Wanted, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 3. szám

Et I fi ^ tg t m t ^ É A Wanted olvasóinak zöme bizonnyal már hallott valamit harangozni a Pataki Attila (Edda) körül kirobbant botrányról. A szövevényes, és ahogy egyik bulvárlapunk írta, „drámai részletekben bővelkedő” fegyveres és gerillakézrátételes zsarolások elkövetését exüzlettársai a magát természetesen makulátlanul ártatlannak valló Edda-énekes számlájára írják. Ha ez tényleg így van, s P. A. mond igazat, akkor a két ötvenen felüli vállalkozóra - hamis vád bűntette miatt - kemény börtönévek várnak. Ám, amennyiben bizonyítani tudják, amit rendőrségi feljelentésükben állítanak, akkor az Eddának a közeli években aligha jelenik meg a 21. hanghordozója (a 20. most készül). Nem akarjuk Pataki hajdani üzlettársainak kedvét szegni, de jogerősen elmarasztaló ítélet hasonló zsarolási ügyben kis hazánkban még nem született. Ezzel nyilván tisztában van P. A. sztárügyvédje, dr. Bánáti János (az ügyvédi kamara elnöke) is, máskülönben aligha tenne lehengerlően optimista az ügy végkifejletét illetően.) Nos, a Wantednek esze ágában sincs prejudikálni, s Horn miniszterelnökkel egyetemben azt vallja, hogy nem csupán az MSZP Boldvai nevű főpénztárnokát, de a honi popzene kiszolgált, ám rendkívül ambiciózus veteránját, Pataki Attilát is megilleti az ártatlanság vélelme. Nem állítjuk azt sem - ahogy egy reggeli tévéhírmagazin tette -, hogy P. A. baráti körében a magyar Frank Sinatrának nevezi magát, mivel nem tartozunk a „népszerű énekes” (lásd fent már idézett bulvárlaptársunkat) baráti körébe. Ugyanakkor nem teljesen értjük, hogy a súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolt zenész miért érez indítást arra egy élő adásban (lásd előbbi tévé magazin), hogy Frank Sinatráról egy Marlboró reklám keretében („ősztől hordok Marlboró kabátot és kalapot, kényelmes viselet, eltakarja a kopasz fejemet, talán innen jön a Sinatra...”) határolja el magát. Vajon mivel hozakodott volna elő, ha a riporter mondjuk Joszip Kobzont hozza föl? (Talán az efféle megnyilatkozásai miatt lutja el ügyvédje P.A.-t a sajtótól.) Adva van tehát KCT T01J010MT0S? amit a sértettek - Epres László 56 éves miskolci, illetve Laurencsik László 51 éves tolcsvai vállalkozó együtt tettek a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Alosztályán, valamikor október 20-a és 25-e között. (Maguk sem emlékeznek a pontos dátumra.) Bár az eddás énekessel először a tolcsvai borásznak, Laurencsik Lászlónak támadt afférja, az időrendet félretéve, lássuk előbb a P. A.val közös autó- és aranyzálog üzletből (előadása szerint) zsarolással kisemmizett Epres László állításait. Epressel miskolci lakásában beszélgettünk, s mindjárt csodálkozásunknak adtunk hangot, amikor megtudtuk tőle, hogy a halálos fenyegetést elszenvedett férfi és családja semmiféle rendőri védelmet nem élvez. (Meglehet persze, hogy igen, és a telefonját is lehallgatják, ám ezt nem kötik a sajtó orrára.) Én csak egy golyóálló mellényt kértem, mert pillanatnyi anyagi helyzetemben nem engedhetem meg magamnak, hogy kilencvenezret adjak érte, de azt mondták, sajnálják, nekik is kevés van. Fenyegetés azóta is érkezett (nyilván, hogy vonja vissza a vallomását - T.J.), de hogy mi és kitől, azt nem akarom, hogy megjelenjen. Van így is éppen elég bajom... Kérésünkre, Epres sokadszorra meséli el annak az 1996. október 1g-i napnak a történéseit. Ami a korábbiakhoz képest újdonságnak számít: egy telefonbeszélgetés előző este. Ebben nem csupán a másnapi budapesti találkozóról esik szó Pataki és üzlettársa között, de elhangzik Epres részéről az is, hogy váljanak szét, s ő ezt anyagilag is hajlandó finanszírozni. Erre a célra felajánlotta P. A.-nak az akkor a rendőrségtől visszakapott 300 ST típusú Mercedesét, cirka ötmillió értékben. Ennek árából le tudta volna tenni az énekes az új cégalapításhoz szükséges bankfedezetet. arcluis wanted