Riport, 1991. január-június (3. évfolyam, 3-26. szám)
1991-06-07 / 23. szám
BŰNÜGY A JOGSZABÁLYRA VÁRNAK, HOGY MEGNYISSÁK AZ INTIMSZOBÁT • MINIKÁPOLNA ISTENTISZTELETRE, HITOKTATÁSRA • AZ ELÍTÉLT SÍRVA FAKADT • SZÖKÉS TÍZ ÉVENTE • A SIKKASZTÓTÓL AZ ANYAGYILKOSIG Ezen az oldalon közöljük az elítéltek bűncselekményét, börtöntapasztalatát, fordulhatnak hozzánk kéréssel és panasszal, megbízottunk által vagy levélben üzenhetnek hozzátartozóiknak. Börtön? Szálló? Börtönszálló! Hazai börtönviszonyainkat ismerve örömmel mondhatjuk, hogy a XXI. század fegyintézetét adták át a közelmúltban Miskolc határában. A négyszintes épületet 1986-ban kezdték el építeni, két évvel később már el is készültek a kivitelezők a beruházással, ám az eredeti funkcióra akkor már nem kellett. Az elképzelések szerint ugyanis itt helyezték volna el a szigorított javító-nevelő munkára ítélteket. Mire a beruházás elkészült, már gyakorlatilag megszűnt a büntetésnek ez a fajtája. Hosszú évekig töprengtek az illetékesek a hasznosításon. Sokáig úgy látszott, hogy a miskolci önkormányzat veszi át az épületet, és szociális otthont létesít benne, mígnem a Miskolci Büntetésvégrehajtási Intézetben uralkodó áldatlan állapotok vezették rá a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy igent mondjon arra az elképzelésre, miszerint 2. számú objektumként hasznosítsák előzetes letartóztatásban lévők és már elítéltek fogva tartására. Mint dr. Madej Ferenc bv. alezredes, a Miskolci Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondotta, a Fazekas utcai börtön egykoron 186 elítélt befogadására készült, s ma 454 őrizetest tartanak itt fogva. Közülük 111 -en kerültek át az új, 156 fős befogadóképességű börtönbe. Persze, amíg minderre sor kerülhetett, el kellett végezni néhány nélkülözhetetlen, újabb beruházást: biztonságtechnikai berendezésekkel kellett felszerelni az épületet. A börtönöknél szokásos kerítést is fel kellett húzni, rács került valamennyi ablakra, az udvaron pedig labdarúgópályát alakítottak ki, amelyet a sétálókor határol. Ez a korábbi 64 milliós beruházást újabb 16 millióval fejelte meg. Ám, hogy megérte, azt már dr. Estók József bv. ezredestől, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága helyettes vezetőjétől tudjuk. — Amit itt látunk, az már a jövő század magyar büntetés-végrehajtási intézete. A négyágyas szobák, a lazább fogva tartási rend, s az a tény, hogy a saját televízióját is behozhatja az elitért, mindmind a nyugaton már régóta bevezetett normákhoz hasonlít. Az új intézmény felszereltsége az európai normáknak megfelelő, s az őrszemélyzet elhelyezése is minden igényt kielégítő. Azt hiszem, ezzel az intézménnyel fogunk majd büszkélkedni határainkon belül és túl egyaránt. Hogy milyen is belülről a négyszintes épület, ezt Paksi Ferenc bv. százados, nevelőtiszttől, a 2. sz. objektum parancsnokától tudtuk meg. — A legfelső szinten a fiatalkorú, előzetes letartóztatásban lévő fogva tartottakat helyeztük el. Ők is négyágyas szobákban vannak, s minden lakóhelyiségben egy-egy felnőttkorú elítélt ügyel a szobarendre. A második és harmadik szinten azok a már elítélt fogva tartottak vannak, akik az Ipoly Cipőgyár kihelyezett bőrüzemében dolgoznak, vagy az intézet irodáiban, kiszolgáló egységeiben — konyha, mosoda stb. — végeznek valamilyen munkát. A szobákban nincs mellékhelyiség, ezért az ajtókat éjszakára sem zárjuk. Ennek megfelelően televíziót is addig nézhetnek az elítéltek, ameddig akarnak, egyetlen kikötésünk van csupán, hogy a reggel fél hatkor ébresztővel kezdődő napirendet mindenki köteles betartani. Amelyik szobából bárki is vét ez ellen, az a négy fős közösség meghatározott ideig nem nézhet tv-t. Saját hírláncunk, számos videofilmünk is van, így mi is vetítünk rendszeresen különféle filmeket. A második szinten egy erőnlétfejlesztő szobát is berendeztünk, most ez a leglátogatottabb helyisége az új épületnek. Minden szinten van teakonyha hűtőszekrénnyel, így akár főzhetnek is maguknak az elítéltek. Az első szinten kapott helyet a melegítőkonyhás ebédlő, amely hétvégén a látogatók fogadására is szolgál. Itt kialakítottunk egy kis kápolnát is hitoktatásra és istentiszteletre. Van orvosi rendelőnk a legszükségesebb felszerelésekkel, itt található az őrszemélyzet öltöző- és pihenőhelyisége és a raktár is. S van még egy újdonság: a nyugati normákhoz közelítve berendeztünk egy intimszobát. — Úgy tervezzük, hogy a jövőben akit csak lehet, hétvégén hazaengedünk rövid eltávozásra, vagy hétvégi szabadságra, ezzel is erősítve a családi kapcsolatokat. Akit viszont nem engedhetünk haza, az feleségével, élettársával, barátnőjével használhatja majd e helyiséget — persze csak azután, ha jogszabály is lesz ennek engedélyezésére... Intimszoba Minikápolna t ' «I iíi Érdekes kezdeményezései is vannak a miskolciaknak. Ősztől beindítják — az országban egyedül itt — a szíjgyártó szakmunkásképzést. Szeptembertől a cigány nyelv oktatását is tervezik. Nyilvános telefont szereltek fel az első szinten, ahonnan meghatározott időben — természetesen érme bedobása ellenében — családtagjaikat hívhatják majd az itt fogva tartottak. Hogy milyen jók itt a körülmények, arra egy jellemző példát mondott el dr. Madej Ferenc bv. alezredes: — Az elmúlt héten éppen a televíziósokkal jártam itt, amikor két fogva tartott összeszólalkozott, dulakodni kezdtek. Azonnal beszállíttattam őket a Fazekas utcai börtönbe, s egyiküket — aki a kezdeményező volt — magánelzárással sújtottam. Magam is meglepődtem: a két elítélt sírt, amikor kijelentettem, hogy büntetésük letöltése után nem maradhatnak ebben az objektumban. Ekkor jöttek ugyanis rá, mit vesztettek azzal, hogy visszakerülnek a régi börtönbe... Mi tagadás, a látottak alapján magam is azon gondolkodtam, végül is mi ez? Börtön? Szálló? Netán mindkettő, azaz börtönszálló? Nem tudtam dönteni. Tegyék meg helyettem az Olvasók... T. Z. Dr. Klenyán Mihály, a váci fegyház közelmúltban kinevezett parancsnoka érdekes történelmi áttekintéssel és aktuális információval szolgál. Először is az érdekelt bennünket, hogy mikor és milyen célból épült a Váci Büntetésvégrehajtási Intézet? — Mária Terézia katonai célokra építtette 1777-ben — mondta az alezredes —, bécsi stílusban készült, és az ő neve után Teresianumra keresztelték. 1785-ig működött, majd II. József megszüntette. Az 1808-ban Pozsonyban megtartott országgyűlés létrehozta az első katonai akadémiát. Ezt Ludovika császárné tiszteletére Ludovika Akadémiának nevezték el. — Tehát az épület ekkor még katonai tanintézet volt... — Úgy van. Az első rabok —, kereken hatszáz fő, 1856. november 1-jén érkeztek. Abban az időben még nem volt egységes törvény a fogva tartás módjára és a büntetés kiszabására. Az 1878-ban elfogadott, úgynevezett Csemegi-kódex már meghatározta a büntetésvégrehajtási fokozatokat. 1947-től 1966-ig miniszteri rendeletek szabályozták a fogva tartást és az intézet működését. Az első jogszabály, amely a mai napig hatályban van, az 1979. évi 11. számú törvényrendelet, amely meghatározza a szabadságvesztés különböző fokozatait és végrehajtási módozatait. — Mekkora az intézet befogadóképessége, és jelenleg hány elítéltet őriznek? — A fogház, börtön- és fegyházfokozatban 897 főt tudunk elhelyezni. Jelenleg 840 elítélt van nálunk, ebből 36 fiatalkorú. — A személyzet? — 320 fő hivatásos, és 80 fő polgári állományú. — Miből tartja fenn magát az intézet? — Egyrészt állami dotációból, amelyet az Igazságügyi Minisztériumtól kapunk, 120—130 millió forintot egy évben. Másrészt az elítéltek keresményéből, a napi térítési díjakból jön össze mintegy 200 millió. Két területen van lehetőség a munkavégzésre: a Dunai Tömegcikk Ipari Vállalatnál, amely önálló jogi személy, (mérőeszközgyártás, drótfonás), és a költségvetési üzemben (asztalos, konfekciós, nyomda, mosoda stb.). — Mennyi a rabok fizetése? — Ha ez elítéltek dolgoznak, akkor napi térítést kell fizetniük, ami 49 forint körül van, és ezt levonjuk a fizetésükből. Az átlagkereset 3800 forint, de vannak olyan munkaterületek, ahol 7000—8000 forintot is megkeresnek. — Fegyelmi vétség esetén milyen büntetést alkalmaznak? — Önkényeskedés, testi fenyítés vagy a jogos követeléstől való eltiltás tilos és büntetendő. A magatartás vétkes megszegése miatt a büntetés csak a törvény által meghatározott szankciók szerint történhet. Ez lehet a fegyelmező részlegbe utalás, magánelzárás (fogda) és étkezéscsökkentés (büféből). A legsúlyosabb fegyelmi vétségek a parancsnok hatáskörébe tartoznak. — Hogyan jutalmaznak? — A legkedveltebb a rövid tartamú eltávozás. Börtönfokozatban 8 nap, fogházfokozatban 14 nap. Egy évi fegyelmezett, jó munka után egyheti szabadság is jár. — S általában kik „nyaralnak” itt? — A rablótól a sikkasztóig a tolvajtól a anyagyilkosig minden „műfaj" képviselői megtalálhatók. Van olyan elítélt, aki 2006-ban szabadul majd. A jelenlegi legidősebb elítéltünk 77 éves, aki erős felindulásból elkövetett emberölés miatt tölti büntetését, és csak 1996-ban távozhat. — Mikor volt utoljára zendülés vagy szökés? — 1989 júliusában a szigorított őrizetesek tiltakozva a jogintézmény ellen, tömegesen megtagadták az étkezést. Ennek az lett a következménye, hogy az akkori miniszter a szigorított őrizet további folytatását felfüggesztette, és ezt később az Országgyűlés megszüntette. Szökés átlagosan 10 évenként történik. — Mondana erre példát? — Legutóbb 1989-ben volt egy olyan szökés, amiért rendkívül szégyelltük magunkat. Az történt ugyanis, hogy az intézet rabszállító autóbuszában egy elítélt elbújt és egy neki megfelelő helyen kiugrott és meglépett. Tulajdonképpen, mi vittük ki, és a fegyelmezetlenségünknek tudható be a szökés. Egyébként, befejezett, sikeres szökés még nem történt, hiszen eddig még mindenkit elfogtak és visszahoztak. Tiszai Ferenc