Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
T - *Terkán - Természetbeni ellátás - *Terray - Tetramorium - *Thalhammer - *Thalia-szinpad - Thanatosis - *Thegze - Theophilo Ottoni - Thienemann - *Thierring - Thirring - *Thoma - *Thomas
Terkán 1825 — választójogi törvény (Budapest 1925); Az országgyűlés felsőháza(. o. 1926); A polgári perrendtartás zsebkönyve (5. kiad., 1927). * Terkán Lajos, csillagász, szül. Székesfehérvárott 1877 ápr. 26. Az egyetemet Budapesten végezte. 1912-ben magántanári képesítést nyert. Az állami csillagvizsgálónál mint adjunktus, majd mint obszervátor működött. Főbb művei: A tudományos asztrofotometria és jelentősége (Budapest 1912); Beiträge zur photographischen Photometrie (Astr. Nachr., Kiel 1910); A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. L rész (Ógyalla 1916); Változó csillagok photometrikus megfigyelései(u. o. 1918); De aliquot constitutionibus geophisicalibus cum variatione latitudinis coniunctis. Bt: De causis variationis latitudinis (Róma 1925); Über die periodischen Temperaturveränderungen von B. Lyrae, deren Verlauf nahe des Spiegelbildes der Lichtcurveist (Astr. Nachr. Kiel 1926). Természetbeni ellátás, 1. Állami alkalmazottak illetménye. (XIX. köt.). *Terray Pál, orvos, szül. Vizesréten (Gömör vm.) 1861 aug. 27., megh. Budapesten 1926 nov. 20. A budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, majd 1884—1893. Korányi Frigyes klinikáján volt tanársegéd. 1894-ben magán-, 1904. rendkívüli tanár lett. 1894 óta a gróf Apponyi poliklinika belgyógyászati és a mellbajosok ambulatóriumának vezetője. Főbb művei: A légzési szervek klinikai vizsgáló módszerei (Budapest, 1893); A levegő oxygéntartalmának befolyása az anyagcserére (u. o. 1897); A diabetes mellitus diaetetikus gyógyításának irányelveién, o. 1898); A diaetetika tankönyve (Hirschler Ágoston tanárral együtt, u. o. 1900); A szervetlen sók jelentőségéről a szervezet anyagcseréjében (Hirschler Ágoston tanárral együtt). A Magyar Tud. Akadémia Rózsay-díjával kitüntetett pályamunka, (u. o. 1902); Az asthma bronchialeról és atropinnal való kezeléséről (1908); A kezdődő tüdőgümőkór diagnostikájáról (1912); A syphilis korai stádiumában fellépő szívbajokról és a Wassermann-féle reakcióról (1925); Arteriosklerosis (A balatonfüredi orvosi továbbképző tanfolyamon tartott előadása, 1925). Tetramoriam (állat), 1. Hangyafélék. (IX. k.). *Thalhammer János, zoológus, szül. Meggenhofenben (Felső-Ausztria) 1847 dec. 19. Gimnáziumi tanulmányai végeztével 1865-ben belépett a Jézus-Társaságba. 1875—1912-ig (két évi külföldi tartózkodást, leszámítva) a kalocsai érseki főgimnáziumban tanított. 1912 óta a Pius-alapítványi gimnázium tanára. Számos cikken kívül önálló műve a Magyarországi Dipterák jegyzéke (A Magyar Birodalom Állatvilága, Budapest 1900). Két nagyon híres és nagyon értékes légygyűjteményt állított össze 3500 és 4000 légyfajból, melyekből mintegy 15 fajt tiszteletére nevéről neveztek el. *Thália-színpad, irodalmi színház Budapesten 1904—1908-ig. Alapítói voltak Hevesi Sándor, Bánóczi László és mások, akik célul tűzték ki olyan modern darabok színrehozatalát, amelyeket újszerűségük miatt a nagyobb színházak nem játszottak. A T.-on került először szinte Budapesten Ibsen, Strindberg, Hauptmann stb. Thanatosis (halálszinlelés, Mol.), 1. Halálszinlelés. *Thegze Gyula, jogbölcseleti író, szül. 1867. A debreceni egyetem tanára. Főbb művei: Szerves társadalmi elméletek ; Jogbölcselet; Ethika ; A társadalom; Társadalom-, állam- és jogbölcselet. Theophilo Ottoni (régebbi neve Philadelphia), brazíliai város Minas Geraes államban, (1920) 163,199 lak. Thienemann Tivadar, egyetemi tanár, 1923. a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja lett. *Thierring Oszkár, gépészmérnök, szül. Sopronban 1868 szept. 23. Műegyetemi tanulmányai végeztével, Késmárkon, Kolozsvárott és Szegeden működött mint ipariskolai igazgató, 1913-műegyetemi magán, majd rendkívüli tanár lett. Főbb művei: A kézi- és népszövés szerszámtana (Budapest, 1904); A szövőgép elmélete{x.o., 1911); A textilipar (u. o., 1925); Die Getriebe der Textil,industrie (Berlin, 1926). Thirring Gusztáv, statisztikus és geográfus, 1923, a Magyar Tud. Akadémia rendes tagja lett. 1925-ben a nemzetközi statisztikai intézet rábízta a nagyvárosok statisztikai évkönyvének szerkesztését. 1926-ban nyugalomba vonult. Főbb újabb munkái: Budapest székesfőváros félszázados fejlődése (1924); Statistik des Hausbesitzes (Allg. Statist. Arch., 1924); Budapest (3. kiad. 1926). *Thoma Frigyes, gépészmérnök, szül. Véglesen (Zólyom vm.) 1883 jan. 17. A műegyetemet Budapesten végezte, ezután a kir. József-műegyetem hídépítési tanszékén tanársegéd volt, majd rövid ideig a Steffens und Nölle berlini hídépítő vállalatnál működött. 1905. a Máv. szolgálatába lépett s főként hidak és vasbetonszerkezetek tervezésével, valamint hidak és alagutak építésével foglalkozott. 1917-ben a kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki, ahol 1924-ig működött. 1919-től 1924-ig a Magyar Mérnök- és Építész Egylet főtitkára és Közlönye hivatalos részének szerkesztője volt. 1923. a Technika és Közgazdaság c. mellékletet indította meg. A Mérnöki Kamara új intézményének megszervezésében és a mérnöki munka jogszabályainak kodifikálásában alapvető munkásságot fejtett ki. •Thomas, J. Albert, francia politikus, szül. Champigny-sur-Marneban 1878 jún. 16. Egyetemi tanulmányai végeztével a Femnanité alszerkesztője, csakhamar pedig a munkásszövetség vezetője lett s mint ilyen a szindikalisták mérsékelt szárnyához tartozott. 1910 óta képviselő és a vasutassztrájkot szervezte. A világháború alatt 1915. mint muníciós államtitkár, majd miniszter a kabinet tagja volt s 1917. őt küldték Oroszországba, hogy Kerenszkyt a háború folytatására bírja. A háború után a Nemzetközi Munkáshivatal igazgatója lett s e minőségben a munkásság helyzetének emelését igyekezett elérni úgy Franciaországban, mint külföldön. 1927 elején Magyarországon is tanulmányutat tett. Munkái: Le syndicalisme allemand (1902) és Le second empire (1908, a Jaurès-féle Hist. socialisteban). Thomas