Ring, 1991 (3. évfolyam, 27-48. szám)
1991-09-17 / 33. szám
RING - FÜGGETLEN KÖZÉLETI HETILAP Előre kell bocsátanom, nem vitapartnerként jelentkezem - tehát „nem szállok be a Ringbe” - hanem a hadakozók egymásra dobált petárdáinak, kézigránátjainak messzi elkerülésével, elvi szempontból fűznék néhány gondolatot a létezőnek szuggerált antiszemitizmus sajtóhangjaihoz, rámutatva a sajtó arzenáljára és új módszereire. Előnyömnek tudom, hogy nagy időket volt alkalmam megélni és megtapasztalni, ami hozzásegít a távlatokban való gondolkodáshoz és az öregek lehiggadt tárgyilagosságához. Ugyanakkor látnom kell, hogy egyre kilátástalanabb minden óvó észrevétel: a karavánok haladnak a maguk útján. Kedvelt lapunkban, az egykor „független”, ma már erősen „nyitott” KAPU-ban közfigyelmet keltő, egyre élesedő vita folyik a zsidókérdésről, immár az olvasólevél-rovatot meghaladó szinten. Főszereplők: Dr. Balogh Barna (New York), László Károly (Basel) és Gadó György (Budapest), de vannak mellékszereplők is. Úgy vélem, a vita a közérdeket formailag és tartalmilag is több vonatkozásban érinti, ezért kötelességemnek érzem, hogy elvi szinten hozzászóljak. Előzmények: a KAPU ez évi 1. számában, aZITÁN KÍVÜL rovatban dr. Balogh Barna Az ígéret földje - Magyarország címmel nyugati sajtójelentéseket kommentáló, határozott, de nem éles hangú cikket írt. Tartalma: a Magyarországba irányuló állítólagos zsidó bevándorlás, valamint a zsidóság kártérítési igényei, illetőleg az ezekkel szemben emelt óvás. Ugyanebben a KAPU-számban László Károly a Stern-hez intézett helyreigazító levelét teszi közzé (A zsidókat a zsidóktól kell megszabadítani). Tartalma benne a címben: támadja a magyar zsidóság egy új tömörülését, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, és név szerint három vezetőjét, akik szerinte magyarországi antiszemitizmusról szóló híreket terjesztenek kifelé, pl. a Siem-nek is, és egyéb gesztióikkal sem szolgálják sem a zsidóság, sem a magyarság érdekeit. A vita a KAPU 3. számában folytatódott: Gadó György megválaszolta a fenti cikkeket, éspedig hármas minőségben: mint újságíró, mint politikus (SZDSZ- képviselő) és mint zsidó (a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület helyettes főtitkára). Hangja sértődött, ingerült, fölényes, olykor kioktató és kihívó. Ugyanakkor a KAPU főszerkesztőjével szemben alig szemrehányó, sőt, feltűnően („kézdörzsölően”) barátságos, évődően kedveskedő. Itt említi Gadó Szent Grált és Brády pipáját. (Remélem, Gadó különbséget tud tenni a grál-lovag és a Szent Grál között és remélem, ezzel nem ad alkalmat egyik vitapartnerének sem az ő vallását sértő ellenhasonlatra.) Gadónak ez a „toleranciája” Brády ellen nem volt hiábavaló, mert a KAPU 8. számában, a főhelyen négyoldalas, fotós, parádés cikke jelent meg (a parlament sajtójáról)... Zsidó-vita a KAPU-ban A SZENT GRÁL ÉS A SZENT PIPA Elvi észrevételek egy elfajuló vitához Dr. Palotás Zoltán né A legújabb fejlemény a KAPU 8. számában található, két helyütt is. Dr. Balogh Barna fulmináns írása a lap vége felé, a MEGFELELEK című rovatban került közlésre Válasz Gadó Györgynek címmel. Még élesebb, mint Gadóé, és már nemcsak nyugati sajtóhangokat kommentál, hanem saját, érzelmi töltésű véleményét is elmondja. Balogh dr. írásával, annak érveivel, egyes kivételeivel nyilván többen is foglalkozni fognak. Jómagam itt most a másik vitacikkhez szeretnék - ismét csak elvi síkon - észrevételeket fűzni. Beolvadás és összeolvadás A KAPU 8. számában megjelent másik cikket nem maga a vitázó László Károly írta, hanem mással íratta. Elfogadva a főszerkesztő ajánlatát az ún. PR- rovat megvásárolhatóságára, háromoldalnyi közleményt „szponzorált” Reményi Gyenes István tollából, Érdekességek zsidó származású magyarokról c. cikksorozatának közlésére. Itt azonban meg kell állni. Mi is az a PR-rovat? Public relation, ugyebár. Láthatólag egy új műfaj. Brády röviden úgy jellemzi, hogy „a megrendelhető írja, szerkeszti és fizeti”. „Szívesen állunk rendelkezésére, még akkor is, ha nézeteinktől távolabb eső témákat publikál a rovat”... „Nehéz a függetlenség, gyakorlatiasan szólva: ára is van. Ezért próbálunk üzletelni. (Kiemelések tőlem, P. Z.) Furcsa rabulisztika. Bár ma már nem meglepő, sőt, szépen és érthetően hangzik. Meg kell néznünk, mit takar ez a PR-rovat, mi minden fér bele és mi benne a „public relation”? A másik kérdés, hogyan egyeztethető össze az „üzletelés” - a sajtóorgánum egy részének kvázi bérbeadása - és érte (bocsánat!) baksis elfogadása a hangsúlyozott függetlenséggel? Azt hiszem, el kell készülni arra, hogy sokan fogják mondani: a „Romae omnia venalia” (Rómában minden eladó) elv nem fér össze a függetlenséggel, talán még a sajtóetikával sem, mert fennáll a veszély, hogy a sajtó prostituálódik. Aki fizet, annak fekszik le. (PR - prosti?)