Wanted, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 12. szám
A kultuszfilmgyanús Trainspotting végén a főhős Renton zárómonológját egy csöpögős szintifutammal induló, majd hirtelen ádáz dobgépklopfolásban folytatódó szám teszi még hangsúlyosabbá: a címe Born Slippy (Fürgének született) és a hetyke londoni elővárosban, Romfordban élő és alkotó Underworld szabadította rá Angolország particsókáira, először még '95-ben. A dal már akkor hatalmasat szólt, és a film sikerén felbuzdulva idén kiadták az eredetileg tizenegy perces dal kislemezváltozatát is, amely a nyár klubhimnusza volt, vezette az angol slágerlistát és mostanság taglózza le Európa országait. Pedig rosszabb is lehetett volna. Például, ha a walesi születésű billentyűs Rick Smith, és az énekes-gitáros Karl Hyde megmaradnak harmadvonalbeli popsztárocskáknak, ahogyan indultak. Ez még a nyolcvanas évek elején volt, amikor a két zenész megalakította a Freur névre hallgató funky-szintipop bandát, és befutott Olaszországban. A Freur-ból született meg az Underworld első inkarnációja (összesen 7 taggal), és újfent sikeres lesz ezúttal Ausztráliában. A csapat Amerikában együtt turnézott a Eurytmicsszel, de ez sem segített: Smith és Hyde megcsömörlött a popbiznisztől, és egy időre szabadságot vett ki. Karl Hyde egy darabig Prince Paisley Park-i stúdiójában dolgozott sessiongitárosként, no meg Debbie Harry kísérózenekarában játszott. New York-i tartózkodásuk idején alakult ki különleges szövegírói technikája: az utcákon sétálva feljegyzett hangfoszlányokból, párbeszédtöredékekből, az újságokból, hirdetésekből, szórólapokból kiragadott szövegmorzsákból bizarr, dadaista versek születtek. Furcsa analógiája ez a techno alapeszközének, a samplernek már meglévő dolgok darabjaiból kis átrendezéssel valami újat alkotni. Rick Smith eközben megismerkedik a dj.csodagyerek Darren Emersonnal és Steppin’ Razor remixeket készítenek, többek között a Simply Rednek. Tulajdonképpen Emerson mentette meg a formációt a süllyesztőtől, amikor közölte, hogy úgy szar az egész, ahogy van. És ezzel a csapat újjászületett. Igaz, első maxiját Lemon Interrupt fedőnév alatt jelentette meg, de a ‘92-es Glastonbury fesztiválon már Underworldként lépett fel: ez az Experimentális Hangmezőnek keresztelt koncert világossá tette, hogy valami teljesen új zene születik. (Az Underworld-koncertek azóta is kivételesen különleges jsenénynek számítanak. A tánczenei szintéz előadói közül az elsők között került fellépniük hagyományos rockfesztiválokon.) A '93 elején kiadott Mmm Skyscraper I Love You című technoverset még abban az évben követte a Réz, egy ördögien kígyózó hangtornádó, amely tetemes károkat okozott a klubvilágban. A következő év elején megjelent bemutatkozó album (dubnobasswith myheadman) fenekestül felforgatta a tánczene szabályait és a műfaj instant klasszikusává vált. A kemény acid/techno alapok dubbal keverednek, a ritmusörvényben Karl Hyde kántáló éneke és bluesos gitárfutamai kavarognak; a dalok szerkezete a korai Pink Floydot és a szimfonikus prog-rock előadókat idézi, a fanyalgók el is nevezték a zenekart Darren Emerson, Lake and Palmer-nek. Ezután hosszabb csend következett, az eltelt időben a már említett Born Slippy-n kívül csupán 1-2 remixet készítenek másoknak Hyde és Smith urak a saját, még '91-ben létrehozott reklámcégüket, a Tomatót futtatták fel (Levi’s, Pepsi, Nike...), Emerson pedig saját dj.-karrierjét. A második album (second toughest in the infants) idén tavasszal jelent meg. Maga a cím - A második legéletrevalóbb újszülött - egy Rick Smith unokaöcséről készült házivideóból kiragadott mondattöredék és folytatja az „alvilági" hagyományokat: a nyitó Juanita sodrásától a Pearl's Girl nyers breakbeatjén, vagy a Rowla acid ámokfutásán át egészen a záró, gótikus Staggerig egy erőteljes, korlátoktól és reguláktól mentes anyag táncol a hallójáratokba. A dalokba most is Hyde keserédes, álomszerű és erotikus szövegei ágyazódnak amelyeket saját gondolatait, verskezdeményeit, felvett utcai zajokat és beszélgetéseket rögzítő diktafonkazettákról vágott össze. Mindez együtt tökéletes kísérőzene egy olyan korhoz, amelyben mindenfelől a zaj és az információ káosza áramlik zene a jövőnek amely már itt van. Jobb nem is lehetne. 4Ray ...tökéletes kísérőzene egy olyan korhoz, amelyben mindenfelől a zaj és az információ káosza áramlik, zene je »nek, , .ly mar . ML VL ' • itt van w OS !••• drcrmbvr w ‘profil