Wanted, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám
Iíéj Pop; Kaliforniai rniAkok; lad Houss. acid techno; Portisbead; pjion-interjii; «sr-ârterjo, Miszter Mobiusz Weezer / The Siní-SiM; Csajok es zenekar- denials; Hugo Race; LM Cole; ok; Ham: a thai robbanás Lakodalmas; keid Hindustan 2 pac; loo Radleys; Ninana; Sonic Tooth; Nyers; Pepsi Sziget 2 pac; Boo Radlejs; Niriana; Publo Hunnj; Dog Eat Bog; 96; Lou Reed-tnterju, Sing-Sing Publo Hunny; Dog Eat Dog; Grooie Cpllectiie; Presidents ot kontra Winkler; The Lenders; Grooie Collectin; Presidients ot USA; kurora; Deus; Underworld KHI; Peter Hammill; Traispotting USk; Aurora; Deus; Underworld [EÖtóL // ELQHZEIE9 AKCD! Wanted-előfizetés: Sziget Iroda - Wanted szerkesztőség, 1093 Budapest, Lónyay utca 18/b Egy évre 1960 forint, fél évre 980 forint. Ugyanezen a címen megrendelhetők a régebbi számok is, kérjük, hogy a befizetést igazoló csekket Előfizetek a Wantedra □ fél évre A régebbi számok közül megrendelem a követkényokat: Név: Cím: Pataki Attila, Sismonts Istvj, Dny; Ne Smokica teta! Seg- 4 Tankcsapda Jircayina, Kisaal aterjii; Benijsa Bura nem kardtiendia kutakrató; fugues; a Namasz sláger" uper' Kiel Canyilkts balladai ét t aced nfjai; Lomi-interju; Bucc kisjellardasis; Britpopheyd Chad a Red bt Miből; Tt Cranberries; Calla Miklós-in tenu; Chumhatamba; Pult Ra|e Against The Hachis a torpoN szigeten, (*.||egorjcei8 éven pe|ü| je|Cfie|<, Sokáig hányódtam a popzene viharos tengeren, miután hajóm zátonyra futott. Már a végkimerülés határán voltam, amikor végre megpillantottam a sötétben halványan felderengő partot. Kiúsztam, és azonnal álomba merültem. Hajnalban az egész testemet befedő bizsergés ébresztett fel, és amikor kinyitottam a szemem, iszonytató látvány tárult elé és a hátamon feküdtem, két lábam és az egyik karom lekötözve, miközben tetőtől talpig apró törpök nyüzsögtek rajtam. Zizegve izegtek-mozogtak mindenfelé, teljesen belepték a testem, ahogy torz hangon rikácsolva szabadon maradt karom lekötözésén ügyködtek, tehetetlennek éreztem magam, szinte elzsibbasztott a milliárdnyi törp motozása, az egyre elviselhetetlenebbé váló hangzavar, az émelyítő színük és a legyőzöttség érzése. Minden maradék életösztönömet összegyűjtve ekkor kiszabadítottam egyik kezemet, széttéptem a végtagjaimra csomózott köteleket, két lábra egyenesedtem, a zsebemből pedig előhúztam a 0.9-es automata Magnumot... Ahogy a golyó áthatolt az egyik törpike fején, hupikék velő spriccelt ki a seben, a vér intenzív hullámokban öntötte el az arcát, és a törp remegve összeesett, de mindjárt tíz másik jött a helyébe, ádázul motyogtak, miközben a lábamon felkapaszkodva igyekeztek eljutni a torkomig, hogy elérve elharaphassák azt, engem meg örökre kivonjanak a forgalomból. Nemsokára elfogytak a töltényeim, ezért csak magamra hagyatkozhattam: egy kézzel vagy tizet összenyalábolva egyenként kellett kitépnem a szívüket, letekerni a fejüket és a tengerbe hajítani őket. Közben egyik lábammal a torkukra léptem, a másikkal pedig hirtelen rátapostam a kis pocakjukra. A törpök szájnyílásán ettől azonnal kibuggyant a bélrendszerük, hupikéken gőzölögve a harmatos hajnalban. Amikor szétloccsantak és kiböffent belőlük a gyomor, a máj és a tüdő egy része, gusztustalan hangot adtak: a zselatinnal kitömött varangyos béka szól így, mikor a csempéhez csapják. Végül minden erőfeszítésem hatástalannak bizonyult: mintha a föld alól bújtak volna elő, úgy lettek egyre többen és többen, bármennyit tapostam is habos péppé addig, menekülnöm kellett. Egy magas sziklaszirtről vetettem magam a tengerbe, rábízva jó szerencsémet az ár apály istenére, aki látván bátorságomat s hősi harcomat pártfogásába vett, és egy másik szigetre vezette utam kisvártatva. Ez volt a Pap-sziget. Szabó Tamás uantrd március