Wanted, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 5. szám

Megá ismertek Akela májut 1., Petőfi Csarnok, sza­badtéri színpad: a munka ünne­péhez a sör, a virsli és a perec mellé természetesen egy ki­adós Akela-koncert is dukál, melynek során, ahogy azt a nagyérdemű is joggal elvárja, a Városliget pár órára Cro-Mag­­nonná változik Katona főnök vehemens bunkócsapkodásai közepette. Kispál és a Borz­iklajus 2-3. Almássy téri Szabadidőközpont, ez leszen a hivatalos pesti lemezbemutató koncert. Megtekinthetjük Csülök dobos fővá­rosi debütálását az Űrrock-turné során. Un Jmse Doma májut 3-4-5. Az időpontok igen, a helyszínek azonban nem érkeztek meg lapzártáig, így a Wanted mellett kapjanak a kezükbe egy ingye­nes heti programfüzetet - érdemes. Aki a sö­rök és a kocsmák mellett a cseh zenei élet­be is belevetette magát, annak azonnal leesik a tantusz, hogy ha Bittovát és Fajtot leszámít­juk, az első számú underground legenda láto­gat el hozzánk. Szaxofonok, szaxofonok és szaxofonok uralják a terepet: meseszerű han­gulat, nem véletlenül, hiszen szövegeik való­ban azok. Meseműsor, utána kiadós alvás. Jan Gjarbarek május ?. Körcsarnok: a norvég szaxofonos-ze­neszerző egykoron a dzsessz egyik legprog­resszívabb figurái közé tartozott. Ahogyan a híres ECM kiadó, úgy Garbarek mellett is el­húzott százhússzal az idő. Viszont változat­lanul szeretjük, nem is kéreti magát, sokszor jön: fesztiválra, koncertterembe, zeneakadé­miára, bazilikába. Ezúttal egy sportcsarnok­ba invitál minket a szomorúan lebegő hangok bajnoka. Nico - Icon május 7. Örökmozgó mozi: Susanne Ofteringer dokumentumfilmje Nicóról, az 1988-ban elhunyt „Holdistennőről, Magyarországon először. 72 perc kép és zene, interjú, koncert. Fesz­tiválsláger, Nyugat-Európában lehetetlen rá jegyet szerezni. Ladánybene 27 május 11. SOTE-klub: ha Jamaica a Nagyvárad térre költözik, az minden kétséget kizáróan egyet jelent. Mivel néhai Bob Marley idén lenne 80 éves, és ennek alkalmából a Ladánybene 27 hommage-lemezt is megjelentetett, a turné zá­róállomásán utoljára ringatózhatunk Hallé Sze­­lasszié kedvenc előadójának a muzsikájára. Illés májút­­o­n, Budapest Sportcsarnok­ lesz. Újra lesz hatvanas évek, hiszen a beatkorszak mára gyakorlatilag csak róluk szól. Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy projekt. Sika, kasza, léc. Fear Factory május 16. Petőfi Csarnok: Remélhetőleg Burton énekes nem a PeCsa színpadán fog bekakilni egy komolyabb hang kipréselése során, mint ahogy egy MHH-beli interjúban bizalmasan megvallot­ta, hogy egyszer bizony sikerült neki. Ne is ez legyen az ok, amiért a városligeti komplexumba igyekszünk. A Fear Factory manapság a rideg, mechanikus metál hangzást terelgeti a fo­­gyaszthatóságon belüli végletekig. Most aztán megtudhatjuk, az az éles lábdob valóban olyan bántóan pontos-e takjel nélkül is, mint ahogyan legutóbbi Demanufacture című albumukon szólt. Baby Snufkin május 16. Fiatal Művészek Klubja: Scrots (gitár, ének), Tom (basszusgitár, ének), Mikeminer (dob), Jab (trombita) tavaly az FMK-ban és a Tilos az A- ban már fejre állították a hagyományos konven­ciókat és megerősítettek minket abban, hogy a nyugati partról érkező amerikaiak egytől egyig di­lisek. Nem lehetett ezután akkora meglepetés, hogy a bécsi Primus-koncertre érkező jelentős számú magyar rajongótábort ugyanaz a négy őrült fogadta második előzenekarként, akiket Les személyesen mutatott be a publikumnak. A Baby Snufkin muzsikája remekül rímel a Primusra, de a hangszerekből adódóan a hangsúly nem a basszusgitárra tevődik. Több gitár, latin ritmusok, átgondolt megfontolatlanság, határtalan színpa­di gonzozás - mindezek tetejébe trombita vég­ítélkezik pompás kis haláltáncukra. Egy kinti kri­tikusuk szerint ők Amerika legjobb ismeretlen csapata. Remélhetőleg a turnén már kapható lesz első lemezük, mely Les Claypool kiadójánál, a Prawnsongnál kerül kiadásra. Sting május 23. Kisstadion: Az amazóniai őserdők nagy­városi védelmezője ha nem is százszázalékosan, de nagyjából megsüketüülve ismét hazánkba látogat Új lemeze annak ellenére jól fogy, hogy az 1961-es Fender Jazz Bass mestere legalább hat éve egyre önismétlőbb és vérszegényebb albumokkal lepi meg rajongóit Az 1988-as Amnesty International­ turné budapesti állomásán dzsessz-rock zenekarával sza­bályosan letarolta Tracy Chapmant Peter Gabrielt Bruce Springsteent na és a Hobo Blues Bandet A koncertajánló újságírót ez az emlék élteti.

Next