Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1861
/ Adatok a disznövények történelméhez.*) Ha a műveit növények ős történetét vizsgáljuk, a mondavilág homályából kibontakozva a történelem világos terén a phoeniciaiak tűnnek fel mint első művelő nép. Hatáskörük kezdete a mesék korával s főleg nemzeti istenüknek Herculesnek mondakörével határos. Hova e nép hatott, műveltséget hozott, a barbárokat földművelésre, kereskedésre tanítá. Hazájuk egy keskeny tengerpart, meddősége dacára is egy kerthez hasonlított. Ezért kiáll fel Ezekiel próféta (23, 13) : „Éden kertében lakói! ‘ Kerteik a legnemesb fákkal voltak beültetve, mert a faoltást értették. A Hesperidák aranyalméinak mondája oda látszik utalni, hogy Hercules, kinek mythosához sok művelődéstörténeti tárgy van kötve, a gyümölcsészetet Görög- és Spanyolországban meghonositá. Annyi bizonyos, hogy a mandolafát Lusitaniába és Boetica tartományába a phoeniciaiak hozták. Keleten általában nagy gond fordit látott a kertművelésre. A zsidóknál ennek első nyomait Ábrahám idejében találjuk, ki Bersáliában ültelé (1. Mós. 21,33.) az első aán (tamarix germanica) ligetet. Salamon, ki a kertészet nagy kedvelője volt, disz- és gyümölcskerteket rendezett palotája körül, sőt udvarán ligetek diszlettek és fűszerkertei is voltak (Pred. 2, 5). A kertek közepén szökőkutak vagy víztartók ékesítésül, a vizvezetések öntözésül szolgáltak, így öntöztetett Salamon sioni kerte Gihon kutjáról vezetett csatornák által. A rózsák és liliomok mellett díszlett a jegenyefenyő s a libanoni cédrus. Egyébként a Palaestinában tenyészett dísznövények közül kiemelendő a hatkotu (Fritillaria imperialis), mely a herodesi érmeken van leképezve. Ezek volnának az evangyéliomi „mezők liliomai.“ Hogy a zsidók kertei közel a házaknál léteztek, tanúsítják Jojakim Manasse királyának kertei és Ahab története, ki Nabot szőlőjéből zöldségkertet akart alakítani. Az első zöldségkésről , Mós. II, 10-ben létezik említés. Az egyptomiak kerte egy falfestmény szerint négyszegű volt s fakeritéssel körülvéve. Egyik oldala Nílusra hajlott, hol kupidomu nyírt fasor emelkedik. A bejárásnál úgy, mint többi oldalán pálmasor futó körül. Középen nagy szőlőlugas, egyebütt szabályos népszegű tavak, fák és virágokkal szegélyezve, kertházak, árnyas ülőhelyek s a háttérben venyigefonadékok hosszú fasorok közt s egy kioszk látszanak. A görögöknél a kertészet sohasem emelkedik azon fokra, melyen a szépmüvészetek állottak. A dísznövények közül náluk a rózsák, mirtus, babér, borostyán, nárcis, nőszirom, sáfrán, viola, ibolya, mécsvirág, mák s még nehány tenyésztetett. Aristophanes szerint Athénében mindennap virágvásár tartatott s kivált rózsa, viola — innen a költökről violakoszoruzott városnak neveztetett el — ibolya, liliom stb. bokrétákba s füzérekbe kötve sokszor leányok által házanként áruitattak. E virágkészlet a város környékéről került ki, hol a virágtenyésztés nagyban űzetett, holott a városokban, tökép korábbi időben kertek nem léteztek. Az első, ki a városban kertet alakított, Epicura bölcs vala. A görög hitregetanban müveit és vadon tenyésző növények egyiránt nagy szerepet játszanak. — Az o faj fa Athene oltalma alatt s az állam legszentebb intézményeivel volt összefüggésben. — A nemes babér (Laurus nobilis) mythosával együtt Indiából származott át s jelvénye volt a költői ihletnek, a győzelmi lelkesedésnek, miért a költők és győzők ágaival ékesülettek fel. A babérkoszorú most is a dicsőség jelvénye. Delphi gyermekei évenkint zarándoklanak Tempe völgyébe a babér honosítása emlékére, melyet ajándékul Minervának szentelének. — A sáfrán (Crocus sativus) Aurora virága. Már Homer említi, hogy az ég kapuit a crocusfátyollal övezett Aurora nyitja fel rózsaijaival. A sáfrán illatszerül sokfélekép alkalmaztatott, pl. a menyasszony ágya ezzel hintetett be, a színház ezzel illatosittatott. — A nőszirom (Iris odoratissima , Ir. germanica) a könnyűlábú Iris virága volt. —A fejér liliom (Lilium candidum) Junonak szentelve. —Az ajaja sarkvirág (Delphinium Ajacis) Ajax virága volt. — Az ely *) Itt önkénytelenül a kertészet történetéből is kellett némely adatokat átvennem, hogy azok e növénytörténelmi töredéknek keretül szolgálván, teljes képet adjak.