Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
N - Nógrádsáp - Nógrády László - Nógrády Magda, Bozóki Lengyel Ervinné - Noguchi, Hideyo - Nohi, Herrmann - Nolhac, Pierre - Nopcsa Ferenc báró - Norden, Eduard - Nordenskjöld, Erland - Nordenskjöld, Otto - Noreen, Adolf - Norgesalétrom - Normalizálás
Nógrádsáp — 646 ló 18.976, sertés 42.398, juli 54.143. Közúti hálózatának hossza (1933): 1047 km, abból kiépített 907 km éspedig 154 km állami, 361 km törvényhatósági, 387 km községi és 5 km vasúti hozzájáró. Vasútvonalainak hossza (1933): 2240 km. Rádióvevő készülékeinek száma (1933) 5354. A vm. területén az 1932— 1933. tanévben működésben volt: 34 rendes kisdedóvó, 225 elemi mindennapi, 165 általános, 43 gazdasági továbbképző népiskola, 8 iparostanonc iskola, 5 polgári iskola és 2 reálgimnázium. Térképét 1. Borsod vm.-nél. *Nógrádsáp kk., Nógrád vm., nógrádi j. (1930) 1010 lak. Alsósáp kk. és Felsősáp kir. egyesüléséből keletkezett 1928. Nógrády László, író. Újabb művei: Az anyaszeretet könyve (1931); Nagy László emlékére (1932); ifjúsági regények: Szekunda (1927); Egy ágrólszakadt diák élete (1932). Pedagógiai tanulmányai folyóiratokban jelentek meg. (XIV. és XX. köt.) *Nógrády Magda, Bozóki Lengyel Ervinné, festő, szül. Szolnok, 1904. 1925 óta a Nemzeti Szalon állandó kiállítója. Részt vett a Szinnyei Társaság tavaszi Tárlatán (1928), Műcsarnok kiállításán (1929), a barcelonai magyar kiállításon (1931), a japáni-magyar kiállításon (1933). Főként balatoni tájképeket és arcképeket fest. Noguchi, Hideyo, japán bakteriológus, megh. Aranypart mellett, expedíciós úton, sárgalázas laboratóriumi fertőzés következtében, 1928 máj. 21. (XX. köt.) *Nohl, Herrmann, német filozófus és pedagógus, szül. Berlin, 1879. A göttingai egyetem tanára 1920 óta. Dilthey szellemtudományi és tipológiai módszerét alkalmazta a művészettörténetben: Die Weltanschauungen der Malerei (1908); Stil und Weltanschauung (1920) és a pedagógiában: Zur deutschen Bildung (1926); Jugendwohlfahrt (1927) stb. A Handbuch der Pädagogik (1928—1931) egyik szerkesztője volt. Nolliac, Pierre de, francia író, költő és irodalomtörténész. Újabb művei: Versailles au XVIII siècle (1918); Ronsard et Rhumanisme (1921) ; L’ Art á Versailles (1931); Vers pour la patrie (versek, 1920). (XIV. köt.) Nopcsa Ferenc báró, paleontológus és geológus, megh. 1933 ápr. 25. Főművei: Die Familien der Reptilien (1923); Albanien, Bauten und Trachten (1925); Geographie und Geologie Nordalbaniens (1931). (XIV. és XX. köt.) Norden, Eduard, német klasszikus filológus. Újabb művei: Ennius und Vergilius (1915); Die germanische Urgeschichte in Tacitus, „Germania“ (1920); Die Geburt des Kindes (1924). (XIV. köt.) Nordenskjöld, Erland, báró, svéd etnológus, megh. Göteborg, 1932 júl. 5. (XIV. köt.) Nordenskjöld, Otto, svéd sarkutazó, megh. Götaborg, 1928 jún. 2. Gépkocsibaleset áldozata lett. (XIV. köt.) Norden, Adolf, svéd nyelvész, megh. Stockholm, 1925 jún. 13. (XIV. köt.) *Norgesalétrom, nitrogénműtrágya, amely 13% nitrogéntartalmú kalciumnitrátból áll. A norvég Birkeland és Eyde eljárása szerint a levegő nitrogénjének felhasználásával készül magas feszültségű váltóáram alkalmazásával, amelynek mágneses mezőben előálló rezgő lángjában, 3000° C mellett, a nitrogénnek kb. 5%-a alakul át NO-vá, majd lehűlve NOa-á. Vízbe vezetve ez salétromos- és salétromsavvá alakul át, azután ezeket mésszel megkötik. Igen nagy hátránya, hogy rendkívül nedvszívó és így szénsavas mésszel vagy tőzegporral keverve kell forgalomba hozni, miáltal nitrogéntartalma 13%-ról 9%-ra csökken, viszont szállítása költségesebb. Ezért alkalmazása főleg az északi államokra korlátozódik. "Normalizálás v. szabványosítás, mindenféle üzemben, főként az ipari gyártási ágakban a racionalizálásnak a világháború tapasztalatai által kifejlesztett újabb módja, amelynek célja a gyári előállítás megkönnyítése azáltal, hogy az egymástól nagyságban kevéssé különböző nagyszámú iparcikkeket csak a valóban szükséges nagyságú és méretű cikkel helyettesítsék s ezáltal a termelési költségek csökkentésével a gyártást is olcsóbbá tegyék. A II. anyagot takarít meg a fajták számának csökkentése által; az előállításnál és használatnál a félreértések elkerülhetők, a szállítási idő rövidebb, egyes alkatrészeket könnyen lehet kicserélni és pótolni. Már a múlt század közepén észlelhetők ilyen törekvések, de a II. intenzíve csak 1915-től kezdve terjedt el. Kezdetben csak autóalkatrészek könnyű kicserélhetősége végett szabványosítottak egyes darabokat, később a kisebb gyárak alkalmazkodtak a nagyobb gyárak normáihoz (pl. villanykörte- Edison-foglalat, önborotvapenge stb.) s így fejlődött ki a NI. A világháborúban rendkívül fontos volt a hadicikkek gyors kicserélhetősége (puskalövedék, konyhafelszerelés, telefon stb.) hasonló szerkezetűre és méretűre. Sok mérnöki szabványbizottság alakult újabban s ezek a szakok és üzemek szerint normáliákat dolgoznak ki a méretekre, kivitelre való előíráshoz és a szabványbizottság jelével ellátják a gyártott cikkeket. Németországban pl. a DIN. (Deutsche Industrie Normen v. jelenleg Das ist Norm kezdőbetűi) törvényesen védett jeggyel vannak a NI.-i iparcikkek ellátva. Legelőször Angliában foglalták rendszerbe a Norma-gyűjteményt, de 1926 óta minden kultúrállamban van ilyen, amelyek közös központi szerve az angol ISA (International Federation of the National Standardizing Associations), amely bizonyos normalizáló munkákra fölhívja az egyes társult államokat. Nálunk az Elektrotechnikai Egyesület már a háború előtt normalizált egyes szakjába tartozó cikkeket s pl. ma csak olyan elektromos szigetelés fogadható el, amely a Magy. Elektr. Egyesület normáinak megfelel. Nálunk 1928 óta működik a Magyar Szabványügyi Intézet. Az állam a közszállításoknál előírja a szabványosított anyagok Normalizálás