Ring, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-25 / 17. szám

Polgár András: „MIÉRT MENTÉL EL...?” Elfogult vallomás művészekről, akiknek a sorsuk tragikus véget ért „E kor nekünk szülőnk és megölünk. Tök- kaptuk mint útravalót, hogy lehessünk hősök és gyilkosok, megbélyegzők és megbélyegzettek, keveset tevők, nagyokat álmodok, másokat mentők, magunkat pusztítók egyidőben, egy helyütt és egy személyben, ki merre fordul, aszerint.” (Örkény István: Pisti a vérzivatarban) III. ,A léghajós” Nincs magyar tévénéző, aki élete során ne találkozott volna Rockenbauer Pál valamelyik filmjével a képernyőn. Ez a fá­radhatatlan természettudós arra tette­­ sajnálatosan rövid - életét, hogy ismerete­ket terjesszen, hogy fáradhatatlanul járja hazánkat és a világot, hogy útjairól a leg­­szakszerűbben és leglátványosabban szá­moljon be. A „kiscserkész”­­ televíziószerte ez volt a neve­­ barlangban, jégen, víz alatt és hegyóriások végtelenségén rótta a távot. Kitűnő televíziósokat hódított meg „szen­vedélyének”, s ők mindhalálig igaz barátai és munkatársai voltak, elég, ha Sípos Ta­mást, Stenszky Gyulát, Szabados Ta­mást, Péterfai Attilát, Gyenes Károlyt említjük, és másokat, sokukat, akik a mai Natura szerkesztőségében (melynek Rockenbauer megteremtője volt!) folytat­ják a munkát. Szenvedélyesen és fáradha­tatlanul. Aztán ez a küzdelmes élet­­ véget ért, ötvennégy évesen, fantasztikus tervekkel tarsolyában. - Apám többet élt, mint a legtöbb kor­társa - mondja Rockenbauer Zoltán, a „léghajós fia, hiszen megfordult az összes kontinensen, hatodik magyarként jutott az Antarktiszra. Az utak megélése örömet je­lentett számára, bár hihetetlenül kemény, önsanyargató, fárasztó munkával jártak ezek az utak, nem turistaként érkezett és nem hotelban lakott, sátrat vert, kitette magát az idő viszontagságainak, veszély­nek, betegségnek. Sokszor érte keserves csalódás. A Napsugár nyomában című sokrészes filmjéhez olyan gyenge nyers­anyagot kapott, hogy a film­­ ma nincs! Az Egymillió lépés Magyarországon című sorozat után meg akarta tenni az utat bi­ciklin, már terepszemlét végeztek, elké­szültek a kerékpárok, aztán az utat vala­melyik hivatalnok lefújta. Megcsinálta a rádiónak... Most képzeljük el... egy termé­szetfilm - rádión... - 1933-ban, Hitler uralomra jutásának évében született - folytatja Rab Nóra, Rockenbauer Pál húga. - Rendkívüli szel­lemi képességgel megáldott - vagy meg­vert - gyerek volt, ötéves korában olvasott! Biológia-kémia szakon végzett, de szerel­me a földrajz volt. És az irodalom. Tizen­egy éves korára - mint legidősebb testvér - családfővé vált, mert a háborúban elveszí­tettük édesapánkat és az otthonunkat. ’56- ban végzett, a televízióhoz került. Egyetlen munkahelye volt. R. Z.: - Kapcsolatunk apámmal hullám­zó volt, kisgyermekként rengeteget jártunk együtt, minden útjáról ajándékot hozott, no nem videót vagy színes tévét, virágot, faágat, élő mongúzt (őt, Rikit később legna­gyobb fájdalmamra elajándékoztuk), bál­nacsigolyát. Apám katolikus családból származott, ateista lett, párttag sosem volt, a létező szocializmus baloldali kritiká­ját képviselte. Én ateista családból szár­mazom, s ma nem vagyok ateista - apám természetimádó, tárgyakat fedezett fel, magyarázta, könyveket írt róluk. Én az ál­latvilágot kedvelem, s néprajzos vagyok. Apám nem értette, miért járok március 15- ei tüntetésekre, miért vezetem magam a rendőrökkel, s a végén kidobnak az egye­temről... Abban hitt, lassan változik a vi­lág. Nagy vitáink lettek. Kezdte nagyon nem szeretni a politikát s a politikusokat. R. N.: - Sosem kímélte magát, mindent megtett álmai valóra váltásáért. A kezdet kezdetén szerkesztette a Világjáró őrs kalandjait, képzeletbeli utazások voltak ezek, primitív felvételi technológiával, az állatkertben, a Gellért-hegyen, a Balato­non. Afrikát, a tengert, az Antarktisz képét idézte. Az első igazi útján matróznak állt, végigdolgozta, eljutott Észak- és Dél-Ame­­rikába, Tanzániába, a Pamír hófödte olda­lára és a Kilimandzsáró „havába”. Maxi­malista volt, mindenkitől annyit kívánt, mint önmagától. A vágyva vágyott Pamírt ezért nem mászta meg, 600-800 méterrel a 7500 méteres csúcs előtt megállt. Nem кос-

Next