megh. 1925.), Geerten Gossaert (Experimenten, 1919), A. Roland Holst (Henriette unokaöccse), Jacob Israel de Haan (megh. 1924.), az újabbak közül M. Nijhoff, Wermneus Buning (In Memóriam, 1924), Van Schagen, Besnard, Slauerhoff stb. A prózaírók közül Ary Brins (Heilige Todt, 1913), Jack van Looy (Jaapje, 1917), Herman Robbers (Román van een gezin), J. de Meester (Geertje, 1921), van Hidzen, II. Guerido (De Jordaan, 1914; De oude Waereld, 1918), A. van Schendel, van Moerkerken stb. válnak ki. A regényírók vezére azonban Gouperus volt (megh. 1923; Herakles, 1913; De Komedianten, 1917; Iskander, 1920). A nőírók sorából Margó Antink, Top Naeff (Voor de Poort, 1914), Ina Boucher Bakker (Armoede, 1917; Het Spiegeltje, 1917), A. de Wit, Carry van Bruggen, Jo van Ammers-Küller (Het Hans der Vreugden, 1922; Jenny Heysten, 1923), Annie Salomons (Ada van Gerle álnéven) említendők. A drámaírók legjelesebbje Heyermans volt, aki utolsó műveiben a szimbolizmussal is próbálkozott. Legkiválóbb újabb színjátéka a De wijze Kater (1920). Emants utolsó művei közül az Om de Mensen, J. A. Simons-Mees drámái közül a Levensstroomingen emelkedik ki. Említést érdemelnek még: Jan Fabricius (Benzaam, De Meteoor), Ranucci-Beckmann asszony, van Bossem és Alph. Landy (De Paradissvloek). V. ö.: H. Robbers, De Nederlandsche Litteratuur na 1880 (1922). Dirk Goster, Nieuwe Geluiden (1924). Németalföldi-Kelet-India, 1. Németalföldi-India (XX. köt.) Német-Ausztria vagy Ausztria (Republik Deidsch-Österreich), 1. Ausztria, XIX. köt. Németbánya, kisk. Veszprém vm., (1920) 521 lakossal. Németbarnag, kisk. Veszprém vm., (1920) 261 lakossal. Németbél (Németbél), Pozsony vm. (Tr. Cs. Szl.) A gyarmat neve Területe Lakóinak A gyarmat neve km^-ben száma Jáva és Madara... .131,733 30.098,008 4.029,503 Banka rezidencia ... ... ... 12,681 115,189 Billiton « 4807 36,858 Borneo 2 « ... 528,900 1.233,655 Celebesz « 120,917 415,499 Menado « 67,462 436,406 14,406 308,600 Bali és Lombok rezidencia ... 10,831 397,204 523,535 Nyugati Új-Guinea ... 10,831 397,204 200,000 Összesen... ... 1.768,789 37.397,253 Németbél