Ring, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-21 / 12. szám
Ki a hatalomból! SZOCIALISTÁK ELLENZÉKBE! Ahogy az ember körülnéz a városban, az az érzése támad, hogy egyesek képtelenek meglenni politikai horror nélkül. Talán sajnálják is Drakula halálát, nem szállít több borzongató történetet a felcsigázott érdeklődésű nagyközönség számára, így aztán maguk veszik fel a kísértetöltözéket, a véres lepedőt, hogy aztán huhoghassanak a halott rém föltámadásáról mindenfelé. Kiszorultak a hatalomból, sőt a politikai életből a kommunisták, az MSZMP összezsugorodva csendes ellenzékben van, a kisebb kommunista pártocskák olyan gyorsan tűntek el, mint ahogy megjelentek. Nincs hát hatalom, amelynek minden szennyet-piszkot nyakába lehet önteni, hogy aztán rövid úton végezve vele a helyébe lehessen ülni. A felelős politikai ellenzék ráadásul deklarálta, hogy nem kívánja a Németh-kormány bukását a választásokig hátralevő időben. A kormány különben is megszabadult a Szocialista Párttól, nemcsak azért, mert tagjai többsége a párton kívül maradt, hanem mert magát a parlament hatálya alá rendelte, amelyben valahogy nem működik a kisebbségbe szorult szocialista frakció szolidaritása. Ma mégis sokan a hatalomátmentés rémképével ijesztgetik az embereket. Kis szellemi tornamutatvánnyal összemossák a sztálinistát, a kommunistát és a szocialistát, sőt megkapják ezt a jelzőt a néppártiak, a vezetőségeikkel nem azonosan gondolkodó kisgazdák, szociáldemokraták, szabaddemokraták is. Szomorú napok elé néz az, aki a Magyar Demokrata Fórumból Pozsgay Imrével rokonszenvezni mer. Konrád György nem véletlenül tanácsolta az Új Márciusi Front egyik rendezvényén, hogy egyelőre ne használjuk a baloldaliság fogalmát. A hatalomátmentés vádjával való szalámizást mégis valahol meg kell állítani. De hogyan? A gyűlölködő, üvöltöző rémhírterjesztők hazugságaival szemben először is ki kell mondani az egyszerű igazságot: a szocalisták nem maradnak hatalmon. Tudják ezt a hangoskodók, de nem ismerhetik el, mert akkor nem a sztálinista hablatyhoz kellene programjaikat viszonyítani, nem kompromittált figurákkal kellene szembeállítani embereiket, hanem europer elgondolásokkal és személyiségekkel. Akkor pedig hiába illegetnék magukat, nem látszana már olyan szépnek a menyasszony. Ki kell mondani másodszor azt is: nem a hatalomátmentéstől fél a jobboldal! Hatalomát-étmentés létezik ugyanis, de most már a szocialista párt ellenében! Mindenki helyezkedik. Ennek első lépcsője a kilépés a pártból. A második: jótanácsok a riválisoknak, szimpátiájuk, barátságuk megnyerése. A tv-ben meglepődve látjuk, hogy olyan magas rangú sztálini ihletésű intézményben, mint az Országos Tervhivatal, az ellenzéki pártok tekintélyes képviselői ülnek és nyilatkoznak. A hatalomátmentés ellen berzenkedők azt felejtik el, hogy ezeknek az embereknek jó része szocialista mivoltát vetkezi le, s az alkalomra vár, mikor veheti fel az új hatalmi párt köpönyegét. Tekintsünk csak a belügyre! Beszélnünk kell azonban az egyszerű párttagok tömegeiről is, akik nem hatalmukat, hanem puszta egzisztenciájukat féltve nem vállalták tovább színeinket. Megértették ugyanis, hogy ha a nemzeti liberálisok uralomra jutnak, egy ígéretüket biztos beváltják, a több százezres munkanélküliséget. S hogy kit raknak az utcára, azt nem lehet tudni. Azt még kevésbé, hogy ki garantálja a mostani baloldalellenes hisztériakeltésben, hogy a politikai bosszú nem éri el a kisembert is. Mitől félnek hát a nemzeti liberálisok, akiknek választások után nagykoalíciója egyáltalán nem álom? Az erős baloldali, szocialista ellenzéktől. Ki kell mondani harmadszor tehát azt is: a múlt elleni hadakozás mögött hatalomféltés húzódik meg. Akik görcsösen igyekeznek a kormányrúdhoz, nem veszik észre, hogy ez már arról árulkodik, milyen görcs esősen fognak ragaszkodni hozzá. Aki őszinte demokrata, az nem felejtheti el az ellenféllel szembeni tolerancia fontosságának elvét. Mi, akik úgy gondoljuk, hogy az MSZP-nek le kell mondania hatalmi aspirációiról, tudjuk, hogy a demokráciához nem elég a szélsőjobboldali pártocskák elégedetlensége. Erős szocialista mozgalom kell, hogy ne legyen egy esetleges nagykoalíció olyan hatalom ebben az országban, amely maga próbál saját ellenzékévé válni. A szocialista párt nem akkor győz, ha miniszteri bársonyszékben marad, hanem ha a legnagyobb ellenzéki pártként megtanulja a kisemberek védelmét. Megtanul a szakszervezeteken keresztül százezreket maga mögé állítani. Tegyük fel magunknak a kérdést: példa lehet-e Nyugat-Európa, ha nem látnánk ott minden országban erős baloldalt? Eljutott volna-e odáig, ahol most tart? Nyilván nem. Ma, a nosztalgiapártok virulása közepette a szocialista pártra szavazni végképp nem azonos a múltba fordulással. Ellenkezőleg. A tét az, megőrizhető-e egy olyan politikai erő, amely azok szavát szólaltatja meg, akik tudják, kevés milliomos és sok szegény ember lesz ebben az országban. Bízom benne, hogy a választók igennel felelnek. Félti István megalakult a feljelentések a belvaarosi panamnak egyuett a szoktorban orszaago Elad egy RING-et, keres 7 forintot! A RING című szabadelvű képes hetilap szerkesztősége rikkancsokat, lapárusokat keres. A lap ára 29 forint, amiből 7 forint jut az eladónak. Jelentkezni lehet személyesen vagy az 121-4098-as telefonon, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat VII. kerület, Dohány u. 102. alatti expedíciójának földszinti helyiségében. A szerdán megjelenő RING-et az árusok ugyanitt vehetik át minden kedden, 16—18 óra között. Új szolgáltatás: A lapunkban megjelentetni kívánt hirdetését ezentúl Budán, a XI. kerület Bertalan Lajos u. 26. szám alatt is feladhatja, tetszés szerint méretben és formában, reggel 8.00—este 8.00-ig. Telefonszám: 166-4373