Wanted, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 9. szám

wrrf 1 or© wrptembrr Jl Burning Spear von a rasztafari filozófia tu­lajdon­­képpeni megalapítója Angliában még Bob Marley elotib." imtMCNiNni duwinh skjm Ki MlilhlY. stau ínyenc Mesura Minden hónap utolsó péntekén 6.45-kor Wanted-játék koncertjegyekért, lemezekért/ pólókért/ Wanted-ajándékcsom­a­­gokért/ miegymásért. A következő fejtörő: 1997. augusztus 29. Továbbá: hangos Wanted-lemezkritikák minden második kedden 7.39 és 7.45 között a Kultúrtégla blokkban. Reggeli Csúcs/ Petőfi Rádió Akartok még egy kis eredeti roots rock reggae-t?” - hangzik el a kérdés számtalanszor egy Burning Spear-koncerten Winston Rodney szájából. Vagy inkább a lelkéből, mert sokadszorra sem hiszed el, hogyan lehet ezt a mon­datot ennyire klisémentesen kimondani. Egy jó énekessel találkozni nem nehéz. Kitűnő reggae-énekesből van számtalan. Akad pár prófétikus alkat a műfajon belül is. De ha meg aka­rod nevezni a reggae jelenlegi prófétáját, az csak egy van. Winston Rodney, vagyis a Burning Spear. A rastafari nagykövete. A ze­ne mestere. A 80-as évek legnevelőbb hatású szórakoztatója. Eddig hatszor jelölték Grammy-díjra az év legjobb reggae lemeze ka­tegóriájában, aztán ott vannak a Billboard Top 10 si­kerek, vagyis mind a címek, mind a hivatalos elisme­rések azt mutatják, hogy ez az ember 1969-es debütá­lása óta egyike a reggae kiemelkedő alakjainak. Két meghatározó név az indulásnál: Bob Marley és Marcus Garvey. Mindhárman Jamaica St. Ann’s megyé­jében születtek. A Marley-sztori: „Bár egy helyen nőt­tünk fel Bobbal, csak később, fiatalemberként találkoz­tunk. Bob éppen a földjére ment, szamarat vezetett vödrökkel, és a vasvilláját, a vadászkését, meg a pa­lántáit cipelte. Beszélgettünk mindenről, zenéről, val­lásról, kultúráról, aztán kérdeztem, mit csináljak, ha én is énekelni akarok. Menj, nézd meg a Studio One-t, mondta.” A kislemezek után itt jelent meg az első két nagylemez, a Burning Spear és a Rocking Time (1973- 74)­David Hinds, a Steel Pulse énekese: „A Burning Spear volt a rastafari filozófia tulajdonképpeni megala­pítója Angliában még Bob Marley előtt.” A Burning Spear látnoki zenéjének fókuszában min­dig kulturális és spirituális nézetek, tanítások állnak. A látomások pedig minden új lemezmegjelenéssel egyre inkább az egyetemesség irányába szélesednek. A szá­mok szövegeiben Garvey mellett visszatérő alakok Mar­tin Luther King és Malcolm X. A feketék szabadságjo­gaiért folytatott küzdelméért Nelson Mandela-díjjal tün­tették ki. Elhivatottságát tükrözi a Burning Spear név kiválasztása is. Az inspiráló személy Jomo Kenyatta, Ke­nya első államfője, afrikai szabadságharcos. Őt emle­gették Égő lándzsaként. Új lemezének címe szerint Rodney a harcos lét legkeményebb színterére jutott. Találkozás őfelségével. A hit központi szerepe a reggae-ben egyértelmű. Rodney kísérőzenekarának, a Burning Bandnek 1978- tól tagja Nelson Miller, akit az egyik legjobb, de leg­kevésbé ismert reggae-dobosnak tartanak. Válasza ar­ra a kérdésre, hogy melyik volt az a szám, amelyikben a játékára azt mondta, ez az én saját hangom, így hangzik: „Sok ilyen volt, de hogy igazán őszinte le­gyek, semmi sem a tiéd igazán. Minden valahonnan jön. Számomra egyetlen művész sem teljesen eredeti. Minden az Atyától jön. Csak ő eredeti.” Ezt pedig Rodney mondta egy interjúban: „Amikor helyesen cselekszel, az gyakran nem túl népszerű. De akkor is azt kell tenned. Csak az évek bi­zonyítják, hogy a jó dolgok hosszú életűek. Sok zene olyan, mint a gyors­­étkezde. Odarohansz, bekapod a hamburgert, meg a sült krumplit és már futsz is el. A Burning Spear olyan, mint egy ínyenc vacsora.” 1978-ban Bob Marley énekelte az Easy Skankingben: „Bocsánat, hogy rágyújtok a spanglimra, de Uram, fel kell emelkednem, máshogy nem tu­dok elszakadni a valóságtól.” Kövezzenek meg a ganja hívők, de ha Bob Marley ma élne, nem ezt mondaná. Inkább úgy festene, mint Winston Rodney a két utolsó Burning Spear-album borítóján. Valódi erő és rendíthetetlenül tiszta tekintet Zion harcosától. Bognár Tamás

Next