Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

Sz - Székesfehérvár - Szekfű - Szelényi - Szemák - *Személyi - *Szende - Szendéné - *Szendrey - Szendrő - *Szenes - Szentes - Szentgyörgyi - *Szentimrei - *Szentiványi

Székesfehérvár — 816 — Az új autonóm török vámtarifa (1916); A ma­gyar külügyminisztérium külkereskedelmi szol­gálata (1918); Importőrök kiskátéja (1919); Ki­viteli politikánk és a gazdasági válság (1921); A Jugoszláviával, Romániával és Csehszlovákiá­val kötendő kereskedelmi szerződések (1921); A kereskedelempolitika helyzete Európában és Magyarországon (1924); Magyarország keres­kedelmi szerződéses politikája (1926). 3. Sz- István, egyetemi tanár, prelátus, megh. Budapesten 1927 febr. 27. •4. Sz., Jenő, lapszerkesztő, szül. Gyöngyö­sön 1871 szept. 8. Budapesten jogot végzett és hírlapíró lett, 1900. a Gyöngyösi Lapokat szer­kesztette. Számos politikai és gazdasági cikket írt; a nagy gyöngyösi tűzvész után a Gyöngyösi Phoenix monográfiát szerkesztette. *ö. Sz. Mihály, operaénekes, szül. Jászberény­ben 1901 máj. 8. 1921-ben kezdte énektanulmá­nyait László Géza énekmesternél, 1923 júl. az Operaház szerződtette. Főbb szerepei: Sarastro, Sparafucile, Brogni, stb. G. Sz. Sámuel, hírlapíró, megh. Budapesten 1926 febr. 14. Újabb munkája: Egy újságíró élményei (1926). Székesfehérvár, szabad kir. város (1. XVII. k.), vegyes dandárparancsnoksági és államrendőrségi kerületi főkapitánysági székhely lett. 1922 óta ro­hamosan fejlődik. Megépült az új villamos telep, amely a városon és állami szikratávíró állomá­son kívül a környék községeit is 40 km.-nyi tá­volságig árammal látja el. Számos új köz- és magánépület épült, köztük az állami hadiárva­intézet több száz személyre. Az Árpád-fürdő szén­savas fürdőit az ország minden részéből láto­gatják ; a város területén több szénsavas gyógy­forrás van. Szekfü Gyula, történetíró, 1925. egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a buda­pesti egyetemre, ugyanazon évben a Magyar Tud. Akadémia lev. tagjának választotta. Leg­újabb műve: A magyar államnyelv kérdése (1926). Szelényi Ödön, ev. teol. tanár, 1919. követte a Budapestre menekült pozsonyi ev. teo­. aka­démiát, amelynek megszűnéséig, 1923-ig tanára volt. 1923-ban a Veres Pálné ev. női liceum ta­nára, 1925. a debreceni egyetemen az újabb ma­gyar neveléstörténet magántanára lett. Újabb művei: Az evangélikus nevelés története (Po­zsony, 1917); Egy érdemes régi magyarhoni pedagógus-teológus (u. o. 1917); Kis vallástörté­net (1922); A neveléstan alapvonalai (Budapest, 1922); A lélek élete (u. o. 1923) stb. Szemák István, tanár, pedagógiai író, megh. Budapesten 1925 nov. •Személyi Kálmán, jogi író, szül. Nagyváradon 1884 jan. 19. 1915—1920. a nagyváradi jog­akadémia tanára volt, 1920. a római jog magán­tanára lett a budapesti egyetemen. Művei: A név­jog (1915); A nő­k magánjogi helyzetéről (1918); Elidegenítés és rendelkezés (1918); Az enged­mény történetéből (1921); A solutio jogi termé­szete (1924). •Szende Ferenc, operaénekes, szül. Hanton Tolna vm.) 1887 ápr. 5. Iskoláit Pécsen végezte, énektanulmányait pedig Budapesten Jakoby Antalnál és Lipcsében Augustine Böhme-Köhler énekmesternőnél, öt éven át működött vidéken, mint karmester. Pozsonyból szerződtette az Opera 1913 ápr. 1. Kiváló baritonista, 65—70 szerepet énekelt. Legjobb szerepei: Hans Sachs, Wotan, Scarpia, Ochs báró (Rózsalovag), Mefisztó Btb. Szendéné, Dárday Olga, írónő, megh. 1923 jan. 22. •Szendrey Zsigmond, nyelvész és folklorista, szül. Szatmáron 1879 febr. 28. Középiskoláit a kolozsvári piarista főgimnáziumban, bölcsészeti tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Előbb Nagyszalontán, 1918. Budapesten lett tanár. Fő művei: Útmutató a néphagyományok gyűjté­sére (Nagyszalonta 1914); A néphagyományok gyűjtésének módszerei (Magyar Néprajzi Társa­ság, Budapest 1924); Nagyszalontai népköltési gyűjtemény (Kisfaludy Társaság, u. o. 1925); A magyar nép mondái (sajtó alatt); A magyar népszokások (sajtó alatt). Összehasonlító és ma­gyar nyelvészeti, etnográfiai dolgozatai külön­böző filozófiai szakfolyóiratokban jelentek meg. Szendrő, 1. Semendria. (XX. köt.) •Szenes, 1. Andor, festő, szül. Szolnokon 1895. Szolnokon Fényes Adolf tanítványa volt, majd Münchenben tanult. Párisban telepedett meg. Első budapesti kiállítását a Belvedereben rendezte 1924-ben. •2. Sz. Béla, író, újabb vígjátékai: Húsz egy­felvonásos (1924); Az olasz asszony (Belvárosi Színház, 1925); A csirkefogó (Vígszínház, 1925); Az alvó férj (u. o., 1926); Nem nősülök (u. o., 1927). Szentes, r. t. város, Csongrád vm. székhelye; legújabban főgimnáziuma reálgimnázium lett, van állami polgári leányiskolája is, továbbá több könyvtára, nevezetes a Csongrád vm.-i múzeum, amely népvándorláskori és hun leletekben a leg­gazdagabb múzeumok egyike. Szentgyörgyi István, szobrász, 1921. elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó díját és a Céhbeliek ezüst­érmét, 1922. a Szinyei-nagydíjat és a fő­város nagy­díját, 1923. Bölcselkedés és bölcseség c. szobrával a Céhbeliek aranyérmét, 1925. a Mű­csarnok aktkiállításának első díját, továbbá a szolnoki és soroksári hősi­ emlékpályázat első díját. 1925-ben a Képművészeti Főiskola tanára és kormányfőtanácsos lett. •Szentimrei Jenő, író, hírlapíró, szül. Aradon 1881. 1918-ban megindította az Új Erdély c. folyóiratot Kolozsvárott, később a kolozsvári Vasárnapi Újság, majd az ottani Újság szerkesz­tője lett. Kiváló lírikus és elbeszélő, írt ezenkívül szatírákat, karcolatokat. Királyleány c. egyfel­vonásosát 1912. Marosvásárhelyt, Petőfi vissza­jön c. darabját 1915. Kolozsvárott hozták szín­padra. Munkái: Azoknak a keveseknek (1912); Erdély felöl (versek); Egyenest támadás; Mik­roszkóp (karcolatok, Kolozsvár 1921); Nyári délután Egeresen (versek, u. o. 1924); Városunk és egyéb elbeszélések (Marosvásárhely 1925). •Szentiványi Gyula, festő, szül. Vihnyén 1881 nov. 6. Budapesten Székely Bertalannál, München­ben Angelo Janknál tanult. Főbb művei: Őskori harcjelenet (freskó a Képzőművészeti Főiskola Szentiványi

Next