Ring, 1992 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1992-03-03 / 9. szám
RING - FÜGGETLEN KÖZÉLETI HETILAP jónak... És mielőtt elhagytuk volna a várost, még a Gundelban vacsoráztunk, és énekeltük, hogy „Bolyongok a város peremén”, így mentünk az Andrássy úton végig vagy harmincan egymásba karolva a Déli pályaudvarig, és onnan Keszthelyre és onnan Jugoszláviába, mert bemondta a Szabad Európa, hogy a jugók nem adnak vissza. Török Sándor Keszthelyen gondolta meg magát, visszajött és tizenhárom évet ült börtönben... Jugoszláviából Olaszországba kerültünk és úgy később Franciaországba. Mindenhol próbálkoztunk, még a Négusnak is írtunk levelet... Franciaországban éltem, még Ausztriába se mertem elmenni, gondoltam, rossz villamosra szállok és még hazahoznak... Párizs-Budapest ingajárat - Mikor jött először haza? - Harminchárom év után - 1989. október 12-én, az MSZMP feloszlásának másnapján... Amikor mentem az erzsébeti rendőrségre jelentkezni, szeptember 29-én, a munkásőrök ellen tüntetett a jónép. Nem újságban olvastam, hanem a rokonaim látták: bevágták a munkásőrlaktanyában a gépfegyvert tüzelőállásba... Hát bizony, akkor ’89-ben nem volt nekem mindegy elmenni a munkásőr laktanya előtt... Október 23-án azt az emléktáblát a Rádiónál nem avatni szokták, hanem ugye leleplezni, én lepleztem le... Beszélni még nem mertem akkor, mert amikor elindultam Soroksárról (ahol a nővérem lakik) a 301-es parcellába, onnan mellőlem indult el egy rendőrautó - gondoltam arra, hogy ezek még engem figyelnek... - Hazatelepült ön, vagy „ingázik”? - Ingázom, de ez azt jelenti, hogy hat hónapja nem voltam Párizsban! Franciaországban a nyugdíjasok is adóznak, úgyhogy március elseje után vissza kell utaznom egy kicsit adót deklarálni... - Köszönöm a beszélgetést. Csisztay Gizella Az alábbiakban néhány olyan szélsőséges esetre, szempontra kívánom felhívni a figyelmet, melyre különösen vegyes vállalatok alapításánál célszerű és fontos odafigyelni. 1. Előfordulhat, hogy külföldi vállalat azért kíván magyar vállalatot „bekebelezni”, hogy a piaci konkurenciáját ezzel is gyengítse. Ha korábban nagy beruházás mellett modern gyártó technikát hozott létre, ugyanakkor a termékei a piacon nehezen értékesíthetők, kínálkozó megoldás lehet számára hasonló terméket gyártó, nyomott helyzetbe került magyar vállalatot lehetőleg minél olcsóbban megvenni, s ennek meglévő piacát a saját bázisáról kielégíteni. A befektetésének megtérülése után a magyarországi vállalatot a piaci lehetőségek beszűkülése folytán megszüntetheti, felszámolhatja, de folytathat olyan stratégiát is, amely lassú elsorvasztás melletti fokozatos kivonulással jár. Ezzel a stratégiával hosszú időre magyar bázisról hasonló termékkel a piacon való megjelenést lehetetlenné teheti. Ugyanakkor a képzett iparági szakember-garnitúrában is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A tőkés világban az ilyen jellegű problémákat eddig főleg szabadalmak felvásárlásával és elfektetésével oldották meg. A privatizálás egy újabb lehetőséget kínál a tőkés vállalkozónak ahhoz, hogy a kapitalizmus farkastörvényei szerint járhasson el. (Ilyen próbálkozással e sorok írója már találkozott!) Külföldi tőke és hitelkamat 2. Ha a külföldi tőke számottevő arányban van hazánkban, akkor a törvények, méginkább a kormányrendeletek betartása és betartatása komoly nehézségekkel járhat és nem kevés gondot okozhat. Ilyen esetben az államháztartás pénzügyi zavarainak elhárítására vállalati elvonásokat sokkal nehezebben lehet végrehajtani, adó és egyéb kötelezettségek befizetésének elmaradását sem lehet oly módon szankcionálni, miként azt ma teszik a hazai vállalatokkal. (Lásd pl: felszámolási eljárások kezdeményezése társadalombiztosítást nem fizető vállalatok körében.) A külföldi vállalkozók szindikátus jellegű tömörülése könnyen termelési és kereskedelmi zavarokhoz vezethet, ami bekövetkezhet gyors tőkekivonás vagy piaci hiányteremtés révén. A tőkés vállalkozónak a kormányintézkedésekkel szembeni hatásos fegyvere még a munkaerő-elbocsátás, amely olyan mérvű és kihatású lehet, hogy könnyen kormánybukást okozhat. A nagytőke pedig számottevően is beleszólhat az ország életébe, a gazdaság fejlődési menetébe. Ezért is olyan fontos a külföldi tőke arányának, szerepének idő előtti tisztázása, működési feltételeinek leszabályozása. 3. A privatizálás vállalkozást jelent, a vállalkozás sok esetben hitelfelvétellel jár. (Erre lehetőséget biztosít az Egzisztencia-hitel, a Start-hitel stb.) A hitel után kamatot kell fizetni. A kölcsönök és kamatok viszszafizetésére a vállalkozók számottevő része képtelen lesz, mivel a piaci viszonyokat, igényeket, mozgásokat nem ismerve, képességeiket, kapcsolati rendszerüket túlértékelve lesznek vállalkozóvá. Ezek azok, akiknek nincs realitásérzéke. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az első három évben az induló vállalkozások fele csődbe jut. Mindez oda vezethet, hogy a magánkézbe került állami vállalatok egy része néhány éven belül még súlyosabb és reménytelenebb gazdasági körülmények közé kerülhet, mint amilyenben ma van. Államháztartási szempontból ez dupla veszteséget jelent, mert nemcsak a volt állami vállalat megy tönkre, a felvett kölcsönök is elúsznak. Az ilyen „szerencsétlenül" alakuló privatizáció kezelésére is fel kell készülni. Megfontoltabb és átgondoltabb privatizációval a veszteségek csökkenthetők. Az idő folyamán még inkább elavult géppark és technológia okozta termelési veszteségek azonban nehezen pótolhatók, így tovább fokozódhat a hazai és a nyugati technológia közötti rés és lemaradás. Ezért is fontos foglalkozni a műszaki értelmiség jelentőségével és szerepével, hiszen a műszaki állomány képzettsége is vagyont jelent. A menedzser nem sokat ér, ha nincs mit menedzselnie! 4. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete mellett súlyos hiba lenne privatizáláskor egy vállalat működésének eredményességét csupán „eredményhozama" (nyeresége) alapján megítélni. Ez az érték lehet negatív is, ami veszteségre utal. Ehhez az értékhez képest azonban az államháztartásba befizetett összeg nagyságrendileg nagyobb lehet, s ez a tény ma lényegesen fontosabb szempont, mint az, hogy mennyire nyereséges egy vállalat, különösen akkor, ha jól képzett műszaki állománnyal is rendelkezik, amely alkalmas modern technológia befogadására. Miután a vállalati elvonások kényszerlépések következményei, vagyis erőszakos beavatkozások eredményei, ezért eleve torz és megbízhatatlan képet kapunk a vállalatok hatékonyságáról és eredményességéről, így társadalmi szempontból a vállalatok gazdaságos és hatékony működése megítélésének reális alapja elsősorban az lehet, hogy mennyivel járul hozzá a költségvetéshez, s ennek az összegnek a hiánya az államháztartás szempontjából mit jelent. A menedzser nem sokat ér, ha nincs mit menedzselnie! A privatizálás buktatói Lokálisról globálisan A privatizálás során tehát a lokálisról a globális szemléletre kell áttérni. Más szóval: nem előnyös az a privatizálás, melynek következtében a vállalati nyereség és így a magántőke nő, az állami befizetés csökken, a munkanélküliség fokozódik. A sikeres és eredményes privatizáció esetén a magántőke gyorsabban, az állami költségvetés volumene lassabban, de nő, a munkanélküliség csökken. Ez utóbbi megvalósulásához idő kell. Átgondolatlan és felelőtlen minden olyan próbálkozás, kezdeményezés, amely a privatizálás erőszakos lerövidítését, gyorsítását sürgeti. Minden vállalat privatizálása a helyi adottságok figyelembevételével, egyedi és sajátos szempontok érvényesítése mellett kell, hogy megvalósuljon. Eközben elő kell segíteni a hazai magántőke megerősödését, hogy a privatizálás során a nemzeti érdekeket rajta keresztül is érvényre juttathassuk. A legfontosabb szempont pedig az, hogy a potenciális vásárlókat, fogyasztókat ne tegyük munkanélkülivé, mert a vásárlóerő hiánya