Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
B - Bodroghalom - Bodroghy József dr. - Bodrogi János - Bodrogkereszturi kultúra - Bodrogközy Zoltán dr. - Bódy Tivadar dr. (Losonci) - Boehlau, Helene - Boér Elek (Kövesdi) - Boér Elek, ifj. - Boëthius, Simon - Bogdán Gyula - Bogdan-Duica, Gheorghe - Bogdánfy Ödön - Bogházköj
Bodroghalom 16- ból nyerte. Innen akkoriban még facsöveken vezették le a vizet, kb. 15—20 m szintkülönbségnek megfelelő, természetes esés és nyomás mellett a kúthoz. Mikor ez a régi kút megrongálódott, ennek helyébe készült a nagyobb méretű, díszesebb és eredetiségében páratlan kútmű. Az építmény mintegy 10 m átmérőjű, kör alakú tégla- és kőalapon 3 m magasságú kútmedencéből s az erre épített felső teraszból állott, melyre 2 oldalt a földszintről kőlépcsők vezettek fel. Ezen a teraszon fából faragott sudár oszlopok 6 m átmérőjű, félgömb alakú kupolát tartottak, tetején keményfából készült Neptun-szoborral. A medence 4 oldalára szerelt vastag csöveken állandóan ömlött a bő forrásvíz. A kupolában volt elhelyezve a zeneszerkezet s egy mechanizmus, mely a Neptun-szobrot 24 óra alatt egyszer tengelye körül megfordította. A zeneszerkezet aznap minden 6. órájában rákezdte az 5—6 percig tartó muzsikát, oly erős hangon, hogy hangját a 3—4 km távolban levő szomszédos falvakban is meghallhatták. Lassanként egész legendakor alakult ki a „csodakút“ felől. A kút zenélőszerkezete 1836-ig működésképes volt, mikor ez év dec. 8-án a város felett elvonuló óriási vihar a Neptun-szobrot ledöntötte s elykor a mechanizmus elromlott. Ettől fogva a kút elnémult, azonban mint vizet adó közkút 1911-ig használatban volt, amikor lebontották. 1932. a város szülöttének, Páll Andor budapesti gépészmérnöknek sikerült gróf Teleki Domonkos gernyeszegi kastélyának levéltárában megtalált és 1821-ből származó eredeti rajz, továbbá széleskörű kutatások alapján összegyűjtött adatokból a kút titkának lényegét megfejteni. Kezdeményezésére a főváros újból fölállítja a rekonstruált kutat. (L. Bodor Péter, XX. köt.) ""Bodroghalom kir., Zemplén vm., sárospataki j., (1930) 1766 lak. Neve 1927-ig Luka. *Bodroghy József dr., jogi író, szül. Budapest, 1900. 1930 óta a Közgazd. egyetemen a pénzügyi jog magántanára, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés főügyésze. Művei : Az általános forgalmi adó, A kereseti adó, Adózás, A felértékelés, A magyar pénzügyi jog. *Bodrogi János, tanár, történetíró, szül. Székelyudvarhely, 1869 jún. 29. 1893—1934. a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanára, szolgálatának utolsó évében rektor-profeszszora volt. Számos hírlapi cikkben szolgálta Kossuth Lajos és Bethlen Gábor emlékét. Művei : Károlyi Zsuzsánna életrajza (Nagyenyed, 1898); Biró Miklós életrajza és naplója a gyulafehérvári 1848—49-i eseményekről; Alsófehérvármegyei honfoglaláskori leletek; Kossuth Lajos hírlapírói munkássága. *Bodrogkereszturi kultúra, nevét arról a korarézkori temetőről nyerte, amelyet 1921. gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő bodrogkereszturi birtokán útkészítésnél fedeztek fel. Kora kb. 4500 évre tehető. A halottak zsugorítottan voltak eltemetve, a férfiak mindig a jobb, a nők pedig a baloldalukon. A férfiak feje alá, vagy jobb kezébe kova- és rézkéseket, a nők derekára, nyakára és lábcsuklóira pedig márványgyöngyökből álló füzéreket, ezen felül minden sírba néhány szebbnél-szebb edényt is tettek. A temetőben összesen ötven sírt ástak ki. Napjainkig tizenkettőnél több hasonló temetőt ismerünk a Dunától keletre Erdélyig s a Tokaji-hegységtől Jugoszláviáig terjedő területről. Ezek közül legfontosabbak a Tiszazugban levő pusztaistván házai, a kiskőrösi és a Debrecen mellett levő konyári temető. Úgy látszik, hogy ez a hatalmas kultúra még a régi trójai kultúrát is erősen befolyásolta, sőt nagy mértékben megtermékenyítette. *Bodrogközy Zoltán dr., miniszteri osztálytanácsos, szül. Valkány (Torontál vm.), 1895 szept. 24. A Zalai Közlöny, Nemzeti Ufjság és Pesti Hirlap munkatársa volt, majd a miniszterelnökség sajtóosztályán, mint a vidéki lapok referense működött. Főbb művei : Ködfoszlányok (1920); Márványasszony (1925); A magyar agrármozgalmak története (1929); Bódy Tivadar dr. (Losonci), Budapest ny. polgármestere, megh. 1934 jún. 15. (III. és XX. köt.) Boehlau,Jelene, német írónő, újabb művei: Böse Flitterwochen, im frischen Wasser, Die kleine Doethemutter, Die Geschichte einer zärtlichen Seele. (III. és XX. köt.) Boér Elek (Kövesdi), közigazgatási bíró, volt egyetemi tanár. 1926. az Amerikai Osztrák-Magyar Vegyes Döntő Bíróságban (Washington D. C.) magyar kormányügyvivő és döntőbíró, 1929-től az Amerikai Magyar Nemzetközi Békéltető Bizottságban Magyarország képviselője. (III. köt.) *Boér Elek, ifj., szül. 1898., közgazdasági író, 1929 óta a szegedi egyetemen az elméleti közgazdaságtan tanára, a kecskeméti jogakadémia rendes tanára. Főbb munkái : A konjunktúra elmélete (Budapest, 1927); Diszkont és pénzelmélet (Budapest, 1928); Die internationalen Goldbewegungen (Kiel, 1930) ; A közgazdaságtan módszervitája a statika és dinamika szempontjából (Kecskemét, 1931) ; Roosevelt kísérlete (Szeged, 1934). Bonthius, Simon, svéd történetíró, megh. Upsala, 1924. márc. 29. (III. köt.) *Bogdán Gyula, ref. lelkész és író, a református munkásmozgalom érdekeit szolgáló újabb könyvei: Mit tehet a református egyház a munkásokért? Hová visz utad? (XX. köt.) *Bogdan-Duica, Gheorghe, erdélyi származású román irodalomtörténetíró és műbíráló, szül. 1865., megh. 1934. A kolozsvári egyetemen a román irodalomtörténet tanára, a román akadémia tagja. Munkásságai az újabbkori román irodalmat öleli fel. Bogdánfy Ödön, mérnök. Újabb műve : Annales des Ponts et Chaussées (1913—17) vízügyi közleményei magyar kivonatának 7 kötete. (III. és XX. köt.) *Bogházköy, Ankarától nem messze fekvő falu határában vannak Chattutas, a hettita főváros romjai. A romokat mintegy száz esztendeje ismerik, rendszeres feltárásukra azonban, néhány nem sok eredménnyel járt Bogházkör