Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

Sz - *Szentiványi - Szentkláray - Szentpétery - Szép - *Szépligeti - Szerb-orvát-Szlovén Királyság - Szerb irodalom

Szentiványi — 817 — épületében); Tenniszező férfi (1918); Bányászok imája (nagy ezüstérem, München); Partizánok (1923); Mária Magdolna (oltárkép a Horthy­család kenderes­ kápolnájában, 1925). * Szentiványi Róbert, kat. teológus, szentszéki tanácsos, szül. Budapesten 1880 dec. 11. Bécsben és Rómában végezte az egyetemet, 1906—9. segédlelkészkedett Kolozsvárt, 1909—20. a gyula­fehérvári Batthyány-intézet igazgatója volt és teológiai tanár. 1921-ben a Szt. István Akadémia tagja lett, 1924. egyetemi magántanár. Főbb művei: A gyulafehérvári Codex Aureus (Brassó 1911., németül Salzburg 1912); A szeretet útján, (tanulmányok, Kolozsvár 1912, II. kiad. Buda­pest 1926); Szt. Lukács evangéliuma a IX. sz.-ból (Brassó 1913, németül Salzburg 1915); A Szentírástudomány tankönyve (Gyulafehér­vár 1913—14., II. kiad. Budapest 1917—18); Antwort auf Dr. Schullerus Vorträge (Gyula­fehérvár 1913); Exsurge(u. o. 1917); Az erdélyi egyházmegye és a román impérium (Budapest 1921, II. kiad. 1922, németül, franciául, olaszul, angolul és lengyelül); A románok konkordátuma (1921); Le concordat des Roumains (u. o. 1921); Az ABC keletkezése (Magyar Kultura, 1922); A rúnák keletkezése (Szeged, Csengery Emlék­könyv, 1926); A legrégibb északségi feliratok és az abc keletkezése (Budapest 1926). Szentkláray Jenő, történetíró, nagyprépost, megh. Temesvárott 1925 okt. 12. Szentpétery Zsigmond (királyhelmeczi), pet­rográfus, 1924. a szegedi egyetem tanára lett. Irodalmi működése kiterjed az ásványtanra, kő­zettanra, földtanra és őslénytanra, legtöbb mun­kája azonban kőzettani. Tudományos munkáinak száma több mint 50, amelyek jórészben, buda­pesti, kolozsvári, szegedi, bécsi, stuttgarti és new­haveni folyóiratokban jelentek meg. E munkái­ban leírja az általa fölfedezett oligoklasporphi­rit és aplit földtani szerepét az erdélyi Erő­hegységben, majd Erdély összes hegységeinek mezozói eruptívumait, azután a Hegyes Drócsa, Godján, Máramarosi havasok és Alacsony Tátra eruptívumait, Belső-Ázsia (Tien-san, Van-san, Pamir, Kuen-lan stb.) kőzeteit, tisztázta a melafkr kérdést, részletesen ismerteti Szerbia és Mon­tenegró kőzeteit, Kolozsvár, Olasztelek, Maros­sárpatak ősemlőseit, Bélavár és Torockó ásvá­nyait, a borsodi Bükk-hegység, Torockói-hegy­ség, Börzsönyi-hegység petrogenetikai viszo­nyait stb. Szép Ernő, költő, újabb művei: Bűneim (elb., 1924); Elalvó hattyú (versek, 1924); Valentine (Zádor István rajzaival 1927.). *Szépligeti Győző, magyar zoológus, szül. Zir­cen 1855 aug. 21., megh. Budapesten 1915 márc. 24. 1877-ben a természetrajzból és vegytanból középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1877—79. és 1890-1912-ig budapesti belvárosi főreáliskolai tanár volt, a közbeeső időben pedig a IX. ker. polg. fiúiskolában tanárkodott. 1912-ben nyugalomba vonult. A rovarok tanulmányozásával s főleg a hazai, valamint az egész föld Braconida- és Ich­neumonida faunájának kutatásával a rovartani világirodalomban maradandó emléket biztosított magának. Legnevezetesebb műve az Ichneumoni­dákról szóló tanulmánya, mely Wytsmann: Ge­nera Insectorum c. nagy gyűjtőmunkában (Bruxel­les, 1905. és 1911., Fasc. 34, 114) jelent meg. Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1. XVII. köt.). Újabb története nagyrészt pártpolitikai vetélkedések és kormányválságok sorozata. 1924. hosszú válság után a J­avidovics-kormányt ismét Pasics váltotta fel, aki Pribicsevicset vette maga mellé és új választásokat írt ki, mely azonban nem hozott neki többséget. 1925 elején feloszlatta a horvát paraszt­pártot és betiltotta az ellenzéki Slobodni Dom­ ot, Radicsot pedig bebörtönöztette. A febr.-ban megtartott új választások csupán kis többséget biztosítottak a kormánynak. Radics pártja, felvéve a horvát parasztklub elnevezést, Davidoviccsal, Trumbiccsal, Koroseccal és a moh­ammedánokkal lépett egyezségre. A kormány, hogy az ellenzéket letörje, 58 mandátumot meg­semmisített, s így csupán 9 maradt meg, mire Ra­dics pártja leszerelt és elismerte az alkotmányt és dinasztiát. Radicsot, mint közoktatásügyi minisz­tert Pasics bevette a kormányba. Ezáltal létrejött a két legerősebb pártnak, a szerbeknek és horvá­toknak koalíciója, de ez természetellenesnek bizo­nyult és Pasics csakhamar kénytelen volt lemon­dani. Helyébe Uzunovics került, aki előzőleg számos alkalommal töltött be miniszteri tárcát s háromszor egymásután kapott megbízást. 1926 dec.-ben alakította meg új kormányát, melyet nagyobbrészt a régi királyság embereiből alakított a szlovének mellőzésével. Az új kormány külügy­minisztere Perics, aki Nincsicset váltotta fel. Utóbbi Olaszország aggresszív Balkán-politikája és Mussolininak Averescuval történt megegyezése miatt mondott le. U. a. évben meghalt az új Sz. legmarkánsabb politikai egyénisége, Pasics, akit a nemzeti gyász külső megnyilvánulásai közt temettek el. V. O. Barac, Croats and slovenes, friends of the Entente (fontos okmányokkal 1919). Radonic, Hist. des serbes de Hongrie (1919); H. Wendel, Kampf d. Südslaven um Freiheit u. Einheit (1925); Popovic, Vojvodina(1925); Vojno­vic, Dalmatia (1925). Szerb irodalom. A huszadik század szerb iro­dalmának központi közlönye a Srpski Knjzevni Glasnik, melynek alapítója, egy ideig szerkesz­tője és ma is vezető szelleme Popovic Bogdán (szül. 1863.) belgrádi egyetemi tanár volt. Termé­keny író volt a legjelesebb szerb irodalomtörté­nész, Skerlic Jovan (1878—1914), aki szintén szerkesztője volt a folyóiratnak. A szépirodalom nem tart lépést a kritika fejlődésével. A nagy számmal fellépő ifjabb költők nem foglalhatók a századvégi nagy triászhoz (Ducié, Bakié, San­tié). A regény és novella is inkább számban és terjedelemben virágzik, mint értékben. Az újabb novellaírók legkiválóbbika talán Milicevic Veljko. A szerb drámának még mindig Nusic Branislav az egyetlen igazi mestere. Annál na­gyobb fejlődést mutat a szerb tudomány, bár tiszta tudományos célok követése helyett a nagy­szerb propaganda szolgálatában áll. A belgrádi főiskola 1905. egyetemi rangra emelkedett és a Szerb Kir. Tudományos Akadémia működése is nagyobb arányokat öltött. A nagy háborúk sem akasztották meg a tudományos élet fejlődését. 52 Révait Nagy Lexikona, XX. köt. Szerb irodalom

Next