Riport, 1991. január-június (3. évfolyam, 3-26. szám)

1991-06-07 / 23. szám

BŰNÜGY A JOGSZABÁLYRA VÁRNAK, HOGY MEGNYISSÁK AZ INTIMSZOBÁT • MINIKÁPOLNA ISTENTISZTE­LETRE, HITOKTATÁSRA • AZ ELÍTÉLT SÍRVA FA­­KADT • SZÖKÉS TÍZ ÉVENTE • A SIKKASZTÓTÓL AZ ANYAGYILKOSIG Ezen az oldalon közöljük az elítéltek bűncselekményét, börtöntapasztalatát, fordulhatnak hozzánk kéréssel és panasszal, megbízottunk által vagy levélben üzenhetnek hozzátartozóiknak. Börtön? Szálló? Börtönszálló! H­azai börtönviszonyainkat ismerve örömmel mondhatjuk, hogy a XXI. század fegyintézetét adták át a kö­zelmúltban Miskolc határában. A négy­szintes épületet 1986-ban kezdték el épí­teni, két évvel később már el is készültek a kivitelezők a beruházással, ám az erede­ti funkcióra akkor már nem kellett. Az elképzelések szerint ugyanis itt helyezték volna el a szigorított javító-nevelő mun­kára ítélteket. Mire a beruházás elké­szült, már gyakorlatilag megszűnt a bün­tetésnek ez a fajtája. Hosszú évekig töprengtek az illetéke­sek a hasznosításon. Sokáig úgy látszott, hogy a miskolci önkormányzat veszi át az épületet, és szociális otthont létesít ben­ne, mígnem a Miskolci Büntetés­végrehajtási Intézetben uralkodó áldat­lan állapotok vezették rá a Büntetés­végrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy igent mondjon arra az elképzelésre, miszerint 2. számú objektumként hasz­nosítsák előzetes letartóztatásban lévők és már elítéltek fogva tartására. Mint dr. Madej Ferenc bv. alezredes, a Miskolci Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondotta, a Fazekas ut­cai börtön egykoron 186 elítélt befogadá­sára készült, s ma 454 őrizetest tartanak itt fogva. Közülük 111 -en kerültek át az új, 156 fős befogadóképességű börtönbe. Persze, amíg minderre sor kerülhetett, el kellett végezni néhány nélkülözhetetlen, újabb beruházást: biztonságtechnikai be­rendezésekkel kellett felszerelni az épüle­tet. A börtönöknél szokásos kerítést is fel kellett húzni, rács került valamennyi ab­lakra, az udvaron pedig labdarúgópályát alakítottak ki, amelyet a sétálókor hatá­rol. Ez a korábbi 64 milliós beruházást újabb 16 millióval fejelte meg. Ám, hogy megérte, azt már dr. Estók József bv. ez­redestől, a Büntetés-végrehajtás Orszá­gos Parancsnoksága helyettes vezetőjétől tudjuk. — Amit itt látunk, az már a jövő szá­zad magyar büntetés-végrehajtási intéze­te. A négyágyas szobák, a lazább fogva tartási rend, s az a tény, hogy a saját tele­vízióját is behozhatja az elitért, mind­mind a nyugaton már régóta bevezetett normákhoz hasonlít. Az új intézmény felszereltsége az európai normáknak megfelelő, s az őrszemélyzet elhelyezése is minden igényt kielégítő. Azt hiszem, ezzel az intézménnyel fogunk majd büsz­kélkedni határainkon belül és túl egyaránt. Hogy milyen is belülről a négyszintes épület, ezt Paksi Ferenc bv. százados, nevelőtiszttől, a 2. sz. objektum parancs­nokától tudtuk meg. — A legfelső szinten a fiatalkorú, előzetes letartóztatásban lévő fogva tar­tottakat helyeztük el. Ők is négyágyas szobákban vannak, s minden lakóhelyi­ségben egy-egy felnőttkorú elítélt ügyel a szobarendre. A második és harmadik szinten azok a már elítélt fogva tartottak vannak, akik az Ipoly Cipőgyár kihelye­zett bőrüzemében dolgoznak, vagy az in­tézet irodáiban, kiszolgáló egységeiben — konyha, mosoda stb. — végeznek va­lamilyen munkát. A szobákban nincs mellékhelyiség, ezért az ajtókat éjszakára sem zárjuk. Ennek megfelelően televíziót is addig nézhetnek az elítéltek, ameddig akarnak, egyetlen kikötésünk van csu­pán, hogy a reggel fél hatkor ébresztővel kezdődő napirendet mindenki köteles be­tartani. Amelyik szobából bárki is vét ez ellen, az a négy fős közösség meghatáro­zott ideig nem nézhet tv-t. Saját hírlán­cunk, számos videofilmünk is van, így mi is vetítünk rendszeresen különféle filme­ket. A második szinten egy erőnlétfej­lesztő szobát is berendeztünk, most ez a leglátogatottabb helyisége az új épület­nek. Minden szinten van teakonyha hű­tőszekrénnyel, így akár főzhetnek is ma­guknak az elítéltek. Az első szinten kapott helyet a melegítőkonyhás ebédlő, amely hétvégén a látogatók fogadására is szolgál. Itt kialakítottunk egy kis kápol­nát is hitoktatásra és istentiszteletre. Van orvosi rendelőnk a legszükségesebb fel­szerelésekkel, itt található az őrszemély­zet öltöző- és pihenőhelyisége és a raktár is. S van még egy újdonság: a nyugati normákhoz közelítve berendeztünk egy intimszobát. — Úgy tervezzük, hogy a jövőben akit csak lehet, hétvégén hazaengedünk rövid eltávozásra, vagy hétvégi szabadságra, ezzel is erősítve a családi kapcsolatokat. Akit viszont nem engedhetünk haza, az feleségével, élettársával, barátnőjével használhatja majd e helyiséget — persze csak azután, ha jogszabály is lesz ennek engedélyezésére... Intimszoba Minikápolna t ' «I i­í­i Érdekes kezdeményezései is vannak a miskolciaknak. Ősztől beindítják — az országban egyedül itt — a szíjgyártó szakmunkásképzést. Szeptembertől a ci­gány nyelv oktatását is­ tervezik. Nyilvá­nos telefont szereltek fel az első szinten, ahonnan meghatározott időben — termé­szetesen érme bedobása ellenében — csa­ládtagjaikat hívhatják majd az itt fogva tartottak. Hogy milyen jók itt a körülmények, ar­ra egy jellemző példát mondott el dr. Ma­­dej Ferenc bv. alezredes: — Az elmúlt héten éppen a televízió­sokkal jártam itt, amikor két fogva tar­tott összeszólalkozott, dulakodni kezd­tek. Azonnal beszállíttattam őket a Faze­kas utcai börtönbe, s egyiküket — aki a kezdeményező volt — magánelzárással sújtottam. Magam is meglepődtem: a két elítélt sírt, amikor kijelentettem, hogy büntetésük letöltése után nem maradhat­nak ebben az objektumban. Ekkor jöttek ugyanis rá, mit vesztettek azzal, hogy vi­sszakerülnek a régi börtönbe... Mi tagadás, a látottak alapján magam is azon gondolkodtam, végül is mi ez? Börtön? Szálló? Netán mindkettő, azaz börtönszálló? Nem tudtam dönteni. Te­gyék meg helyettem az Olvasók... T. Z. Dr. Klenyán Mihály, a váci fegyház közel­múltban kinevezett parancsnoka érdekes törté­nelmi áttekintéssel és aktuális információval szolgál. Először is az érdekelt bennünket, hogy mikor és milyen célból épült a Váci Büntetés­­végrehajtási Intézet? — Mária Terézia katonai célokra építtette 1777-ben — mondta az alezredes —, bécsi stí­lusban készült, és az ő neve után Teresianum­­ra keresztelték. 1785-ig működött, majd II. Jó­zsef megszüntette. Az 1808-ban Pozsonyban megtartott országgyűlés létrehozta az első ka­tonai akadémiát. Ezt Ludovika császárné tisz­teletére Ludovika Akadémiának nevezték el. — Tehát az épület ekkor még katonai tanin­tézet volt... — Úgy van. Az első rabok —, kereken hat­száz fő, 1856. november 1-jén érkeztek. Abban az időben még nem volt egységes törvény a fogva tartás módjára és a büntetés kiszabásá­ra. Az 1878-ban elfogadott, úgynevezett Csemegi-kódex már meghatározta a büntetés­végrehajtási fokozatokat. 1947-től 1966-ig miniszteri rendeletek szabá­lyozták a fogva tartást és az intézet működését. Az első jogszabály, amely a mai napig hatály­ban van, az 1979. évi 11. számú törvényrende­let, amely meghatározza a szabadságvesztés különböző fokozatait és végrehajtási módoza­tait. — Mekkora az intézet befogadóképessége, és jelenleg hány elítéltet őriznek? — A fogház, börtön- és fegyházfokozatban 897 főt tudunk elhelyezni. Jelenleg 840 elítélt van nálunk, ebből 36 fiatalkorú. — A személyzet? — 320 fő hivatásos, és 80 fő polgári állomá­nyú. — Miből tartja fenn magát az intézet? — Egyrészt állami dotációból, amelyet az Igazságügyi Minisztériumtól kapunk, 120—130 millió forintot egy évben. Másrészt az elítéltek keresményéből, a napi térítési díjakból jön össze mintegy 200 millió. Két területen van le­hetőség a munkavégzésre: a Dunai Tömegcikk Ipari Vállalatnál, amely önálló jogi személy, (mérőeszközgyártás, drótfonás), és a költség­­vetési üzemben (asztalos, konfekciós, nyom­da, mosoda stb.). — Mennyi a rabok fizetése? — Ha ez elítéltek dolgoznak, akkor napi térí­tést kell fizetniük, ami 49 forint körül van, és ezt levonjuk a fizetésükből. Az átlagkereset 3800 forint, de vannak olyan munkaterületek, ahol 7000—8000 forintot is megkeresnek. — Fegyelmi vétség esetén milyen büntetést alkalmaznak? — Önkényeskedés, testi fenyítés vagy a jogos követeléstől való eltiltás tilos és büntetendő. A magatartás vétkes megszegése miatt a büntetés csak a törvény által meghatározott szankciók szerint történhet. Ez lehet a fegyelmező részleg­be utalás, magánelzárás (fogda) és étkezéscsök­kentés (büféből). A legsúlyosabb fegyelmi vétsé­gek a parancsnok hatáskörébe tartoznak. — Hogyan jutalmaznak? — A legkedveltebb a rövid tartamú eltávo­zás. Börtönfokozatban 8 nap, fogházfokozat­ban 14 nap. Egy évi fegyelmezett, jó munka után egyheti szabadság is jár. — S általában kik „nyaralnak” itt? — A rablótól a sikkasztóig a tolvajtól a anya­gyilkosig minden „műfaj" képviselői megtalálha­tók. Van olyan elítélt, aki 2006-ban szabadul majd. A jelenlegi legidősebb elítéltünk 77 éves, aki erős felindulásból elkövetett emberölés miatt tölti büntetését, és csak 1996-ban távozhat. — Mikor volt utoljára zendülés vagy szökés? — 1989 júliusában a szigorított őrizetesek til­takozva a jogintézmény ellen, tömegesen meg­tagadták az étkezést. Ennek az lett a következ­ménye, hogy az akkori miniszter a szigorított őrizet további folytatását felfüggesztette, és ezt később az Országgyűlés megszüntette. Szö­kés átlagosan 10 évenként történik. — Mondana erre példát? — Legutóbb 1989-ben volt egy olyan szökés, amiért rendkívül szégyelltük magunkat. Az tör­tént ugyanis, hogy az intézet rabszállító autó­buszában egy elítélt elbújt és egy neki megfele­lő helyen kiugrott és meglépett. Tulajdonkép­pen, mi vittük ki, és a fegyelmezetlenségünk­nek tudható be a szökés. Egyébként, befeje­zett, sikeres szökés még nem történt, hiszen eddig még mindenkit elfogtak és visszahoztak. Tiszai Ferenc

Next