Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

Sz - *Szcserbatszky - Széchenyi - Szécsen - *Szécsi - Szederkényi - Szeged - *Szegedy - *Szegő - *Szejfullina - Székely

Szcserbatszky — 815 — Székely lön Sz.-et kell alakítani. E Sz.-eket a választási bizottság az elsőfokú közigazgatási hatóság meg­hallgatásával alakítja meg. A Sz. elnöke és tagjai esküt tesznek (1925. XXVI. t.-c. 54. és 55. §.). A szavazás eredményének megállapítása végett a Sz. elnöke az iratokat a választási bizottsághoz terjeszti be. •Szcserbatszky, Fedor Ippolitovics, orosz orientalista, szül. Szent-Péterváron 1867. U. o., majd Bécsben és Bonnban tanult szanszkrit nyel­vészetet, majd egyetemi tanár lett ós Tibetben két évig kutatott. Főbb munkái: Theory of know­ledge and logic according to the later Buddhists (1899, németül 1924); The central conception of Buddhism (1923, a Brit. Acad. kiadása); The con­cepcion of Nirvana (1926). Széchenyi, 1. István, gróf, műveinek kiadását a Magyar Történelmi Társulat 1921. indította meg. A 10. kötet 1925. jelent meg. A róla szóló újabb bibliográfia: Károlyi Árpád, Sz. elkobzott iratai (Századok, 1920); Szekfű Gyula, Sz. igéi (1921); u. a. Három nemzedék (1922); Túri Béla, Sz. Nagy Magyar Szatírája (Budapesti Szemle, 1923); A Kelet népe (szerk. Ferenczy Zoltán, 1925); Sz. naplói (szerk. Viszota Gyula, 1925—26); Horváth Jenő, Sz. első angol útja (Budapesti Szemle 1926). 2. Sz., Manó, gróf, diplomata, megh. 1926 dec. 30. Szécsen Miklós gróf, diplomata, megh. Gyön­gyösszentkereszten 19i?6 máj. 18. •Szécsi Ferenc, költő, szül. Tiszapüspökiben 1892 ápr. 29. Érdemei vannak a magyar-olasz vonatkozások kiderítése, olasz írók fordítása körül. Művei: Addio signorina (versek, 1923); Napraforgó (műfordítások, 1924); Hegedűszóló (versek, 1925); Gioconda-dalok (versek). Szederkényi Anna, írónő, újabb müvei: La­terna magica (1917, később átdolgozta panto­mimre Kósa György zenéjével); Márika (1925); Amiért egy asszony visszafordul (1925); Az ismeretlen fiatalember. Döcög a szekér {kót reg., 1926). Szeged szab. kir. város, (1. XVII. köt.) újabb építményei közül az új egyetemi építkezések emelik a város külső képének előkelőségét; a leszámoló hivatal néven ismert nagy vasúti épü­letet szintén különböző egyetemi intézetek elhe­lyezésére alakítják át. Á hatalmas fogadalmi templom külső befejezése 1927-re van tervezve. A tanyai iskolák számát is állandóan növelik. 1926-ban az egyetem mellett a következő iskolák vannak : a piarista és állami gimnázium, állami reáliskola, tanítóképző intézet, 4 polgári, 15 bel­területi ós 78 tanyai iskola, faipari szakiskola, fiú- és leány felső kereskedelmi, kereskedő- és iparosinas iskola, zeneiskola s az 1924. Újszege­den megnyílt alföldi mezőgazdasági intézet. Meg­valósulás előtt áll a világháború miatt abba­maradt tanyai vasút is, amely 72 km. hosszú­ságban fogja összekötni a város belsejét az alsó tanyákkal. Az ipar még túlnyomóan kisipari jellegű. 1925-ben az iparosok száma 4517, a keres­kedőké 3008. A gyári vállalatok száma 50, körül­belül 5500 munkással. A nagyipari termelést a Sz. természetes gócpontjához tartozó bácskai és torontáli területek elszakítása súlyosan érintette. •SzegedyLászló, amerikai magyar író, szül. Sajó­várkonyban 1881. Budapesti újságíró volt, majd a clevelandi Szabadság szerkesztője lett. Müvei: Felhőkarcolók árnyékában; A fényes Broadway és a sötét Bowery; Bányák világa; A geushirek királynője; Bujdosó magyar múzsa; A Yellow­stone Park tündére; Felhők felett és víz alatt; Keresztfa lett hazánk; Sági biró lánya (nép­ballada) ; Európai Egyesült-Államok. •Szegő, 1. Ernő, közgazdasági író, szül. Mis­kolcon 1886 júl. 3. Az egyetemet Budapesten, Berlinben és Genfben végezte, 1908. egyetemi gazdaságtörténelmi pályadíjat nyert Róma köz­gazdasága Diocletian korában c. munkájával. 1911-ben a budapesti kereskedelmi ós iparkamara kötelékébe lépett, ahol 1922. titkár lett. Főbb művei: Tözsdereform (1910); A budapesti ott­honmunka (1912); Állami pénzügyeink reform­jának közgazdasági szükségessége (a budapesti keresk. ós iparkamara kiad., 1926); DieMobiliar­hypothek (1926). A keresk. és iparkamara meg­bízásából mint pénzügyi előadó a pénzügyi ter­mészetű kérdések kidolgozója. A fővárosi napi­lapokba, főleg a Pester Lloydba sok tanulmányt írt. •2. Sz. Gábor, matematikus, szül. Kúnhegyesen 1895 jan. 20.1918-ban Bécsben doktorrá avatták, 1921. egyetemi magántanár, 1925. rendkívüli tanár lett Berlinben. 1926-ban Königsbergbe egyetemi rendes tanárnak nevezték ki. Matema­tikai tanulmányai hazai és külföldi folyóiratok­ban jelentek meg. •Szejfullina, Lidia N., orosz írónő, szül.Várláá­movo sztanicán (Orenburg kormányzóság) 1889. Apja megkeresztelkedett tatár, anyja orosz pa­rasztasszony volt. Szibíria művészi krónikása. 1921-ben jelent meg első elbeszélése Pávluskin karrierje c., melyet számos regény s elbeszélés követett. Müvei hű rajzai a mai orosz életnek. Székely, Í.Andor (dobai), festő, 1919. megkapta az állami grafikai díjat Téli nap Sztambulban c. színes rajzára a Nemzeti Szalonban. •2. Sz., Arthur, közgazdasági író, szül. Kis­béren 1887 márc. 28. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párisban végezte s jog­tudományi doktor lett. 1910—1913-ig a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, 1914—1916-ig a Magyar Vámpolitikai Központ­nak titkára; 1916 óta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Ezenkívül 1920 óta igaz­gatója a Magyar Külkereskedelmi Szövetségnek és 1923 óta a kamara által delegált ügyvezetője a Vámpolitikai Központnak. Napilapokban, folyó­iratokban és kamarai kiadványokban nagyszámú tanulmánya és cikke jelent meg. A Vámpolitikai Központnak az autonóm vámtarifa revíziója tár­gyábankészült hatkötetes emlékirata (1916—1917) több fejezetét írta meg. Önállóan megjelent mun­kái: A történelmi materializmus (Fazekas Sán­dorral, Budapest 1912); Eduárd Bernstein: Ami a marxismusban maradandó (ford., 1914); Háborús kiviteli tilalmak nálunk, Németországban, Tö­rökországban és a semleges országokban (2. kiad. 1914); Háborús gazdasági törvények és ren­deletek (1915—1918,9 kötet, törvény- ós rendelet­gyűjtemény); Háború és közgazdaság (1915);

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék