Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
Sz - Székesfehérvár - Szekfű - Szelényi - Szemák - *Személyi - *Szende - Szendéné - *Szendrey - Szendrő - *Szenes - Szentes - Szentgyörgyi - *Szentimrei - *Szentiványi
Székesfehérvár — 816 — Az új autonóm török vámtarifa (1916); A magyar külügyminisztérium külkereskedelmi szolgálata (1918); Importőrök kiskátéja (1919); Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (1921); A Jugoszláviával, Romániával és Csehszlovákiával kötendő kereskedelmi szerződések (1921); A kereskedelempolitika helyzete Európában és Magyarországon (1924); Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (1926). 3. Sz- István, egyetemi tanár, prelátus, megh. Budapesten 1927 febr. 27. •4. Sz., Jenő, lapszerkesztő, szül. Gyöngyösön 1871 szept. 8. Budapesten jogot végzett és hírlapíró lett, 1900. a Gyöngyösi Lapokat szerkesztette. Számos politikai és gazdasági cikket írt; a nagy gyöngyösi tűzvész után a Gyöngyösi Phoenix monográfiát szerkesztette. *ö. Sz. Mihály, operaénekes, szül. Jászberényben 1901 máj. 8. 1921-ben kezdte énektanulmányait László Géza énekmesternél, 1923 júl. az Operaház szerződtette. Főbb szerepei: Sarastro, Sparafucile, Brogni, stb. G. Sz. Sámuel, hírlapíró, megh. Budapesten 1926 febr. 14. Újabb munkája: Egy újságíró élményei (1926). Székesfehérvár, szabad kir. város (1. XVII. k.), vegyes dandárparancsnoksági és államrendőrségi kerületi főkapitánysági székhely lett. 1922 óta rohamosan fejlődik. Megépült az új villamos telep, amely a városon és állami szikratávíró állomáson kívül a környék községeit is 40 km.-nyi távolságig árammal látja el. Számos új köz- és magánépület épült, köztük az állami hadiárvaintézet több száz személyre. Az Árpád-fürdő szénsavas fürdőit az ország minden részéből látogatják ; a város területén több szénsavas gyógyforrás van. Szekfü Gyula, történetíró, 1925. egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a budapesti egyetemre, ugyanazon évben a Magyar Tud. Akadémia lev. tagjának választotta. Legújabb műve: A magyar államnyelv kérdése (1926). Szelényi Ödön, ev. teol. tanár, 1919. követte a Budapestre menekült pozsonyi ev. teo. akadémiát, amelynek megszűnéséig, 1923-ig tanára volt. 1923-ban a Veres Pálné ev. női liceum tanára, 1925. a debreceni egyetemen az újabb magyar neveléstörténet magántanára lett. Újabb művei: Az evangélikus nevelés története (Pozsony, 1917); Egy érdemes régi magyarhoni pedagógus-teológus (u. o. 1917); Kis vallástörténet (1922); A neveléstan alapvonalai (Budapest, 1922); A lélek élete (u. o. 1923) stb. Szemák István, tanár, pedagógiai író, megh. Budapesten 1925 nov. •Személyi Kálmán, jogi író, szül. Nagyváradon 1884 jan. 19. 1915—1920. a nagyváradi jogakadémia tanára volt, 1920. a római jog magántanára lett a budapesti egyetemen. Művei: A névjog (1915); A nők magánjogi helyzetéről (1918); Elidegenítés és rendelkezés (1918); Az engedmény történetéből (1921); A solutio jogi természete (1924). •Szende Ferenc, operaénekes, szül. Hanton Tolna vm.) 1887 ápr. 5. Iskoláit Pécsen végezte, énektanulmányait pedig Budapesten Jakoby Antalnál és Lipcsében Augustine Böhme-Köhler énekmesternőnél, öt éven át működött vidéken, mint karmester. Pozsonyból szerződtette az Opera 1913 ápr. 1. Kiváló baritonista, 65—70 szerepet énekelt. Legjobb szerepei: Hans Sachs, Wotan, Scarpia, Ochs báró (Rózsalovag), Mefisztó Btb. Szendéné, Dárday Olga, írónő, megh. 1923 jan. 22. •Szendrey Zsigmond, nyelvész és folklorista, szül. Szatmáron 1879 febr. 28. Középiskoláit a kolozsvári piarista főgimnáziumban, bölcsészeti tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Előbb Nagyszalontán, 1918. Budapesten lett tanár. Fő művei: Útmutató a néphagyományok gyűjtésére (Nagyszalonta 1914); A néphagyományok gyűjtésének módszerei (Magyar Néprajzi Társaság, Budapest 1924); Nagyszalontai népköltési gyűjtemény (Kisfaludy Társaság, u. o. 1925); A magyar nép mondái (sajtó alatt); A magyar népszokások (sajtó alatt). Összehasonlító és magyar nyelvészeti, etnográfiai dolgozatai különböző filozófiai szakfolyóiratokban jelentek meg. Szendrő, 1. Semendria. (XX. köt.) •Szenes, 1. Andor, festő, szül. Szolnokon 1895. Szolnokon Fényes Adolf tanítványa volt, majd Münchenben tanult. Párisban telepedett meg. Első budapesti kiállítását a Belvedereben rendezte 1924-ben. •2. Sz. Béla, író, újabb vígjátékai: Húsz egyfelvonásos (1924); Az olasz asszony (Belvárosi Színház, 1925); A csirkefogó (Vígszínház, 1925); Az alvó férj (u. o., 1926); Nem nősülök (u. o., 1927). Szentes, r. t. város, Csongrád vm. székhelye; legújabban főgimnáziuma reálgimnázium lett, van állami polgári leányiskolája is, továbbá több könyvtára, nevezetes a Csongrád vm.-i múzeum, amely népvándorláskori és hun leletekben a leggazdagabb múzeumok egyike. Szentgyörgyi István, szobrász, 1921. elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó díját és a Céhbeliek ezüstérmét, 1922. a Szinyei-nagydíjat és a főváros nagydíját, 1923. Bölcselkedés és bölcseség c. szobrával a Céhbeliek aranyérmét, 1925. a Műcsarnok aktkiállításának első díját, továbbá a szolnoki és soroksári hősi emlékpályázat első díját. 1925-ben a Képművészeti Főiskola tanára és kormányfőtanácsos lett. •Szentimrei Jenő, író, hírlapíró, szül. Aradon 1881. 1918-ban megindította az Új Erdély c. folyóiratot Kolozsvárott, később a kolozsvári Vasárnapi Újság, majd az ottani Újság szerkesztője lett. Kiváló lírikus és elbeszélő, írt ezenkívül szatírákat, karcolatokat. Királyleány c. egyfelvonásosát 1912. Marosvásárhelyt, Petőfi visszajön c. darabját 1915. Kolozsvárott hozták színpadra. Munkái: Azoknak a keveseknek (1912); Erdély felöl (versek); Egyenest támadás; Mikroszkóp (karcolatok, Kolozsvár 1921); Nyári délután Egeresen (versek, u. o. 1924); Városunk és egyéb elbeszélések (Marosvásárhely 1925). •Szentiványi Gyula, festő, szül. Vihnyén 1881 nov. 6. Budapesten Székely Bertalannál, Münchenben Angelo Janknál tanult. Főbb művei: Őskori harcjelenet (freskó a Képzőművészeti Főiskola Szentiványi