Wanted, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 12. szám
HÁNAM MARTIN CARR NEMCSAK A BRIT, DE A KONTINENTÁLIS SZAKSAJTÓ SZERINT IS NAPJAINK EGYIK LEGBRILIÁNSABB DALSZERZŐJE, AKIBEN LENNON, MCCARTNEY ÉS A BEACH BOYS-VEZÉR BRIAN WILSON KÉPESSÉGEI EGYESÜLNEK EGY ŐRÜLT TUDÓS KÍSÉRLETEZŐKEDVÉVEL, BOO RADLEYS NEVŰ ZENEKARÁVAL (LÁSD: WANTED, 1996. MÁRCIUS) A TAVALYI ÉV LEGPERFEKTEBB POPALBUMÁT KÉSZÍTETTE EL, WAKE UP BOO! CÍMŰ DAl^ LUK PEDIG A O MUSIC H TELEVISION^! Lj Ij riAITLE tj MAGYARORSZÁGI URALW ^KODÁSÁNAK UTOLSÓ HE^ijeiben RENDEZETT KLIP- VERSENYEN KENTERBE VERTE AZ EGÉSZ EURÓPAI MEZŐNYT. A FÜGGETLEN CREATION KIADÓHOZ TARTOZÓ LIVERPOOLI KVARTETT A NAPOKBAN JELENTETTE MEG C’MON KIDS CÍMŰ ALBUMÁT, MELY A MAI ANGOL TERMÉS LEGSZABADABBAN KALANDOZÓ PRODUKCIÓJA: FÜLBEMÁSZÓ DALCSOKOR KEMÉNYEN GERJEDŐ GITÁROKKAL, MODERNIZÁLT PSZICHEDÉLIÁVAL, ACIDOS DUBBAL MEGHÜLYÍTVE. A 28 ÉVES GITÁROST TELEFONON ÉRTÜK UTOL. Beatles-dalomat, a Strawberry Fields Forevert és az I Am The Walrust mindenesetre Lennon írta. - Két nagy fordulópontot érzek Boo Radleys karrierjében: az 1993- as Giant Steps albummal kiléptetek a cipőbámulós noisy popból és a komplex hangszerelésre tértetek át, a tavalyi Wake Up!-pal viszont magatok mögött hagytátok a néhol kaotikus kísérleti megoldásokat, és csináltatok egy nagyközönség által is könynyen befogadható poplemezt - Kezdettől jova hangoztattuk, hogy minden albumunk más lesz. Nincs értelme önmagunkat ismételnünk. Az emberek megunják azokat a zenekarokat, amelyek minden évben ugyanazt a lemezt jelentetik meg. Egy tavalyi interjúban azt mondtad, a többiek rágták a füledet, hogy csináljatok már egy poplemezt Ha csak rajtad múlt volna mindenféle őrült zajrétegekkel és effektekkel bolondítottad volna meg a Wake Up! dalait is, ahogy a Giant Steps esetében tetted. Ha csak rajtam múlna, talán hiphop-albumokat is csinálnék. De olyan dolgokat kell írnom, amiket együtt, élőben tudunk játszani, végül is együttes vagyunk, vagy mi a fene. Terelgetjük egymást, aztán valahogy mindig megállapodunk a végén. - Miután kielégítetted a többiek vágyát egy közönségbarát poplemezzel, most a C’mon Kids albummal - annak is főleg a második felével - mintha visszamerültél volna az őrült kísérletezésbe. - Igen, ebben a hangzásban kényelmesebben érzem magam. A többiek is jobban élvezték az új album felvételét, mint a Wake Up!-ét, mert akkor volt egy fix tervünk: poplemezt akartunk, és ettől semmi sem téríthetett el bennünket. Most viszont szabadrablás volt, újra azt csináltunk, amihez csak kedvünk volt. - Csináltok a jövőben még egy nyíltan slágeres lemezt? - Nem hiszem. - Szóval a Wake Up! csak egy kísérlet volt annak bizonyítására, hogy tudtok ilyet is? - Igen, azt volt a mi „kísérleti” albumunk! A többi a „normális”. - A C’mon Kids milyen körülmények között készült? - Ugyanabban az eldugott walesi stúdióban vettük fel, ahol a Wake Upot, azzal a különbséggel, hogy most teljesen betemetett minket a hó. A felvételek alatt semmi kapcsolatunk nem volt a külvilággal. - Honnan jött a „Gyerünk, srácok!” albumcím? - Egy haverom kiabálja ezt folyton, mikor részeg. Úgy gondolja, a srácoknak nem Sleeper- és Echobellyalbumokat kellene venniük, hanem izgalmasabb dolgokat. Stereolablemezeket például. Sice-szal, a Boo Radleys énekesével tízéves korotok óta fantáziáitok a popsztárságró. Most, hogy elértétek, mintha feszengenétek benne, szégyenlősnek és visszahúzódónak tűntök a médiában. - Kölyökként még nem sejtettük, mivel jár ez az egész. A legborzalmasabb, amikor reggeli gyermekműsorokban kell fellépnünk. Persze nagyon örülök, hogy sikerült nekünk, bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk egy N0.1 albumot csinálni. Elértük, amit akartunk, úgyhogy most már csinálhatjuk, ami nekünk tetszik. Sie a Boo Radleysben éveken át csak a te dalaidat énekelte, aztán most hirtelen írt tíz saját dalt, amit First Fruits című szólóalbumán jelentetett meg idén májusban, Eggman művésznév alatt - Kezdetben ő is írt dalokat, aztán teljesen abbahagyta, csak tavaly kezdte újra. Jót tett neki, szép kis album. A Boo Radleys basszistája és dobosa, Tim és Rob is segített neki a felvételeknél. Sice dalai sokkal gyöngédebbek, finomabbak, teljesen más hangulatot árasztanak, mint az enyémek. Azt, hogy komponál-e még a jövőben, még ő sem tudja. - De ha komponál dalokat, azok felkerülnek a Boo Radleys lemezekre? - Nem hiszem. - Eszerint a Boo Radleys ezután is csak Martin Carr-dalokat fog játszani? - Nos, igen. - Mivel magyarázod, hogy a mai brit színtér legjobbjai közül egy rakás zenekar - a Blur, a Ride, a Divine Comedy és a Boo Radleys is - a cipőbámulós noisy pop mocsarából kilábalva léptek az első vonalba? - Biztos öregszünk és beérünk. Ha elég jó vagy ahhoz, hogy évekig pályán maradj, idővel megerősödsz, beszívod és rendesen megemészted a külső hatásokat. A Ride-ról viszont nem gondolom, hogy izgalmasabb lett volna a végére. Szerintem mindig is szar volt. Déri Zsolt ! - Könnyűkezű komponistánál képzellek, aki úgy írdalt, ahogy lélegzik. - Igen, könnyen írok, mert nem csinálom túl gyakran, nem írok folyton. Van úgy hogy egy évig nem komponálok semmit, aztán meg egyszerre annyit amennyit csak akarok. A fejemben addigra már fölhalmozódik egy csomó ötlet. - Melyik dalodat írtad a legnehezebben? - A Wake Up Boo!-t. Pedig az a legszimplább dalom. Az ilyesmit mindig a legnehezebb megírni. - A Wake Up Boo! volt a Boot Radleys legnagyobb slágere. Annak is tervezted? - Igen, de minden egyes dalomat slágernek tervezem, legalábbis szeretném, ha mind az lenne. - A hangszerelés már elkészül a fejedben, még mielőtt először próbálnátok? - Igen. Van egy kis stúdióm, ott csinálom a demókat. Sohasem próbálunk, nem igazán van kedvünk hozzá. A demókat átmásolom és szétküldöm a többieknek, és mindenki külön megtanulja a saját részét otthon. A stúdióban csak leülünk játszani, egy óra alatt összerázódunk aztán nekiállunk felvenni. - Liverpool zenei múltja milyen hatással volt rád, rátok? - Kölyökkorunk óta imádjuk Beatlest. Ehhez mondjuk nem kell Liverpoolban lakni. Liverpoolban csak két dolog létezik: a zene és a foci. Vagy ezt kell csinálnod vagy azt. - Ki volt a kedvenc komponistád a Beatlesben Lennon vagy McCartney? - Gonosz kérdés! Nem is tudom... A két kedvenc