Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
F - *Feigenwinter - Feiks - Feilitzsch - *Feine - Fejércse - Fejér - Fejér - Fejérd - Fejérdomb - Fejérfalva - Fejérpataky - Fejérváry - *Fejérváry - Fejes
Feigenwinter 225 (1901); Zwischen Hecken und Halmen (költ., 1902); Marén (falusi reg., 1907) stb. *Feigenwinter, Ernst, svájci politikus és író, szül. Reinachban (Basel kanton) 1853 márc. 13., megh. Bernben 1919 szept. 15. Ügyvéd volt, a baseli katolikusok vezére, majd a nagytanács tagja, 1919. elnöke. Egyik megalapítója a svájci munkásszövetségnek. Szociológiai munkákat irt. Fő műve: Der Kampf um den gerechten Sohn und die Gewinnbeteiligung der Arbeiter (1918). Felks, 1. Alfréd, festő, 1917. gyűjteményes kiállításban mutatta be Budapesten festményeit, nagyobbára színházi és tengerparti képeket. Május és Tengerparti jelenet c. képeit megvette a székesfőváros. 2. F. Jenő, festő, 1925. nagy sor képmást állított ki az Ernst-Múzeumban (önarckép, Csathó Kálmán stb.), Jégpálya c. festményét megvette a székesfőváros. Feilitzsch Artúr, báró, politikus, megh. Nagyernyén 1925 jan. 15. *Feine, Paid, német protestáns teológus, szül. Golmsdorfban (Türingia) 1859 szept. 9. Előbb Bécsben, 1910. Halléban egyetemi tanár. Művei: Das Wunder im Neuen Testament (1894); Theologie des Neuen Testaments (4. kiad. 1922); Einleitung in das Neue Testament (3. kiad. 1923). Fejérese, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg közig. egy. egyes, vm., (1920) 258 lak. Fejér vármegye (1. VII. köt.), népessége (1920) 223,198 lélek volt, melyből egy km 2-re 557 lakos jut. Anyanyelvre nézve volt 190,212 magyar (85'3°/o), 25,531 német (l^/o), 4965 tót (2'2°/o), 569 szerb (0-2%), a többi egyéb. Hitfelekezet szerint volt 157,693 r. kat. (70-6°/o), 304 gör. kat. (0'l°/o), 5^,581 ref. (24-5%), 6476 ág. ev. (2-9°/o), 689 gör. kel. (0-3/o), 159 unit. (0-l°/o), 4291 izr. (l'5°/o), a többi egyéb. Foglalkozására nézve a népesség 75 9%-a őstermelő, 12°/o-a iparral, 16%-a kereskedelemmel és hitellel, 3°/0-a közlekedéssel foglalkozott; a közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe tartozott 2%, a véderőhöz 0'5°/0, napszámos volt 0-6°/0, nyugdíjas stb. l*7°/0, házicseléd 1,8%, egyéb és ismeretlen foglalkozású 0-96/o. A keresők (98,271) közül volt 75,961 őstermelő, 34 a bányászat- és kohászathoz, 10,301 az iparhoz, 1458 a kereskedelem és hitelhez, 1902 a közlekedéshez, 1866 a közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe, 673 a véderőhöz tartozott; volt még 664 k. m. n. napszámos, 1926 nyugdíjas stb., 2983 házicseléd és 504 egyéb és ismeretlen foglalkozású. Az eltartottak száma 124,927 volt. Írni-olvasni tudott a népesség 76,3°0-a, a 6 éven felüli népességnek pedig 85,4%-a. — Közigazgatás. A vármegye 5 szolgabírói járásra oszlik, ii. m.: A vármegyében van 79 nagy- és 24 kisközség. A községek igen népesek, 10,000-en felül Mór (10,572), 5000-en felül van négy és pedig: Hercegfalva (9191), Ercsi (8477), Bicske (7145) és Sárbogárd (6518). Ezeken felül van 36 község 2000-en felüli lakossal. Fejér, 1. Gyula, szemorvos, 1924. a zsidókórház főorvosa lett. Az American Journal of Ophtalmology magyarországi munkatársa. Körülbelül 50 szemészeti dolgozata jelent meg magyar, német és angol folyóiratokban. Megírta Szily Adolf életrajzát (Gyógyászat, 1926). 2. F. Lipót, egyetemi tanár, 1917. a göttingeni tud. akadémia tagja lett, 1918. megkapta a Magyar Tud. Akadémia nagydíját. Fejérd (Feiurd), Kolozs vm. (Tr. R.) Fejérdomb (Belobresca), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Fejérfalva (Feresti), Máramaros vm. (Tr. R.) Fejérpataky, 1. Kálmán, a Magyar Tud. Akadémia ügyésze, megh. Budapesten 1916 febr. 3. 2. F. László, történetíró, megh. Budapesten 1923 márc. 6. 1915 óta a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, 1920 óta főigazgatója volt. 1923-ban helyettes államtitkárrá nevezték ki. 1914 óta a Magyar Tud. Akadémia II. osztályának titkára volt s mint ilyen szerkesztette az osztály Értekezéseit. Több tanulmánya jelent meg a Századokban, a Turulban és az Akadémiai Értesítőben. Fejérváry (komlós-keresztesi), 1. Géza báró, gyalogsági tábornok, államférfiú, megh. Bécsben 1914 ápr. 25. 1912-ben a magyar testőrség kapitányának nevezték ki. *2. F. Géza Gyida báró, zoológus, szül. Budapesten 1894 jún. 25.1913-ban a Nemzeti Muzeum kötelékébe lépett, 1915—16. egy. tanársegéd volt, azután ismét a Muzeumba ment, ahol I. oszt. őrré lett. 1924-ben a pécsi egyetemen magántanárrá habilitálták. Főbb művei: Beiträge zur Herpetologie d. Rhonetales (Lausanne és Genève 1909); Über Ablepharus pannonicus Fitz. (Jena 1912); Fosszilis békák a püspök fürdői praeglaciális rétegekből stb. (Budapest 1917, franciául is); Contributions to a Monography on Fossil Varanidae and on Megalonidae (u. o. 1918); Note de nomenclature paléozoologique (Lausanne 1919); On the primary and secondary Dermal Bones of the Skull (Berlin 1922); Versuch einer phylogen. median. Erklärung der Morphologie des «klassischen» Menschenfusses (Wien 1923); Die phyletische Bedeutung des Prohallux und vergl.osteologische Notizen über den Anuren-Tarsus (Budarpest 1925); Über Erscheinungen u. Prinzipien der Reversibilität in der Evolution u. das Dollosche Gesetz (Berlin 1925). * Fejérváry Erzsi, festő és iparművész, szül. Budapesten 1890., tanulmányait ugyanott végezte Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában, folytatta 1905—8. Nagybányán s Párisban fejezte be H. Matissenél. 1913-tól fogva állította ki műveit a Kéve művészegylet kiállításain s leginkább színezett fayence-alakjaival keltett feltűnést. Fejes István, ref. püspök, megh. Sátoraljaújhelyen 1918 dec. 2. Járásig;Népes-' 'ség ; (1920) magyar Ebből Adonyi Móri* Sárbogárdi Székesfehérvári Váli , 41,187, 37,755 30,903^ 18,717 46,462 44,015 30 ce.OOOr 55,005 87'; 48,646||34,220 összesen ... 10^223,198nil90,212 német 937 12,120 2,342 746 9,386 25,531 Lakóházak száma 471 5,871 "" 5,095 35,201 Révai Siigy ismikorra, XX. lent Fejes