Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
R - Rövid hullámok - Ruber József - Rubin László - Rubinstein, Akiba - Rubinstein Erna - Rubinthy Dezső, vitéz - Rubinyi Mózes
Rövid hullámok 731 után megfelelő prizmás stereoszkópban szemlélve, térbeli kép benyomását kapjuk. Új eljárás a planigráfia, mellyel a vizsgálandó testrésznek csak egyetlen síkjában levő képleteket igyekszünk élesebben ábrázolni, azáltal, hogy a többi síkoknak a képet zavaró rávetítődését kiküszöböljük. Ezt azzal érjük el, hogy felvétel folyamán a röntgenlámpa is és a film is állandóan, ellentétes irányban mozog egy olyan tengely mentén, amelynek forgási pontja az élesen ábrázolandó síkba esik. Ezzel a többi síkban levő részleteknek árnyékképe annyira elmosódottá válik, hogy rárajzolódásával nem zavarja többé a kívánt sík képleteinek árnyékát. Az üreges szervek üregrendszerének és kiöblösödéseinek feltüntethetősége céljából mesterségesen levegővel, vagy nagy fajsúlyú folyadékkal töltjük meg ezeket, pl. ágyéki szúrcsapolással levegőt fújunk be, amely felszáll az agyba, kitölti ennek kamráit, amelyek így a röntgenképen jól felismerhetők (enkefalografia). A gyomorbélcsatornát baritos folyadékkal töltjük meg. A vesemedencét az uréteren keresztül jódos folyadékkal töltjük, az utána készült felvételen a vesemedence alakbeli elváltozásai is és oly kövek is felismerhetők, amelyek puhaságuk miatt különben nem volnának felismerhetők (pyelografia). Az erekbe fecskendezett jódos folyadék nemcsak az illető eret, amelybe fecskendeztük, hanem ennek további elágazódásait is hűen megmutatja (arteriografia). (XVI. és XX. köt.) •Rövid hullámok, a hírszóró állomások számára kijelölt hullámhosszúságoknál rövidebb (kb. 10 m-től 200 m-ig terjedő) rádióhullámok. Ezeknek gyakorlati felhasználásával az amerikai rádióamatőrök kezdtek el legelőször foglalkozni. 1914. „American Radio Relay League“ címen egyesületet alakítottak Hiram Percy Maxim vezetésével. Működésük eredményesnek mutatkozott, amennyiben az első évtizeden belül már sikerült, szinte szándékukon kívül, az Atlanti óceán áthidalása. A B. jelentősége elsősorban kedvező terjedési viszonyaikban keresendő, ami által egészen kis, néhány wattos energiával nagy távolságokat hidalhatunk át. Ez teszi lehetővé az amatőr adók forgalmát is. A rövidhullámú amatőrök, akiknek kb. 30.000 tagot számláló szervezete úgyszólván az egész földgömböt behálózza, különleges, rövidített angol szavakból álló, ú. n. Q-code alapján, leginkább Morse-jelek segítségével veszik fel egymással az érintkezést, ami azonban csak az észleletek közlésére szorítkozhat, mert az üzenetek továbbítását a legtöbb állam törvényei a postaszolgálat számára tartották fenn. Még így is hasznosaknak bizonyultak az amatőrállomások egyes tudományos expedíciók stb. esetében. Az. elsősorban csak térhullámok alakjában terjednek és pedig úgy, hogy az antenna kisugárzását az ionoszféra (Heaviside réteg) a föld felületére visszaveri, ahonnan a sugarak ismét visszatükröződnek és így zeg-zugos vonalban járják körül a földet. Az adóállomás környezetében ú. n. holt zóna keletkezik. A hullámok terjedése a nap- és évszak változása szerint különböző, a vétel a föld felületével való érintkezések helyén a legjobb, vagy egyáltalában csak ott lehetséges és így egésznapos forgalom fenntartása esetén nappal más hullámhosszúságot kell használni, mint éjjel. A vevőkészülékek aránylag egyszerűek és a normális rádió-vevőkészülékektől elsősorban csak az alkalmazott sokkal kisebb kapacitás és önindukció (kondenzátor és tekercs) értékek által térnek el. A R. kiválóan felhasználhatók irányított forgalom esetén, amikor is a sugárzást keskeny sugárkévébe terelik és a vevőállomás irányába állítják be. Ruber József, jogi író, egyetemi m. tanár, 1928. a budapesti ítélőtábla bírája. Újabb művei: Történeti és jogi szemlélet (1929); A Givitas Dei állambölcselete (1931); Szubsztancia és funkció a büntetőjog dogmatikájához (1933. Angyal-emlékkönyv). (XVI. és XX. köt.) •Rubin László ügyvéd, író, szül. Szeged, 1888 szept. 8-án, a Láthatár című folyóirat szerkesztője. Főbb művei: Egy szegény diák feljegyzései, Orbán Pál lázadása, Egy ember, aki tőke és kamat, A tizenkét tudás, A halhatatlan vándor, Arany az utcán, A vallás keletkezése, A szocializmus átalakulása. Cikkei és tanulmányai a Századunk c. folyóiratban jelennek meg. Rubinstein, Akiba, lengyel sakknagymester, szül. Stawisk, 1882 okt. 12. Újabb győzelmei: 1918. Berlin, 1919. Stockholm, 1920. Göteborg, 1921. Triberg, 1922. Hastings és Bécs, 1925. Marienbad, 1929. Rogaska-Slatina. (XVI. k., hibás születési kerettel). *Rubinstein Erna, hegedűművésznő, szül. Nagyszeben, 1903. Csodagyermek volt, már 11 éves korában hangversenyzett. A Zeneműv. Főiskolán mint Hubay tanítványa, elnyerte a Liszt Ferenc-ösztöndíjat. 15 éves kora óta járja a Nyugatot, Amerikát is; nagy karmesterek (Nikisch, Mengelberg) zenekaraival játszott. 1935. Budapesten mint operetténekesnő lépett fel. Rubinthy Dezső, vitéz, altábornagy, 1923. a Magy. Tud. Akadémia hadtörténelmi bizottságának tagjává választották. 1925 dec. nyugalomba vonult. (L. Rubint, XVI. köt.) Rubinyi Mózes, filológus, író, a Vajda János Társaság tiszteletbeli tagja, 1927. a Pen Club számvizsgálója, 1934. igazgatósági tagja. Újabb művei: Pósa Lajos életrajza a magyar ifjúság számára (1930), írók a hírlapirodalomban (1931), Arany János, mint szerkesztő (1932), Riedl Frigyes (1934). Több ünnepi beszédet tartott a Pen Club és más irodalmi testületek emlékülésein. A Budapesti Szemle, A Sajtó, Irodalomtörténet, Literatura és más szakfolyóiratok állandó munkatársa. (XVI. és XX. köt.) Rubinyi