Ring, 1992 (4. évfolyam, 26-50. szám)
1992-07-01 / 26. szám
888888888888888888 Főbb munkaügyi folyamatok 1992. 1. 1992 első negyedévét a foglalkoztatási gondok súlyosbodása jellemezte. A munkaerő-kereslet alakulását továbbra is nagymértékben meghatározza az, hogy a vállalati szférában folytatódott a létszámcsökkenés, részben a gazdaságtalanul termelő egységek felszámolása, részben a működők jelentős részét jellemző létszámleépítési akciók következtében. A termelő ágazatok 50 fő feletti szervezeteinél így a foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos negyedévéhez képest mintegy 1/5-del mérséklődött. Az újonnan alakult szervezetek száma továbbra is jelentős, az év első három hónapjában a KSH több mint 6500 új jogi személyiségű szervezet alakulását regisztrálta, de ezek többsége kis létszámú, s így a foglalkoztatási gondok megoldásában túl jelentős szerepet nem játszó egységek. A regisztrált munkanélküliek száma a december végi 406 ezerről márciusra 478 ezerre emelkedett, s a háztartások reprezentatív megfigyelésére irányuló lakossági munkaerőfelmérés első eredményei a regisztrációban kevésbé érdekelt rétegek (pl. a segélyezésből kizárt szakképzetlen fiatalok, korábban munkahellyel nem rendelkezők) esetében jelentős latens munkanélküliséget is jeleznek. Ugyancsak e felmérés szerint a munkanélküliség ténye ma már a 3,7 millió háztartás mintegy 10 %-át érinti, s ezen belül a háztartások kb. 1 %-ában egynél több munkanélküli van. A tömeges elbocsátások egyik lehetséges elkerülési módja a rövidített munkaidős foglalkoztatás bevezetése. Ilyen intézkedésről az év első három hónapjában a megfigyelt ipari gazdálkodók átlagosan 6 %-a számolt be. A vizsgált körben teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 1992. I. negyedévében 24,3 %-kal - 18 760 Ft-ra - emelkedett. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak bruttó keresete 15 470 Ft, a szellemieké 18 750 Ft volt. A keresetek növekedése nettó értékben 20,5 %-nak felelt meg, ami a fogyasztói árindex 26,2 %-os emelkedésével párosult. negyedév 1992/26. JÚLIUS 1 jogot gyakorlókkal szemben. A vas, fém stb. szakszervezettel szemben ezek a vas-, acél- és gépgyártásban felnőtt, megrokkant és megöregedett emberek. Küzdelmük egyelőre kilátástalannak látszik. A nekik épített, de államosított, majd kiárusított és többszörösen átjátszott közösségi házat sem birtokolni, de működtetésébe beleszólni sem képesek. Törvényesen kisemmizettek olyannyira, hogy a szakszervezet kegyelméből az igazgató írásos kérelmükre írásbeli választ adott. Levelet írt az igazgató „Javaslataik egyoldalúak, nem vesznek figyelembe egyéb érdekeket. - A Casablanca és a Fekete lyuk működésével kapcsolatos zavaró tényezőket csökkentjük. - Javasoljuk a Golgota utcai kapu nyitási-zárási rendjének visszaállítását. Ezzel megszűnne a hibás intézkedés által keletkezett közlekedési zűrzavar és légszennyezés. Kérjük 19 órától a kolóniás autóforgalom leállítását, a kiabálások, gyerekzsivaj megszüntetését, mivel az előadásainkat zavarja. Javasoljuk, hogy a lépcsőházak bejáratait a lakók zárják kulccsal, és ezzel megakadályozzák egymás lépcsőházainak bepiszkítását. - Javasoljuk, hogy a Kolónia címét változtassák meg, és főbejáratként a Golgota utca felőli kapukat használják. - Helyt adunk a Művelődési Ház eredeti funkciójának visszaállítására tett javaslatnak, amelyet úgy tudunk elképzelni, ha csak a Magyar Állami Királyi Gépgyár dolgozói lakják a Kolóniát, és az említett gyár ismét finanszírozza a Ház működését. A másik eset: ha az Önkormányzati Egyesület hitelt érdemlően biztosítja az 1991. évi 21 millió forintos működési költséget, és természetesen az évenkénti inflációs rátát is számításba kell venni. A levegő szennyezettségének tisztítása érdekében javasoljuk a parlagon lévő kertek, közös területek parkosítását, ápolását.” Ilyen kioktató, a levél szövege szerint is „levelünk néhány soráéinak ironikus” hangvételéért el- nézést kérő válasszal intézik el az önszerveződött lakóközösség kezdeményezéseit. Pedig csak azt akarják elérni, hogy a nyugdíjas klub ne egy tizennégy négyzetméteres lyuk legyen, ötven lépcsőnyire a legközelebbi WC-től, hogy éjjel csend legyen és pihenni tudjanak. 1916-ban a Vasárnapi könyv 13. száma, amely az Országos Közművelődési Tanács hetilapjaként jelent meg, lelkesen számol be a kolónia szervezettségéről, szociális és kulturális létesítményeiről. Megemlíti, hogy a színházteremben 340 ágyas hadikórházat rendeztek be, és az itt lévő „orgona és vetítőgépek sebesült vitéz katonáink szórakoztatására szolgálnak”. Akkor ez az állapot mindenki által elfogadott volt, hiszen a világháborús körülmények ezt átmenetileg indokolttá tették. Most béke van, a kialakult helyzet sem látszik átmenetinek. FÜRJ 15