Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
Sz - *Szinkiang - Szinnyei - *Színszórás - Szinyei-Merse Pál Társaság - *Szirbik
Szinkiang hármas vonalakból áll, az összetevők rezgésszámainak különbsége az összes párokban, ill. hármas vonalakban ugyanaz, más szóval a részsorozatoknak különböző határaik vannak. Egy páros vagy hármas vonalon belül a legerősebb vonal mindig a kis rezgésszámok felé esik. Egyegy elem színképében több ilyen sorozatrendszer ismeretes. A sorozatokra vonatkozólag a spektroszkópiai kutatás a következő empirikus szabályokra talált, melyeket az ábra illusztrál: 1. Két ugyanazon sorozatrendszerbe tartozó melléksorozatban a páros vagy hármasvonalak öszszetevőinek rezgésszámbeli különbsége ugyanaz. 2. A két melléksorozat megfelelő részsorozatainak közös határai vannak. 3. A melléksorozatok páros vagy hármas vonalaiban az összetevők rezgésszámainak különbsége egyenlő a fősorozat első páros vagy hármas vonalában a megfelelő összetevők rezgésszámainak különbségével. 4. A fősorozat részsorozatainak közös határuk van. 5. A fősorozat határának és a két összetartozó melléksorozat közös határának rezgésszámbeli különbsége egyenlő a fősorozat első vonalának rezgésszámával. Ez a Rydberg-Schuster-féle szabály, melyhez hozzátehető még, hogy a fősorozat első vonalának rezgésszáma egyenlő a második melléksorozat első tagjának rezgésszámával. Ismert sorozati formulák állandó vagy változó tagjainak megfelelő kombinációja, különbsége általában ugyancsak esetleg még felfedezendő színképvonalakra vezet. Ez a Ritz-féle kombinációelv. Különösen a periodikus rendszer első három oszlopában álló elemek színképeinek vonalai vannak már sorozatokba, illetőleg sorozatrendszerekbe foglalva. A legáttekinthetőbbek az első oszlopban álló alkálifémek páros sorozatai. A második és harmadik oszlopba tartozó elemeknél egyes és hármas vonalakból álló sorozatok lépnek fel. Az optikai színképek szerkezetében ugyanaz a periodicitás tapasztalható, mint az elemek más tulajdonságaiban. A periodikus rendszer ugyanazon oszlopában álló rokonelemek vonalas színképeinek szerkezete megegyezik. *Szinkiang (a. m. új tartomány), kínai állam, tel. 1.425.000 km 2, (1923) 2.519.600 lak. Szinnyei,I.Ferenc, irodalomtörténetíró, újabb munkái: Novella és regényirodalmunk a szabadságharcig (I. köt. 1925, II. köt. 1926); A regény (1926). 2. Sz. József, egyetemi tanár, a Magyar Tud. Akadémia 1927. a felsőház tagjának választotta. *3. Sz. József, orvos, szül. Budapesten 1881. Orvosi oklevelet nyert a budapesti tudományegyetemen 1904. Orvoskari ösztöndíjjal tanulmányúton volt 1906—7., főleg Münchenben, Berlinben és Bernben. 1914-ben a Zita-hadikórház rendelőorvosává, majd 1919. a Zita-közkórház belgyógyász főorvosává nevezték ki. 1922-ben ugyanezen közkórház igazgató-főorvosi teendőivel bízták meg, végül 1925. az Új Szent János közkórház és fiókkórházainak igazgató-főorvosi állására hívták meg. Ugyancsak 1925. m. kir. egészségügyi főtanácsosi címmel tüntették ki. Több, a belső betegségek körébe vágó tanulmánya jelent meg magyar és német nyelven. *Színszórás. A prizmák színszórása (diszperziója) annak a következménye, hogy a prizma által létesített eltérítése a fénynek függ a prizma anyagának (üvegének) törésmutatójától, a törésmutató viszont a szín, a hullámhosszúság függvénye. Ha az a törésmutató a hullámhosszúság növekedésével csökken ( ábra, kihúzott görbe), a diszperzió normális, ha növekedik (pontozott görbe), a diszperzió anomális. Ugyanazon anyag, melynek diszperziója a színkép egyik részében normális, a színkép más részében anomális diszperziójú lehet. Az anomális diszperzió összefügg a fényelnyeléssel (abszorpcióval) úgy, ahogy azt a 2. ábra mutatja. A kihúzott görbe az a törésmutatót, a pontozott görbe az abszorpciómutatót ábrázolja, mint a szín, vagyis a hullámhosszúság függvényét. A diszperzió tehát mindig a színkép azon részében anomális, hol abszorpció van. Amely színekre nézve valamely anyag átlátszó, azokat a színeket normálisan szórja. A gőzök és gázok diszperziója pl. az egyes színképvonalakon belül anomális. Szilárd és folyékony anyagok a színkép kiterjedtebb részeiben anomális diszperziójúak, megfelelően szélesebb abszorpciós sávjaiknak. Szinyei-Merse Pál Társaság 1926. nagysikerű kiállítást rendezett tagjainak festményeiből és szoborműveiből Londonban és Brüsszelben. A Társaság újabb munkásságáról megjelent: Ernst E., A Sz. és művésztagjai (Budapest 1926). *Szirbik Antal, író, szül. Makón 1888 aug. 15. Teljesen önképzéssel művelte magát s irodalmi sikereiért a székesfőváros az 1918—21-iki irodalmi díjjal jutalmazta. Önállóan megjelent művei: Fehér alakok, Rózsaszínű álmok (1909); Egy költő vallomásai (1910); Tatár kölykök (1911); Tatár versek (1913); A háború metafizikája (1915); A legmodernebb esztétika (1916); írások (I. köt. 1920, II. és III. köt. 1925). Több vallásbölcseleti tárgyú munkája megjelent angol nyelven is. 52* — 1. ábra. 2. ábra. 819 — Szirbik